Sebő-együttes

— Népzene és énekelt versek 1970 óta —

Főoldal Lemezeink Szervezőknek Facebook

Táncház Találkozó 1982

— 1983 —

 

az első magyarországi Táncház Találkozó 1983. március 28-i koncertjének élő felvétele a Budapest Sportcsarnokban


A
  1. Bevonulási zene
    Mezőség
    a Találkozó összes énekese és zenésze
  2. KÁRPÁT EGYÜTTES
    Stockholm
    Székelyalföldi népdalok
  3. SEBESTYÉN MÁRTA (ének)
    és JUHÁSZ ZOLTÁN (furulya)
    Budapest
    Moldvai csángó ének
  4. TÉKA EGYÜTTES
    Budapest
    Dunántúli borivó nóta
  5. MAROSI JULIA (ének)
    Budapest
    Korondi népdalok
  6. KOZÁK JÓZSEF (duda)
    Budapest
    Palóc dudálós
  7. JÁNOSI EGYÜTTES és
    LÁZÁR KATALIN (ének)
    Budapest
    Szatmári lassú- és friss csárdás
  8. GEREBEN EGYÜTTES
    Mezőcsát
    Citera muzsika
B
  1. MUZSIKÁS EGYÜTTES
    Budapest
    Dunántúli népdalok
  2. VADRÓZSÁK EGYÜTTES
    Komárom
    Csallóközi népdalok
  3. SZÉKELY ZSIGMOND
    Lőrincréve
    Lőrincrévi pontozó
  4. CINEGE EGYÜTTES
    Köln
    Bogyiszlói népzene
  5. TEKERGŐ EGYÜTTES
    Budapest
    Moldvai népdalok
  6. BUDAI ILONA (ének) és
    HALMOS BÉLA
    Budapest
    Gyimesi keserves
  7. SEBŐ EGYÜTTES
    Budapest
    Széki lassú és verbunk

Népi kultúránk: nemzeti kultúránk része, nem pedig érdekes hajtása. Nem rozmaringfa, nem tulipánfa, hanem az idő mögül megszólaló erdő. Valamikor örömök, átkok, panaszok, szerelmek, fölbuzdulások bujtató rengetege. A történelmünkből máig hiányzó történelem. Hiszen aki Balassiból, Bethlen Miklósból, Petőfiből, Adyból vagy Bartókból ismeri Magyarországot, akarva-akaratlanul is csak az érem egyik oldalát látja. Rákóczi vallomásai mellett ismernie kell régi táncaink egy-egy mozdulatba sűrített vallomását: ezek voltunk vagy ezek vagyunk mi jókedvünkben, rosszkedvünkben, ezek a dobbanások a mi földrengéseink, ezek a csujjogatások a mi égverő májusfáink.

Mitől szökött, mitől szökhetett az utóbbi időben ilyen magasra a népművészetek, a népzene, a népdal iránti lelkesedés Magyarországon? A divat forgószele borzolta föl? A leszorított nemzeti érzés találta meg benne kisüvítő nyílását? Vagy a meggyötrő új dolgoktól való irtózás taszigálhat vissza különféle embercsoportokat egy szelídebbnek tűnő múltba, melyet szinte tapinthatóan a népművészetek képviselnek?

A megnövekedett érdeklődést sok minden színezheti, ez is, az is. De nem határozhatja meg.

Azt hiszem, elsősorban arról lehet szó, hogy napjainkban kezd bbeérni az a hatás, amely Bartókból, Kodályból s a mai magyar költészet egyik fő vonulatából zúdult fölismerésként ránk. Nem véletlen, hogy a bartóki jelző már réges-rég nemcsak Bartók műveire, sőt, nem is csak zenére vonatkozhat, de versre, szoborra, magatartásra, ízlésre és cselekvésre egyformán.

A népművészetnek nem a divatja jött el, hanem az ideje? Természetesen nem a szó történelmi, hanem szellemi, erkölcsi s műveltségi értelmében. S az IDEJE úgy is, hogy többé ne mentegetőzve beszéljünk róla. Főleg ne az alacsonysorsúaknak ijáró, gyámhatósági hangon.

Hitem szerint a népi, s a primitívnek nevezett kultúrák ugyanolyan eséllyel torkollnak bele az emberiség egyetemes műveltségébe, mint az írásos, történelmi kultúrák, és nem is valami látszategyenlősdi, de valóságos egyenjogúság alapján.

Dolgunk: élni az idő közepében, élni egy nép szellemiségének a közepében, ahonnan ugyanúgy meghallani a regölők botjának duhogását ma, mint a föld alatt futó vonatokét. A balladák hangját együtt a mi időnk hangjával. A levélsípok, a nádsípok megszólalását Bartók vagy a maiak zenéjében.

Csoóri Sándor


Szerkesztette: BUDAI ILONA
Hangtechnika: ERDŐDI GYÖRGY
Grafika: SZŐKE ISTVÁN
Rendezte: ROMHÁNYI LÁSZLÓ

Kiadja: az Országos Idegenforgalmi Hivatal és az IPV megbízásából a Népművészeti Intézet szakmai támogatásával a Magyar Színkör
Ára: 80 ft

℗ Magyar Színkör 1983, KR-920