 
Következő koncertünk
Október 2., 19:00
Budavári Művelődési Ház, Sebő-klub
Névmutató
Rovatok
Keresés
RSS Értesítő
Iwiw
Archívum
|
•• Névmutató: Orbán Ottó • Összes hír
Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 27., 11 óra
Népdalokból – Bartók-dalok
A népzene előadási stílusa: mindmáig nehezen megragadható jelenség.
Részlet Sebő Ferenc előadásából:
"Sokáig uralkodott az a nézet, hogy ilyen nincs is, evvel számolni nem kell, a népdalt mindenki úgy énekli, ahogy akarja, ahogy tudja. Az operaénekes opera-stílusban, az operett-előadó operett-stílusban, a magyarnóta-énekesek pedig a maguk stílusában, stb. A hangszeres népzenére már sor sem került, hiszen azt egyáltalán nem kell lejátszani, s ha mégis, akkor arra ott vannak a cigányzenekarok.
Ma már tudjuk, hogy a népi emlékezet nem csupán régi dallamokat, szövegeket tartott életben az újabbak mellett, hanem a hozzájuk fűződő korabeli előadói stílusokat, hangszeres technikákat is. Olyannyira, hogy ez manapság már a hagyomány legreflektáltabb részének tűnik. Mert mindenki rájött, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy dilettánsok muzsikálnak minden értékelhető rendszer nélkül, hanem arról, hogy régebbi korokból származó zenék, táncok tovább használt matériájával együtt az egykori ízlésvilág valamennyi kelléke, technikája is fennmaradt."
Műsorában Sebő Ferenc fonográf-felvételről idéz népdalokat, majd Bartók által feldolgozott alakjukat a szerző zongorakíséretével (különböző énekesek előadásában), valamint további régi és új felvételekről.
Egy-egy rövid variációs forma alakul ki ily módon, ahol a téma a népdal, variációit pedig a népdalfeldolgozás különböző interpretációi jelentik – ki-ki kiválaszthatja közülük "kedvencét". Sebő Ferenc az egymástól jelentős mértékben különböző előadásokat nem minősíti, fő célja az, hogy minél több oldalról világítsa meg az egyes énekeket, s hogy a hangzó példatárral az ambiciózus fiatal előadókat kísérletezésre serkentse.
Hangot ad annak a hitének, hogy hangjaiban él a zene: "Úgy gondolom, a kísérletezéstől nem szabad idegenkedni! Ez tarthatja életben a zene iránti érdeklődést a további generációk számára. S ha az fennmarad, fennmarad a zene is. A nép zenéje is, Bartóké is."
***
Orbán Ottó emléktáblájának felavatása a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia rendezésében
Budapest, III. Bécsi út 88-90. (Nagyszombat utca sarok)
Beszédet mond Lator László. Közreműködik Fekete Ernő színművész.
Azt csiripelték a madarak, hogy már megvannak a Sebő-klub őszi időpontjai az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban.
Mindenesetre ma este lesz a tavaszi utolsó klub, méghozzá nem is akármilyen. Orbán Ottóval fogunk foglalkozni, egy kedves fiatalember, Tóth Endre segítségével. Endre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi szakára jár, és zenetudós lesz. Emellett szereti Orbán Ottó verseit is. És mivel Orbán Ottó csapongó stílusa rengeteg zenei utalást tartalmaz, megpróbálja ezeket kibogozni, egy zongora és a Sebő-együttes segítségével. Egy kis Schumann, egy kis kuplé, egy kis népzene, lesz itt minden, a műsor címe: DALNOKVERSENY KENTAKIBAN.
Ma este hétkor, www.kult13.hu.
"Dúdoltam én…" – Sebő Ferenc
Hagyományok Háza, március 6., 19 óra
Folytatódik a Hagyományok Háza "Dúdoltam én…" sorozata. Kallós Zoltán, Fábián Éva és Berecz András után az évad utolsó előadója március 6-án este Sebő Ferenc.
Sebő építészként kezdte pályáját, majd némi módosulással zenészként, zeneszerzőként tevékenykedett, s eközben lett a hazai táncházmozgalom egyik elindítója. Az énekelt verseket népdalok tarkították műsoraiban, amíg maga is rá nem döbbent, hogy ezek a régi énekelt vers túlélői. Színház, film, klubszervezés, táncházmozgalom, Hagyományok Háza szegélyezik a pályát, melyet Orbán Ottó a következő ironikus történettel illusztrált 1994-ben:
"Gyűjtőkörútján Furfangos Sebő, minthogy épp ott estvéledett rá, megállott a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Benyit, hát, uramfia, ott ül peckesen mind a százhúsz Akadémikusz, mint a verebek a sürgönydróton.
- Aztán azt tudják-e kendtek – kérdi tőlük Furfangos Sebő -, hogy miben egyezik a jó asszony meg a jó csizma?
Nem tudta biz azt egyikük se.
- Hát abban, hogy se szűk, se bő – mond Furfangos Sebő -, hanem épp passzentos.
No támadt erre haddelhadd, de még milyen! Ahány Akadémikusz, mind egymás szavába prelegált, deklamált, kandidált, doktorált, delegált.
- Akkor hát… izé… ez egy igazi… egy hamisítatlan… népi… na, minek is mondják?
Észre sem vették, hogy Furfangos Sebő fürgén kipattan az útra és indul tovább.
Ment a zsákjába csillagfényt gyűjteni."
Az eddigi életpályát bemutató est folyamán állandó zenésztársain, a Sebő-együttes volt és jelenlegi tagjain (Barvich Iván, Nagy Albert, Perger László) kívül a szokásos módon színpadra lép a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a tanítványokat pedig Török Tilla képviseli.
Jegyinformáció:
Hagyományok Háza (1011 Bp., Corvin tér 8..)
225-6056, jegy@hagyomanyokhaza.hu
Bartók Béla ezt írja a "Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje" című tanulmány 15-ös számú lábjegyzetében:
Időközben – kéziratom nyomdába adása után – a Magyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy ebben a félévben és lehetőség szerint a következő esztendőkben is a magyar népdalok egyetemes kiadására bizonyos összeget félretesz. Ha más hivatalos fórumok is megemberelik magukat, akkor talán reméljük, hogy néhány éven belül megszületik a kiadvány.
1934. január 15.
Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ez Bartók életében nem valósult meg. Persze ne legyünk igazságtalanok, a dallamok egy része megjelent a Magyar Népzene Tárában (tíz kötet, 1951 és 1997 között), de az Egyetemes Gyűjteményben több dallam van, mint az összes többi Bartók-gyűjteményben együttvéve.
Bartók nagyságára jellemző, hogy a folyamatos gyűjtések kapcsán rájött, hogy a népdalrendszerén (A magyar népdal, 1924.) változtatni kell. Volt ereje nekiállni, pénzt szerezni, újra végighallgatni, újra lejegyezni és újra rendszerezni a sokezer dallamot. 1934-től ezen dolgozott egészen 1940 őszéig, emigrálásáig.
Végül 1991-ben Kovács Sándor és Sebő Ferenc rendezte sajtó alá a gyűjtemény első részét, amely az A. I. osztály 1-416-os számú dallamait tartalmazza.
Ennek a hírnek pedig az az aktualitása, hogy tegnap megjelent a második kötet, benne az A. I. osztály dallamaival, 417-906-ig.
Paszternák Alfréd, Vizi E. Szilveszter, Kornai János, Sebő Ferenc
A boldog szerkesztő
A fotókat a Gerbeaud dísztermében készítettem a sajtótájékoztatón, ahol Sebő Ferenc elmondta, hogy a teljes Egyetemes Gyűjteményt annak idején Kovács Sándorral 8-9 kötetre tervezték.
Csak csendben teszem hozzá, hogy ha az eddigi kiadási tempót vesszük, akkor megnyugodhatunk, lesz mit csinálni a népzene kutatóinak a XXI. században is.
Ajánlott olvasmány még Orbán Ottó írása furfangos Sebőről.
Az alábbi írás a Művészetek Palotája által kiadott Müpa magazinban jelent meg Sebő Ferenc közelgő 60. születésnapja elé.
"Se szűk, se bő" – mond furfangos Sebő, második kiadás, azaz egy időtálló köszöntő elillanó változata, ahogy a lány látja
Örömmel mondtam igent arra a kérésre, hogy születésnapján köszöntsem Sebő Ferencet. Azaz, ahogy ő mint fogalom az én fejemben él: Sebőferit. Így egyben. Részben helyettesként kerültem ide, hiszen ha édesapám, Orbán Ottó még élne, minden bizonnyal ő írná ezt a köszöntőt – ennél valószínüleg komolyabbat, viccesebbet, ironikusabbat, nagyon is időtállót, a maga jól felismerhető stílusában.
tovább…
|
|
