 
Következő koncertünk
Október 2., 19:00
Budavári Művelődési Ház, Sebő-klub
Névmutató
Rovatok
Keresés
RSS Értesítő
Iwiw
Archívum
|
•• Névmutató: Weöres Sándor • Összes hír
Múzsa, Népújság-melléklet, 936. sz., 2010. június 19., szerző: Nagy Miklós Kund
... ragyognak az arcok. S ha gyermekek is vannak a teremben, akik gátlások nélkül bekapcsolódnak a dalba, a költő, a zenész is ragyog, a hangulat pedig csúcsokra hágva, sokáig felejthetetlen marad. Mint várható volt, így történt ez a múlt hét csütörtökén Marosvásárhelyen is a Nemzeti Színház nagytermében a Sebő együttes és a Kossuth-díjas lírikus, Kovács András Ferenc Árdeli szép tánc című közös fellépésén. Azelőtt egy nappal Csíkszeredában, a legendás együttes és a népszerű költő első találkozásakor bebizonyosodott, életképes az elképzelés: Sebőék és KAF együttes bemutatkozása csakis jó dolgot eredményezhet. De miközben a Csíki Játékszín nagyterme zsúfolásig megtelt, Vásárhelyen mintegy hetvenen lehettek csupán az előadáson. ők viszont, különösen a verskedvelő kisiskolások, igen fogékony közönségként vésődhettek az előadók emlékezetébe. Sőt, ösztönző is lehetett számukra a lelkes fogadtatás. Noha biztosak lehetünk benne, hogy ha csak tíz néző lett volna a színházban, és nem ilyen mosolygósak, mint az izgő-mozgó, rokonszenves kis csapat, akkor is arra törekedtek volna, hogy maximális legyen a teljesítményük, hiszen ők hivatásuk, műfajuk igazán példás, önigényes elkötelezettjei.
Közbevethetjük, hogy ismételten érdemes lenne jobban összehangolni a marosvásárhelyi kulturális eseményeket, hogy egy időben ne legyen annyi átfedés. De az is meggondolkoztató, hogy egy ideje mintha veszített volna lelkesedéséből, érdeklődéséből a helybeli közönség, sokan túlzottan hamar vették természetesnek, hogy egyre-másra jelennek meg nálunk is a nagy nevek, még a nemzetközi hírű vendégekre sem kíváncsiak. Ez azonban egy másik írás külön témája lehet. Most csak sajnálni tudom, hogy annyian lemaradtak erről a potenciális szép élményről.
Énekelt vers... Valamikor ez volt a költészet közkedvelt megnyilatkozási formája. A Sebő együttes, és persze, még több hasonlóan kiváló, céltudatos kollégájuk újra fellendítette a műfajt. Részletekbe nem bocsátkozunk, eléggé ismert mindaz, amit ezen a téren tettek. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy ha régóta felfedezték maguknak a magyar és az egyetemes líra zenével, ritmussal, játékossággal telített szerzőit, akiknek a verseit nagyszerűen megzenésíthetik, olyanokét, mint Balassi, Csokonai, József Attila, Nagy László, Weöres Sándor például, akkor előbb-utóbb Kovács András Ferenchez is el kellett jutniuk. Annyi a zene, a dallamosság, a ritmikus töltet a költeményeiben, olyan változatos a formagazdagsága, és tematikus, műfaji sokszínűsége is annyira nyilvánvaló, hogy lírája szinte önként kínálja a megzenésítés lehetőségét. Éltek is ezzel már jó néhányan. Jack Cole dalait többen is ihletetten szerzett, valós muzsikával tolmácsolták az érdeklődőknek. Sebő Ferenc nem ezeket az amerikás sorokat választotta. ő elsősorban az erdélyi fogantatású KAF-versek felé fordult. A hangsúlyos magyar verselés és az antik időmértékes verselésből kialakult költészet remekei egyaránt zenére ihlették. Erről e rendhagyó koncerten mesélt is, bizonyítva, hogy nem csupán kitűnő énekes, hangszeres előadó és sokoldalú zeneszerző, hanem lendületes, szellemes műsorvezetőként is magával tudja ragadni a közönséget. Az esten sok mindent megtudhattunk a költészetről, verselésről, költői sajátosságokról. Leginkább természetesen a költőtől magától, aki saját lírájáról is számos érdekességet közölt őszintén, lendületesen, élvezetesen, versekkel is illusztrálva a mondottakat, de halhatatlan elődeiről is megannyi fontos sajátosságot elmondott. Szó és muzsika ötvözötten szerzett mágikus perceket a színházban, olykor már-már a megidézett jelenségek, helyzetek, személyek lehetséges képét is odaképzelhettük a hangszerekkel telt színpadra – gitár, tekerőlant, tambura, tárogató, furulya -, melyeket Sebő mellett két zenésztársa, Perger László és Barvich Iván is bravúrosan szólaltatott meg. Hátha visszajönnek még, és megismétlik az estet ugyanilyen felállításban! A koncert végén őket lerohanó gyerekek mindenképpen erre biztatták a kedves vendégeket, Kovács András Ferencet pedig rég a magukénak tekintik, és tudják, rá mindig számíthatnak, ha be akarnak lépni a költészet bűvös birodalmának tágra nyitott kapuján.
Müpa magazin 2010. V. évfolyam 1. szám, szerző: Rajkó Anna
Körülbelül negyven évvel ezelőtt egy fiatal építésztanonc csak úgy, a maga szórakoztatására dallamokkal kezdte feldíszíteni a számára legkedvesebb József Attila-verseket. Ült, gitárral a kezében, és énekelte, dúdolta, pengette a ringató, szikrázó, néhol nevető, néhol síró költeményeket, amelyek ettől még ringatóbbá, még szikrázóbbá, még nevetőbbé, még síróbbá változtak.
Az öncélú pengetésből hamarosan életre szóló küldetés lett: Sebő Ferenc – mert így hívták a fiút – 1970-ben megalapította együttesét, és többedmagával (Halmos Béla, Berek Kati, Éri Péter, Koltay Gergely, Nagy Albert, Sebestyén Márta stb.) együtt újraélesztette a középkori lantosok műfaját, az énekelt verset. 1972-ben "Játszani is engedd..." címmel jelent meg az első, József Attila megzenésített verseit tartalmazó album, melyen már hallhatóak voltak a nagy "slágerek": a Tiszta szívvel, a Medvetánc, a Ringató, és A hetedik. Hamarosan Weöres Sándort, Nagy Lászlót és Szécsi Margitot is zenébe foglalták az újkori énekmondók, de elővették Csokonait, Tinódi Lantos Sebestyént, Balassit és Aranyt is. Az azóta eltelt több mint négy évtized bebizonyította, hogy manapság is igény van erre a 16-17. században virágzó műfajra: az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetít, amelyek ebben a formában tudják igazán elérni a céljukat.
2004-ben a Helikon Kiadó is felvállata az énekelt versek népszerűsítésének ügyét. Útnak indult a Hangzó Helikon sorozat, mely ma már húsz kötettel büszkélkedhet. A csinos verseskötetekhez mellékelt CD-ken többe között a Kaláka, a Villő Énekegyüttes, Sebestyén Márta, Ferenczi György, Kátai Zoltán, Cseh Tamás, Novák János, Heidl György és Lovasi András tolmácsolásában hallgathatjuk meg Kányádi, Ady, Petőfi, Arany, Kosztolányi, Radnóti vagy éppen Faludy verseit. A sorozat 2005-ben megjelent ötödik darabja József Attila verseiből válogat, a könyvecskéhez tartozó CD-n a Sebő-együttes szólaltatja meg az "árva csodagyerek" (még) mindig aktuális sorait.
A Fesztivál Színházban március 13-án a Hangzó Helikon-estek keretében ennek az albumnak az anyagát hallgathatjuk meg Sebő Ferenc (ének, tekerőlant, gitár), Barvich Iván (tárogató, bolgár kaval, pánsíp, dvojnica, csellótambura, brácstambura) és Perger László (prímtambura, bolgár tambura, gitár) előadásában. Az együttes meghívott vendégei valószínűleg a 2005-ös album közreműködői közül kerülnek ki. Sebő Ferenc elmondása szerint a hetvenes évek eleje ótan nem kellett hozzányúlnia József Attila-dalaihoz: a mostani koncerten is a több generáció által jól ismert Gyöngy, Harmatocska, Bánat, Medvetánc, Altató, és Klárisok szólal meg. Versek és dalok, amelyek többszörösen is kiállták az idő próbáját.
Hangzó Helikon-sorozat
2010. március 13. 19:30
Fesztivál Színház
Sebő – József Attila
Ma este Sebő-klub!
2009 évforduló volt, Weöres Sándor halálának huszadik évfordulója. Valami különös oka lehet, de idén még egy megemlékezést sem hallottam. Lehet, hogy nem "időszerű"...
Mindenesetre mi azért rendezünk egy estet ennek emlékére, ahova meghívtuk Zoltán Gábor rádiós szerkesztő-rendező barátunkat, akivel anno a remek Rongyszőnyeg-műsort csináltuk. Komoly gyűjteménye van Weöres-anekdotákból. Mi pedig elővesszük a régi Sebő-Weöres dalokat.
Feri készült is egy új pénz-jellegű dokumentummal:
Előlap 
Hátlap
A két ünnep között desszertként kínálja három tüneményes előadását a Hagyományok Háza, ezzel búcsúztatja az óesztendőt és vetíti elénk az újat. Műfajuk szerint az előadások különböznek, de közös vonásuk, hogy garantálják a tartalmas szórakozást és mindhárom a hagyományaink iránti szeretetben gyökerezik.
Sebő-együttes: Játék karácsonykor
Hagyományok Háza, december 28., 18 óra
Ahogy a betlehemi királyok és az egyszerű pásztorok dallal, tánccal, ajándékokkal kedveskedtek a megszületett Megváltónak, úgy teszünk mi is, kései utódok. A szeretet és a remény kiteljesedésének örömét ünnepeljük játékosan mai dalainkkal, meséinkkel, a néphagyomány és a művészet apró ajándékaival. A műsor címét adó sorok Nagy László '50-es években megírt karácsonyi verséből származnak, s az akkori sötét napok mögül kivillanó remény ma is megmelegíti szívünket:
"Vígadjunk, hogy enni tud a
rongyosok új fia, –
kerekedjék, mint a duda,
orcája dundira."
A Sebő-együttes tagjai: Sebő Ferenc, Barvich Iván, Perger László
http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10041/
Arany és kék szavakkal – Herczku Ágnes szólóestje
Hagyományok Háza, december 29., 18 óra
Az előadás címét a zene törzsanyagát képező "Arany és kék szavakkal" című Herczku-szólóalbumról kölcsönöztük. Lírai és játékos magyar népzenei szvitek váltakozva adják meg az előadás hangulatát, melyet Horváth Zsófia koreográfiái hol stilizált mozgással, hol az archaikus, autentikus néptánc "őserejével" erősítenek meg.
Az összművészeti jellegű előadásban az énekes-szólista – hol Pierrot, hol Arlequin szerepébe bújva – széles érzelmi skálán mozog: intim pillanatoktól egészen a dinamikus, humorba ágyazott jelenetekig. Herczku Ágnes, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, korábban több mint öt évig volt tagja a Honvéd Táncszínháznak. A műfaji sokszínűségét megcsillogtató előadásból kiderül, hogy hivatásos táncos múltjával nem akar végérvényesen szakítani…
Koreográfus-rendező: Horváth Zsófia
http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10039/
Kaláka együttes: Csak az egészség meglegyen!
Évbúcsúztató Kaláka-koncert
Hagyományok Háza, december 30., 19 óra
"A Kaláka naptár szerint idén még harminckilenc éves, 2009-ben már negyven. Komoly jubileumi év előtt állunk, de a műsor összeállításában sem a komolyság, sem az évek súlya nem játszik szerepet. Szép évbúcsúztatásra készülünk, az ezernél is több dalunk közül inkább a vidámabbakat összeválogatva. Hallhatnak a koncerten verseket klasszikus nagy költőinktől (Arany János, Petőfi, Kosztolányi, József Attila, Weöres Sándor…) és maiaktól, legtöbbet talán a szívünkhöz legközelebb álló Kányádi Sándortól, Kiss Annától és a fiatalabbaktól is (Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Tóth Kriszta…). És nem csak verseket, egy novellát is elénekelünk: a "Rossz álom" címűt az Örkény egypercesek közül.
Jó szórakozást! (és majd BÚÉK!)" Gryllus Dániel
A Kaláka együttes tagjai: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs
http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10042/
Ez még tavasszal történt, de csak most találtam meg a kritikát.
Vas Népe, 2008. május 2., szerző: Ölbei Lívia
Szombathely – A Weöres Sándor Színház Márkus Emília-bérletének közönsége ahogy szokta szerdán este is az utolsó percben érkezett meg az MMIK-ba. Ahol Hernádi Judit és Gálffi László helyett Jordán Tamás, Sebő Ferenc és József Attila várta.
Rájárt a rúd a 2007-2008-as szezonban a Márkus Emília-bérletre: ennyi előadás-cserére még soha nem volt példa. (Vegyük úgy, hogy ez a sok váratlanság is annak bizonyítéka, hogy milyen nagy szükség van a színházra.) De ami szerdán este történt, az mindennek a teteje: eredetileg úgy volt, hogy a Bárka Színház hozza el Az arany árát a Márkus-bérletbe. Igen ám, de közben a Bárka új igazgatója egyszerűen levette a műsorról az előadást. Mindenki föllélegzett, amikor a Budapesti Kamaraszínház ideígérte a kétszemélyes Love Letters-t, Hernádi Judittal és Gálffi Lászlóval. Nem olyan nagyszabású, mint Az arany ára, de legalább nem marad üresen az este, a két nagyszerű színésszel meg mindig jó találkozni. Aztán szerdán reggel érkezett a hír a Weöres Sándor Színház titkárságára, hogy Gálffi László megbetegedett: elmarad a csere-előadás is. Mi következhet ilyenkor? Elő a varázspálcát és a cilindert. Jordán Tamás azt mondja, színházigazgatóként nincs annál rosszabb, mint hazaküldeni a több értelemben is ünneplőbe öltözött közönséget. Fölhívta hát Sebő Ferencet, akinek ugyan szerdán este lett volna dolga Budapesten de lemondta, vonatra ült, és időben megérkezett Szombathelyre. (Éreztem, hogy nagy a baj, nem mondhattam nemet, kommentálta nevetve már az előadás után.)
Jordán Tamás, Sebő Ferenc, két tonettszék, egy kávéházi asztal, egy gitár. És József Attila. Szólt az ember. Ez az az előadás, vagy inkább szertartás, amely folyamatosan van talán éppen az idén pont 30 éve. Mint a színházról: csak jelen időben lehet beszélni róla. Akkor most szerda este van, Szombathelyen. Ennek így kell történnie.
tovább…
hír6.hu, kép és szöveg: Such Tamás, a teljes fotógaléria
Táncba hívtak a Csaba szerte szétszórt citromsárga plakátok. Szombat este; Sebő Ferenc és muzsikus társai; Meseház udvar. Jól hangzik. Bár néptáncolni nem tudok, de egy ilyen rázós ramazuri alkalmával, a kezdőlépéseket a szakemberek mindig bemutatják a laikusoknak. Nem így történt.
A '70-es évek elején, mikor a beat/rock-hullám egyre kezdett izzadságszagúvá válni, jó néhány zenész, vérfrissítés céljából visszakacsingatott a gyökerek, a folkzene felé. (Egyik klasszikus példa a Stones; a '72-ben megjelent Exile On The Main Street című dupla albumuk erőteljesen az amerikai country alapokra épül.) Akadtak autentikus próbálkozások is. Például az első magyar táncház toborzói zömmel népzenészek voltak, akik a budapesti Liszt Ferenc téren tették meg a kezdő (tánc)lépéseket, hajtottak csírát a fővárosi flaszterben.
fotó: Such Tamás 
fotó: Such Tamás 
fotó: Such Tamás 
fotó: Such Tamás 
fotó: Such Tamás
tovább…
Kedves Ferenc!
Van nekem egy verses, dalos, mesés osztályom. Mindig ott van, ahol a helye... Vallomásaikból tallóztam, remélem örömet hoznak mindannyiótoknak. Ez is a koncert peremén billeg... szeretettel.
Pop Ágnes
A koncerten 
Virágeső 
Az osztály Lazsádi Anna:
Szeretem a verseket, ugyanúgy a meséket is. Ez a koncert csodálatos volt, nagyon jó ötletnek tartom a megzenésített verseket a mesében. Az is érdekes volt, hogy minden megzenésített vers előtt Sebő Ferenc mondott egy kis történetet. Jó tudni mikor, hol, milyen kedvvel írta a költő.
Mi sokat hallgatjuk Sebőt az osztályban, sok énekét tudjuk, van is egy mappánk a Sebő által megzenésített versekből. Gyakran énekeljük József Attilától a Rejtelmek-et, a Gyöngy-öt, a Harmatocská-t, a Kedves Jocó-t, vagy Nagy Lászlótól Ez az álom nyughatatlan, a Strumica vagy a Három tücsök összejött verseket. A Weöres Sándor versek is nagyon szépek, a tanci szokta dúdolni nekünk Buba énekét. Az volt a csalódás, hogy nem énekelték ezeket. De most, ha belegondolok, talán jobb lett így a koncert. Gyönyörű verseket választott, s a szép zenétől még szebbek lettek.
Úgy gondolom, nem könnyű egy verset megzenésíteni, mert ha egy szomorú versnek pattogós zenét adunk, az eltakarja a lényegét, a szépségét. De Sebőék csodálatos dallamot adnak a versnek. Ettől bizony szebb a vers...
Lazsádi Anna Máthé István:
Ez mintha egy turisztikai találkozó volt, hisz kb. 350 km-t utaztunk. De mit tehettünk, az volt a lényeg, hogy Sebő Ferenccel találkozzon az osztály...
Máthé Orsolya:
Kellemes találkozás volt. Az egész azzal kezdődött, hogy a tanci kirándulást szervezett nekünk a Költészet Napja alkalmából. Sokat mesélt nekünk Sebőről. Azt mondta, hogyha már Csíkba megyünk, akkor a koncertet nem hagyhatjuk ki. Nagyon örültem a találkozásnak, mert megtudtam, hogy miért kedveli annyira a Sebő-együttest a tanci. Bevallom, a mese tetszett a legjobban, de a kis történetek is, főleg az, amiben az volt a lényeg, hogy "olyan szép szók vannak benne".
Nem tudom elég szépen megfogalmazni érzéseimet, csak annyit mondok: Gyönyörű volt!
tovább…
Vas Népe, 2007. július 21., szerző: Ölbei Lívia
A Sebő-koncertnek vége, a muzsikusok levetik a zsabós fekete inget, aztán ők is elindulnak a kopogó macskaköveken. Az együttes vezetőjét úgy üdvözli a kőszegi pizzéria tulajdonosa, mintha ezer éve ismernék egymást. Bár, ki tudja: lehet, hogy pont ezer éve ismerik.
Sebő Ferenccel a kerthelyiségben – szellőzködő, lágy melegben beszélgetünk.
- Olyan a hangulat, mintha hazajöttek volna, vagy legalábbis régi barátok közé.
- Pedig csak a várszínházi próbákra érkeztünk a városba – de tényleg otthonosan érezzük magunkat, szeretünk itt lenni.
- Annyira izgultam, hogy ne maradjon ki a Harmatocska. Általában a koncertek végén énekli?
- Igen, jó helyen van ott, valahogy szépen lecsendesíti a hangulatot. Az a búcsú.
tovább…
1
2
következő oldal
|
|
