 
Következő koncertünk
Október 2., 19:00
Budavári Művelődési Ház, Sebő-klub
Névmutató
Rovatok
Keresés
RSS Értesítő
Iwiw
Archívum
|
•• Névmutató: Lázár Ervin • Összes hír
Hogy hogyan kerülnek egy kalapba ezek a nevek? Hát hogy van egy Lázár Ervin Országos Prózamondó Verseny, ahol Bezerédi Bendegúz lett az első helyezett, aki ráadásul "megvédte" tavalyi címét. Hogy ki ő? Hát Bezerédi Zoltán színész barátunk harmadik osztályos fia. És ki Bezerédi Zoltán? Hát ő volt a kőszegi nyári évadokon az egyik kedvencünk: a Méla Tempefőiben báró Tökkolopi, a Királyi kalandban Báthory Pista.
És ma volt a Katona József színházban a gálaműsor, ahol volt szerencsénk a sok-sok műértő prózamondó versenyző előtt fellépni. Felüdülés volt, minden finomságot értettek, poénokon nevettek, dalokba beletapsoltak, talán még nincs minden veszve. Lehet, hogy csak olvasni kell megtanítani rendesen a gyerekeket, a többi megy magától?
És végül itt egy kép a közönségdíj nyerteséről, Kiss Boglárkáról:
A közönségdíjat Vathy Zsuzsa jelentette be, aki utána külön gratulált nekünk, hogy elénekeltük Lázár Ervin négysorosát:
Engemet egy idő óta
követ három idióta.
Hátranéztem és megláttam,
hogy én vagyok mind a hárman.
Forrás: Duna Televízió, MTI, 2009. szeptember 21., szerző: Pagonyi Judit
Felavatták Lázár Ervin író síremlékét hétfőn a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában; az alkotás Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész munkája.
 Lázár Ervin életműve feledhetetlen és útmutató példa arra, hogy az ember úgy maradhat ép, ha soha nem felejti el gyerekkori énjét – fogalmazott beszédében Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke. Mint hozzátette, az egészséges az, ha a tárgyias hétköznapok valóságos világa és a képzelet, a fantázia által teremtett világ együtt létezik az emberben élete végéig.
Vasy Géza kiemelte: Lázár Ervinből sugárzott a szeretet minden nyitott szívű ember felé, legyen akárhány esztendős – mondta az irodalomtörténész. Kitért arra, hogy a klasszikus mesékben szinte mindig a jó győz, az életben viszont ez ritkábban történik meg.
Lázár Ervin történeteiben rendre megjelenik a rossz, a gonoszság, ami soha nem győz végérvényesen, de nem is pusztul el. Művei azt fejezik ki, hogy az ember úrrá tud lenni mindenen, ami létét, értékeit veszélyezteti, de állandóan készenlétben kell lennie. Ha ez így van, az életben megjelenik a szépség, a boldogság – fogalmazott beszédében az írószövetség elnöke.
A síremlék avatásán az író A bolond kútásó című novelláját Kézdy György színművész mondta el, József Attila Harmatocska című megzenésített versét pedig Sebő Ferenc adta elő. Az emlékezés virágait az író családja, tisztelői, barátai helyezték el a síremléknél.
Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-díjban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, majd 1995-ben az MSZOSZ-díjat is. 1996-ban kapott Kossuth-díjat.
Az író, elbeszélő, meseíró hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában, 2006. december 22-én hunyt el.
Heti Új Szó, 2009. június 12.
Aradi krónika
Véget ért a Kamaraszínház tavaszi évadja
Nem zsurnalisztikai túlzás, amikor leírom: a látottak-hallottak alapján Tapasztó Ernő társulatvezető a lehető legjobb produkciót választotta az Aradi Kamaraszínház 2009. tavaszi évadjának záró előadásának: a Sebő-együttes koncertjét. Evvel mintegy kedvet csinált a nézőknek a következő évadhoz is. Ezt bizonyítja a közönség sok ráadást követelő, szűnni nem akaró vastapsa. Köszönték az előadást, de az egész sikeres évadot is!
Az előadásra ezúttal nem a társulat megszokott helyén, a bábszínházban került sor, hanem a nagyszínházban, amely 1948-ig az aradi magyar nyelvű társulatnak is otthona volt. Azt is mondhatnám: vasárnap este hazatért az aradi magyar nyelvű színjátszás abba az épületbe, amelyet a város polgárai neki építettek és avattak fel idén 135 esztendeje, 1874-ben.
A két bérlet összevont előadására nem telt meg ugyan zsúfolásig a nézőtér (a líceumi diákság a háromnapos pünkösdi vakáció szabadságát élvezte), de így is szép számú közönség gyűlt egybe, hogy tanúja legyen a legendává vált Sebő-együttes produkciójának. Aki figyelemmel kísérte, kíséri Sebő Ferenc pályafutását a Halmos-Sebő duó megjelenésétől mindmáig, annak felesleges felelevenítenem ennek stációit. Szép, magasan ívelő karriert futott be, neve szerte a Kárpát-medencében ismert! A teljesen járatlannak, a "mazsolának" (egy szaklexikont kellene konzultálnia, hogy némi fogalmat kapjon e gazdag életútról) mintegy kedvcsinálónak csak annyit: Sebő Ferenc a magyar népi zene egyik legelhivatottabb tolmácsolója. Nem véletlenül kezdték vasárnapi koncertjüket egy magyar népzenei összeállítással, sok száz éves magyar dallamok felelevenítésével. Majd folytatták a reneszánsz költészet magyar csillagának, Balassi Bálintnak verseivel, amelyre csak a megfelelő korabeli muzsikát kellett megtalálniuk. S végül eljutottak Csokonai Vitéz Mihályig tíz féle, a naiv hallgatónak, nézőnek jószerével teljesen ismeretlen (bolgár kaval, dvojnica, a tamburák változatos sokasága) hangszert váltogatva, köztük az ezer éves múlttal rendelkező tekerőlantot és pánsípot is.
Kétségtelen, hogy Sebő Ferenc és együttesének tagjai (Barvich Iván és Perger László) a magyar zene elkötelezettjei, hivatásuknak tekintik a régi magyar zene megszólaltatását. De showman-nek sem akármilyenek, hiszen tudják, miként kell ébren tartani a néző figyelmét és fokozni érdeklődését majd két órán keresztül. Ezért került be a műsorban két bűbájos Lázár Ervin-mese megzenésítetve, majd a ráadások ráadásaként József Attila A hetedik című versének megzenésített változata.
Az aradiak számára kétségtelenül óriási örömöt jelent a Tapasztó Ernő által bejelentett hír, miszerint lesz folytatás. A polgármesteri hivatal, a városi tanács, alapítványok támogatásával ugyanis biztosítva van a 2009-es őszi évad anyagi fedezete is. Az Aradi Kamaraszínház bérletesei az előadás végén ezért búcsúztak így egymástól: A viszontlátásra októberben!
Május 5-én van Lázár Ervin születésnapja, idén lett volna 73 éves.
Ebből az alkalomból adjuk elő ma és holnap az Erdei dalnokverseny című műsorunkat. Ma este a budafoki Vojnovich-Huszár villában, holnap pedig Pécelen, a Művelődési Házban.
És még egy fénykép mára, a múlt pénteki borfesztiválról, Sebő és a két egyetemi hallgató.
fotó: Prae Kft. Nagyon sok és finom bort kósoltunk, kiemelném a Lídia borházat, akiknek még a Lydiához című Horatius-verset is elénekeltük. Én végül otthonra vásároltam egy Légli 333-at, szintén kiváló volt.
Állítólag a fellépés után nagyon berúgtunk, hát, nem tudom, én nem emlékszem semmire...
A nagy csönd oka elég egyszerű: turnéztunk. Eljutottunk Pápára is, ahol a helyi rajongóinktól – akik még a Sebő szülinapját is számontartják – a koncert után egy kis műsor is kaptunk. Volt népdaléneklés, Lázár Ervin-mesemondás, meg ajándékosztás, nagyon jól szórakoztunk. Aztán jött a feketeleves, az autogramosztás. Mindenkinek, sorban. Nehéz szakma, szerencsére csak huszonnyolcan voltak. :)
fotó: Perger László 
fotó: Perger László 
fotó: Perger László 
fotó: Perger László És finom volt a túrós pogácsa is, köszönjük.
Vendégünk továbbá Zoltán Gábor, aki író is, meg irodalmi szerkesztő is, szóval minden olyan dologhoz ért ebben a kis verses-zenés műfajban, amihez mi nem. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is fent vannak novellái, és tavaly novemberben volt a legutóbbi könyvének bemutatója.
Nos, már biztos sokszor meséltem, hogy Zoltán Gábor hogyan kapcsolódik hozzánk, de a lényeg, hogy a Magyar Rádió szerkesztőjeként igen sokszor hívott minket dolgozni. Együtt csináltuk a Weöres Rongyszőnyeget ('95) és a kortárs Rongyszőnyeg toldalékokat ('97), az Első szimfóniát ('96), a Weöres-Pásztor Béla Holdaskönyvet ('98), benne volt a 2003-as Nemzeti Színházas Dalnokversenyben, tavaly a Kovács András Ferenc műsort is ő hozta össze.
Nem akarom a kelleténél jobban fényezni szegényt, de jelzi bizalmunkat, hogy a Lázár Ervin-lemezre felkértük rendezőnek.
KultúrPart, 2009. január 15., szerző: Maul Ági
Milyen versenyben találja szembe magát Dömdödöm a nagy Berzsenyi Dániellel? Az Erdei dalnokversenyben, egy Lázár Ervin emlékére kiadott könyvből és cd-ből kiadványban. De nemcsak ők ketten indulnak ezen a képzeletbeli versenyen, még számos költő, író, énekes, sőt még egy festő is szerepel a mezőnyben. A győztes pedig leginkább az, aki hallgatja, olvassa őket.
A Hangzó Helikon tavaly év végén kiadott, legutóbbi darabja az eddigiekkel ellentétben nem egyetlen alkotó megzenésített műveit tartalmazza. Hisz, mint ahogy Sebő Ferenc az előszóban elmondja, Lázár Ervin nem sok megzenésíthető verset írt.
Így hát megzenésítették azokat a verseket, amelyeket teremtményei, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Nagy Zoárd, Ló Szerafin, Aromó és Dömdödöm saját erdei dalnokversenyükre írtak. No és azt a Kétsoros című négysoros verset is, amit Lázár Ervin 30 év alatt fejezett be, első két sora ugyanis a hetvenes évekből, második két sora 2002-ből való. A lemezen szereplő többi ének, a könyvben található többi szöveg pedig más alkotóktól származnak.
Kétsoros
Engemet egy idő óta,
Követ három idióta.
Hátranéztem és megláttam,
Hogy én vagyok mind a hárman.
Az Erdei Dalnokverseny egy bájosan eklektikus válogatás, melybe mintha egy szabad ötlettársítási folyamat részeként kerültek volna bele azok a szerzők, művek és emlékek, amelyek szorosan, vagy lazábban, kapcsolódnak Lázár Ervinhez. Van itt minden négy mese egy novella és a két naplórészlet Lázár Ervintől, Nagy László, Berzsenyi, de még Váradi Szabolcs és Varró Dániel vers is. A gondolatmenet pedig a tolmácsoló nyúltól egészen a focizó Istenig kunkorodik.
Nagy Lászlónak, Lázár Ervin jó barátjának és kollégájának az erdei dalnokversenyen való részvételét nem kell különösen magyarázni. Berzsenyi is úgy keveredett a vegyes társaságba, hogy Lázár Ervin őt ugyancsak barátjának tekintette, és gyakran korholta barátait, amiért azok egyetlen Berzsenyi verset sem tudtak kívülről. Ezek közé a barátok közé tartozott a Sebő is, akik hetvenedik születésnapján megzenésített Berzsenyi versekkel lepték meg a mesemondót. És, ha már itt van Berzsenyi, akkor szólaljon meg két mai költő is egy-egy Berzsenyi átirattal, így került bele a válogatásba Várady Szabolcsnak a Közelítő tél alapján írt Kis aszklepiadeszije és Varró Dánielnek a Magyarokhoz címmel írt, a magyar Labdarúgáshoz íntézett hazafias ódája, és akkor már el is értünk a focihoz, Lázár Ervin novellájához a futballozó Istenről.
A lemez – amelynek zenei anyagában a Sebő együttesen kívül Palya Bea, Sebestyén Márta, Unger Balázs, Kátai Zoltán és Bognár Szilvia is közreműködik – tartalmaz néhány különleges felvételt is, például, amelyiken Nagy László maga mondja el saját versét, vagy, amelyiken Karsai Zsigmond festőművész egy lőrincrévi népdalt énekel. A könyvben pedig láthatunk régi fényképeket Lázár Ervinről, barátairól és családjáról. Illusztrációként néhány nagyra nőtt és elgurult betűből álló figura szolgál. Ahogy sztereóban olvasom a szövegeket és hallgatom őket megzenésítve, arra gondolok, hogy, minden kisgyereknek még azelőtt ó oda kéne adni ezt a rendhagyó, derűt sugárzó, zengő-bongó szöveggyűjteményt, mielőtt az iskolában elvennék a kedvét az irodalomtól.
Bornai Tibor (KFT) mesélte egyszer, hogy sose legyek dühös,
a kritika mindig arról szól, aki írta.
Ennek fényében sokáig gondolkodtam, hogy ezt az írást feltegyem-e ide. De mivel a neten nem jelent meg, úgy hiszem, az a helyes, ha közreadom.
Pesti Műsor LXIII. évfolyam, 48. szám,
2008. november 27., szerző: IM
Mikor először neszét vettem, hogy a nagyszerűségében eléggé nem méltatható Hangzó Helikon sorozat következő "kötete" Sebő Ferenc Lázár Ervin-feldolgozása lesz, el sem tudtam képzelni, hogy mi lesz majd itt a koncepció. Lázár Ervin nem nagyon írt verseket, ha igen, azok sem nagy versek, prózát meg igen nehéz énekszóval előadni, megzenésíteni. És hogy mi lett ebből? Lényegében semmi; kicsit mondvacsinált összeállítás, amelyen Sebő Ferenc felolvassa (!) a legtündéribb és legismertebb meséket, fókuszban természetesen a dalnokversennyel (első helyezett: Dömdödöm), majd pedig Nagy László, Berzsenyi Dániel, Várady Szabolcs énekelt versei következnek, úgy is, mint Lázár Ervin-lemez. Úgy látszik, nem lehet már kortárs magyar líra Varró Dani könnyed szellemességei nélkül, így neki is jutott egy kis hely az összeállításon. (Ellennénk nélküle.) Érthetetlen vegyes felvágott ez, még akkor is, ha esetleg Lázár Ervinnek kedves művek szerepelnek a lajstromban. Külön szemöldökráncolás, ahogy Sebő évek óta sportot űz abból, hogy már meglévő 3-4 dallamra fűz fel minden vele szembejövő verset. Ennél kicsivel több energia kell, meg persze nem muszáj Lázár Ervin-különszámot csinálni, ha nincs mögötte kész elképzelés. Nagy csalódás. Kár érte.
[két és fél csillag az ötből]
1
2
3
következő oldal
|
|
