Sebő-együttes

— Népzene és énekelt versek 1970 óta —

Főoldal Lemezeink Szervezőknek Facebook

Sebő • Lázár Ervin

— 2007 —

 
Erdei Dalnokverseny

Lázár Ervint Nagy László hozta el hozzánk a hetvenes évek elején a Wesselényi utcába. Kallós Zoltán tiszteletére gyűltünk össze egy kis beszélgetésre, muzsikálásra. A történetet maga Lázár Ervin mesélte el egy közös szereplésünk alkalmával az Egyetemi Színpadon: „Maguk bizonyosan azt gondolták, hogy ezeknek a meséknek az írója csak egy szőke, kék szemű széplélek lehet. Aztán most tessék, itt áll maguk előtt egy hentes és mészáros” – kezdte a bemutatkozást (mivel őt akkor még nem nagyon kényeztette el a média, így valóban nem lehetett személyében ismerni), majd azzal folytatta, hogy elmagyarázta, mi köze van a Sebő-együtteshez. „Fruzsina lányom világra jöttét Sebő Ferinek köszönhetem” – jelentette ki mindenki legnagyobb megrökönyödésére. És elmesélte, hogy őt Nagy László a kórházból csábította el, s hozta ki a mi házi mulatságunkra (pizsamára fölvett kabátban), azzal az elgondolással, hogy 11 órára szép csendesen visszaszökik, mire ott kaput zárnak. De aztán olyan jól múlattuk az időt, hogy valamennyien elfeledkeztünk a záróráról, s így Ervinnek haza kellett mennie aludni a feleségéhez, Vathy Zsuzsához a kórház helyett. Aztán pontban kilenc hónap múlva megszületett Fruzsina, sok Lázár Ervin-mesehős későbbi névadója. Ez volt hát a közöm a nagy eseményhez.

Lázár Ervin nem írt olyan verseket, amit énekelhettünk volna, de a koncertjeim aranymetszéspontjában gyakran meséltem az írásaiból. A Kassák-klub táncos estjeit is rendre mesével fejeztem be. Hol Roark Bradford „Ádám apánk és gyermekei” című könyvéből olvastam fel egy-egy fejezetet, hol Lázár Ervin „Hétfejű tündér” című kötetéből. A nemrég megjelent Naplóban találtam egy énekelhető versét, a „Kétsoros” című négysorost. Ezt és a Dömdödöm mese versbetétjeit most zenével láttam el, hogy egy igazi „Erdei Dalnokverseny” benyomását kelthessük.

Ha Ervin a meséi révén, közös barátunk, Nagy László az általunk énekelt verseivel volt jelen a Kassák-klub közönségének tudatában. De személyesen is gyakran megjelent ott feleségével, Szécsi Margittal együtt. Élete utolsó estéjét is a mi klubunkban töltötte egy Szécsi Margit verseiből készült est nézőjeként. A Nagy Lászlóhoz fűződő bensőséges baráti kapcsolatáról a Naplóból vett kis fogalmazvány ad szemléletes képet.

Karsai Zsigmond is gyakori vendége volt a Kassák-klubnak. Zsiga bácsit Erdélyből sodorta át a háború Magyarországra, és itt lett belőle festőművész. Pécelen lakott feleségével, a hűséges Mária nénivel az Isaszegi út utolsó előtti házában. A Népművészet mestere díj büszke tulajdonosaként arról is elhíresült, hogy délerdélyi szülőfalujának, Lőrincrévének összes énekeit, táncait híven megőrizte, ápolta és továbbadta. Házában egymásnak adták az ajtót a népzenekutatók Molnár Istvántól Vargyas Lajoson át Martin Györgyig. Fáradhatatlanul mondta tollba, magnóra a tudományát, és tanította a mindenkori ifjúságot. Számtalan bel- és külföldi turnét csináltunk végig együtt, a skandináv államoktól Kanadáig. De a legemlékezetesebb találkozások az ő kertjében álló nagy diófa alatt zajlottak, ahol sok jó bort megittunk énekelve és beszélgetve, dalokat, fütyült tánczenéket és történeteket gyűjtögetve. Ilyenkor gyakran összefutottunk Lázár Ervinékkel is, akik Pécelen nyaraltak Ervin édesapjánál, Pista bácsinál. Zsiga bácsi figurája egy mesét is ihletett: a „Zsiga föstő fest” címűt. A Karsai-kiállítások megnyitására írt két Lázár Ervin-szöveg a meséhez hasonlóan szeretetteljes képet fest a hagyományápoló festőművész barátról.

A lemezen hallható „Szépasszonyok mondókái Gábrielre” című költeményt maga Nagy László mondta el egy alkalommal, amikor nála vendégeskedtem. Épp akkor készült el a verssel, s a kérdésre, hogy min dolgozott legutoljára, büszkén fejből elszavalta. Én meg rögzítettem a játékos előadást, mivel épp új volt az UHER magnóm, amit a népzenei gyűjtésekhez vettem. Laci vette a lapot, és úgy tett, mintha tényleg népzenét gyűjtenénk. Oda is biggyesztett a vers végére egy igazi „bemondást”, ahogy az adatközlők szokták: „Énekeltem én…, Demeter Imre Tüskevárról”.

Amikor Ervin hetvenedik születésnapját ünnepeltük a Benczúr Ház Sebő-klubjában, a régi jó mesék és a jókedvű beszélgetés mellé a jó barát Nagy László, valamint a kedvenc költő, Berzsenyi Dániel verseit énekeltük el meglepetésül. Most ezen a lemezen a számára legfontosabb barátok szövegeivel, képeivel és dalaival vesszük körül Lázár Ervin meséit, mintha csak Neki készítettük volna születésnapi köszöntésként.

Sebő Ferenc


  1. Lázár Ervin: Kétsoros
  2. Lázár Ervin: A nyúl mint tolmács
  3. Lázár Ervin: A hazudós egér
  4. Lázár Ervin: A bárányfelhő-bodorító
  5. Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm
    Naplórészlet – Nagy Lászlóról
  6. Nagy László: Játék karácsonykor
  7. Nagy László: Szépasszonyok mondókái Gábrielre
  8. Nagy László: Táncbeli tánc-szók
  9. Lőrincrévi népdal: Dűljön le a botfalvi vár
    Lázár Ervin: Zsiga föstő fest
    Naplórészlet – Karsai Zsigmondról
  10. Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
  11. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
  12. Várady Szabolcs: Kis aszklepiadeszi
  13. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
  14. Varró Dániel: A magyarokhoz
  15. Lázár Ervin: Foci

Zene:

Sebő Ferenc

Rendezte:

Zoltán Gábor

Előadják:

Sebő-együttes
Sebő Ferenc – ének, gitár, csembaló, ütőgardon, doromb
Barvich Iván – tárogató, pánsíp, bolgár kaval, kontratambura, csellótambura, vokál
Orczi Géza – buzuki, prímtambura, tapan, ütőhangszerek, vokál
Perger László – buzuki, prímtambura, basszprímtambura, bolgár tambura, 12 húros gitár, vokál

Közreműködnek:

Nagy László – vers (7), Karsai Zsigmond – ének (9), Sebestyén Márta – ének (8), Bognár Szilvia – ének (6, 8), Palya Bea – ének (6, 8), Kátai Zoltán – ének (10), Unger Balázs – cimbalom, vokál (5)

A felvételt készítették:

Liszkai Károly – Magyar Rádió 20-as stúdió, Sebő Ferenc (7, 9)

Mastering: Nyerges András Imre – Intersound Stúdió

Producer: Perger László

Tipográfiai terv és tördelés: Artamira Galéria Kft.
A borító Karsai Zsigmond festményének felhasználásával készült
Külön köszönet Horváth Károlynak, Szita Istvánnak és Tamás Benedeknek a sok technikai segítségért.

℗ 2008 Helikon Kiadó – Gryllus, HE 1210/ISSN 1786-447 x, ISBN 978 963 227 157 6