Sebő-együttes

"A költészet évezredeken át az énekkel kapcsolódott össze. A versek szövegei énekszövegként születtek, és így is használták őket az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Olyan érzelmi tartalmakat közvetítenek, amelyek nélkülük nem juthatnának célba soha. Ezért időszerű az énekelt vers ma is.

Ezt az ősi műfajt az európai folklór őrizte meg napjainkig változatlan formában. A népdalok különféle stílusai az évezred valamennyi tánc- és zenedivatjáról számot adnak, s ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a lírai dalok. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése – amely a XVI-XVII. században általános szokás volt – természetes folyamat a néphagyományban ma is." – így kezdi előadását Sebő Ferenc. A műsorban a magyar reneszánsz költészet meghatározó alakjának 11 versét hallhatjuk énekelt formában, a Sebő Együttes előadásában.

***

Este pedig a Művészetek Palotájában játszunk, a Hangzó Helikon sorozatban. Halmos Béla és Nagy Albert társaságában mutatjuk be az 5 éves József Attila-lemezt az 5 éves MűPának.

•• Perger László • március 11. 13:00 • ajánló • 0 hozzászólás

A márciusi Sebő-klub fényképei

Érdemes Csatai "Csidu" Lászlót megfigyelni, minden lányt megtáncoltat, nagyon helyesen. A táncház előtti műsorban egyébként Balassi-verseket játszottunk. Többek közt a "Hogy Juliára talála" címűt is, amelynek érdekessége, hogy utoljára 2002 körül szerepelt a műsoron. Ahhoz képest nem is játszottuk rosszul...

fotó: Perger László

•• Perger László • március 9. 10:50 • ajánló • 0 hozzászólás

Szombati ajánló: délelőtt Bartók (MR3), este táncház

Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 6., 11 óra

Kodály: Néprajz és zenetörténet

1967. március 6-án, tehát épp 43 éve hunyt el Kodály. Az évforduló alkalmából egyik mindmáig rendkívül aktuális írására irányítja a figyelmet műsorával Sebő Ferenc. Kodály 1933. március 23-án olvasta fel a Magyar Néprajzi Társaság közgyűlésén "Néprajz és zenetörténet" című előadását. Sebő Ferenc azokat a gondolatait osztja meg a hallgatósággal, amelyek ennek az előadásnak az újraolvasása során támadtak, napjaink zenei életének alapos ismeretében.

Így kezdi műsorát: "Sokszor történik meg velünk, hogy hajlamosak vagyunk összekötni az idő múlásával az elavulás fogalmát is. Pedig ez nem mindig indokolt. Sőt, adott esetben épp az idő múlása mutathatja meg, fényesítheti ki valami régen született érték valódi nagyságát. Számtalan példát lehetne felsorolni a tudomány és a művészet területeiről, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak gondolatok, meglátások, amelyeknek utóéletét nem befolyásolják saját koruk korlátai, esetlegességei és nem teszik érvénytelenné jelenkori divatok szertelenségei sem."

A műsor során megannyi zenei illusztráció támasztja alá az elmondottak igazát, s inspirál együtt-gondolkodásra. Hallhatjuk néhány dallamnak régi kéziratban vagy nyomtatványban meglévő alakját, összehasonlítva az élő hagyomány által megőrzött variánssal. Felidézzük többek között azt a dallamot is, amelynek Kodály külön tanulmányt szánt, a XVIII. századig visszavezethető, egykor páratlan népszerűségnek örvendő Árgírus királyfi históriája nyomán.

A továbbgondolt gondolatok remélhetőleg hozzájárulnak, hogy Hallgatóink kedvet érezzenek ahhoz, hogy belelapozzanak Kodály összegyűjtött írásainak valamelyik kiadásába, s hasonló mindmáig-aktuális tanulságokat fedezzenek fel – napi okulásra és jövő-szépítő programként.

***

A Sebő-együttes klubja és táncháza

a Budavári Művelődési Házban

2010. március 6., 19 óra, www.bem6.hu

•• Perger László • március 5. 12:00 • ajánló • 0 hozzászólás

MűPa, Műhelybeszélgetés

Ma ott voltunk, jó volt.

Mindenki kapott teát, fotó: Perger László

Iván és az előcsarnok, fotó: Perger László

Keleti kényelem, fotó: Perger László

Fenyő Gábor, fotó: Perger László

Barvich Iván, fotó: Perger László

Sebő Ferenc, 1972, fotó: Perger László

Sebő-Fenyő-Barvich, fotó: Perger László

A közönség, fotó: Perger László

•• Perger László • március 3. 23:30 • esemény • 0 hozzászólás

Rejtelmek ha zengenek

Müpa magazin 2010. V. évfolyam 1. szám, szerző: Rajkó Anna

Körülbelül negyven évvel ezelőtt egy fiatal építésztanonc csak úgy, a maga szórakoztatására dallamokkal kezdte feldíszíteni a számára legkedvesebb József Attila-verseket. Ült, gitárral a kezében, és énekelte, dúdolta, pengette a ringató, szikrázó, néhol nevető, néhol síró költeményeket, amelyek ettől még ringatóbbá, még szikrázóbbá, még nevetőbbé, még síróbbá változtak.

Az öncélú pengetésből hamarosan életre szóló küldetés lett: Sebő Ferenc – mert így hívták a fiút – 1970-ben megalapította együttesét, és többedmagával (Halmos Béla, Berek Kati, Éri Péter, Koltay Gergely, Nagy Albert, Sebestyén Márta stb.) együtt újraélesztette a középkori lantosok műfaját, az énekelt verset. 1972-ben "Játszani is engedd..." címmel jelent meg az első, József Attila megzenésített verseit tartalmazó album, melyen már hallhatóak voltak a nagy "slágerek": a Tiszta szívvel, a Medvetánc, a Ringató, és A hetedik. Hamarosan Weöres Sándort, Nagy Lászlót és Szécsi Margitot is zenébe foglalták az újkori énekmondók, de elővették Csokonait, Tinódi Lantos Sebestyént, Balassit és Aranyt is. Az azóta eltelt több mint négy évtized bebizonyította, hogy manapság is igény van erre a 16-17. században virágzó műfajra: az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetít, amelyek ebben a formában tudják igazán elérni a céljukat.

2004-ben a Helikon Kiadó is felvállata az énekelt versek népszerűsítésének ügyét. Útnak indult a Hangzó Helikon sorozat, mely ma már húsz kötettel büszkélkedhet. A csinos verseskötetekhez mellékelt CD-ken többe között a Kaláka, a Villő Énekegyüttes, Sebestyén Márta, Ferenczi György, Kátai Zoltán, Cseh Tamás, Novák János, Heidl György és Lovasi András tolmácsolásában hallgathatjuk meg Kányádi, Ady, Petőfi, Arany, Kosztolányi, Radnóti vagy éppen Faludy verseit. A sorozat 2005-ben megjelent ötödik darabja József Attila verseiből válogat, a könyvecskéhez tartozó CD-n a Sebő-együttes szólaltatja meg az "árva csodagyerek" (még) mindig aktuális sorait.

A Fesztivál Színházban március 13-án a Hangzó Helikon-estek keretében ennek az albumnak az anyagát hallgathatjuk meg Sebő Ferenc (ének, tekerőlant, gitár), Barvich Iván (tárogató, bolgár kaval, pánsíp, dvojnica, csellótambura, brácstambura) és Perger László (prímtambura, bolgár tambura, gitár) előadásában. Az együttes meghívott vendégei valószínűleg a 2005-ös album közreműködői közül kerülnek ki. Sebő Ferenc elmondása szerint a hetvenes évek eleje ótan nem kellett hozzányúlnia József Attila-dalaihoz: a mostani koncerten is a több generáció által jól ismert Gyöngy, Harmatocska, Bánat, Medvetánc, Altató, és Klárisok szólal meg. Versek és dalok, amelyek többszörösen is kiállták az idő próbáját.

Hangzó Helikon-sorozat
2010. március 13. 19:30
Fesztivál Színház
Sebő – József Attila

•• Perger László • február 23. 9:30 • ajánló • 0 hozzászólás

Vikár Béla 151

Pár hete kaptunk egy levelet:

Kedves Sebő Ferenc, Kedves Feri!

Ne haragudj, hogy ismeretlenül – és ha csak néhány évvel is, de fiatalabbként – tegeződve írok, de remélem Vikárként ezt megtehetem. Vikár Béla egyik testvérének, Kálmánnak vagyok dédunokája. Éppen családfa-kutatási levelezésem közben kaptam egy távoli rokonomtól levelet, melybe belinkelte a Hagyományok Háza-beli Vikár Béla kiállítást, melyről ugyan még novemberben értesültem, de azóta teljesen megfeledkeztem. Az első kérdésem, hogy nyitva van-e még?

A másik téma ill. kérdés pedig a következő: szintén még novemberben Major Gáborné Julika keresett meg Vikár adatokért, tőle hallottam a Ti kiállításotokról is és lelkesen eljutottam a rejtelmek.hu lap 150-es Vikár bankójához is, ahol a rácsodálkoztam, hogy a Vikár kép a következő, www.huszadikszazad.hu Vikár Béla szabóiparosról szóló cikk fotómellékletével egyezik. Azután erről is elfelejtkeztem, bár a linkeket Julikáéknak elküldtem, de nem kérdeztem rá. Én sajnos nem tudom biztosan eldönteni, de inkább nem hasonlít az általam ismert Vikár Béla fotókra. Szeretném megkérdezni, Te milyen forrásból találtad?

Válaszaidat várva, nagy tisztelettel és szeretettel:

Vikár János

Sebő válasza:

Kedves Vikár János!

Köszönöm a jelentkezésedet, végre egy Vikár-rokon, aki figyel!

A Vikár kiállítást sajnos épp most bontották el, és a katalógusa elkészítéséhez (amit terveztünk) nem maradt pénzünk, mert az utolsó menetben mindent elvontak tőlünk.

Ez a rajz (helyesebben a másolata) Flórián Mária néprajzoson keresztül került hozzám. A textilmúzeumban bukkant rá az ő egyik ismerőse. Ezen csodálkoztam is. De ha Néprajzi Lexiconban közölt fényképet megnézed, ott is az az arc látható, tehát Vikár Béla szabóiparos. Én is azért mentem lépre. De annyi óvatosság azért volt bennem, hogy a könyvembe nem tettem bele, csak a járékpénzre, mert olyan szép szálas rajz volt. De most már módosítottam azt is, és hálából az információért a mellékletben ezzel "fizetlek ki".

Nagyon örülök, hogy a családfával foglalkozol. Ebben a népzenegyűjtő Vikár Béla is szerepel? Nagyon érdekelne.

Üdv

Sebő Ferenc

De hát az fiatalon kopaszodó volt, a mi Vikárunknak pedig még öregen is sűrűn benőtt homloka volt. Most már én is konstatáltam.

És végezetül az új pénz a népzenekutató Vikár Bélával:

Előlap

Hátlap

•• Perger László • február 20. 18:10 • ajánló • 0 hozzászólás

A februári Sebő-klub fényképei

Már többen reklamáltak, úgyhogy akkor gyorsan:

Fotó: Perger László

•• Perger László • február 19. 10:45 • esemény • 0 hozzászólás

Utolsó napi bélyegzés

És akkor ma este Sebő-klub Angyalföldön, csak úgy. Ahogy korábban említettük, most mindenképp szünet jön. A szünet hosszáról nem tudok nyilatkozni, mértékadó elemzők szerint ez több hónaptól több évszázadig terjedhet.

Mindenesetre legjobb házi pénz- és bélyegkészítő kisiparosunk (S. Ferenc) új kiadvánnyal és utolsó napi bélyegzéssel örvendezteti meg a látogatókat.

•• Perger László • február 17. 7:40 • ajánló • 0 hozzászólás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 következő oldal