Zenekar-közeli esküvőn jártunk, bőgősünk, Nagy Albert szintén zenész fia, Nagy Albert (fagott) vette el Mártit. És a vőfély ki más lehetett volna, mint táncházunk motorja: Csatai "Csidu" László!
Hogy hogyan kerülnek egy kalapba ezek a nevek? Hát hogy van egy Lázár Ervin Országos Prózamondó Verseny, ahol Bezerédi Bendegúz lett az első helyezett, aki ráadásul "megvédte" tavalyi címét. Hogy ki ő? Hát Bezerédi Zoltán színész barátunk harmadik osztályos fia. És ki Bezerédi Zoltán? Hát ő volt a kőszegi nyári évadokon az egyik kedvencünk: a Méla Tempefőiben báró Tökkolopi, a Királyi kalandban Báthory Pista.
És ma volt a Katona József színházban a gálaműsor, ahol volt szerencsénk a sok-sok műértő prózamondó versenyző előtt fellépni. Felüdülés volt, minden finomságot értettek, poénokon nevettek, dalokba beletapsoltak, talán még nincs minden veszve. Lehet, hogy csak olvasni kell megtanítani rendesen a gyerekeket, a többi megy magától?
És végül itt egy kép a közönségdíj nyerteséről, Kiss Boglárkáról:
A közönségdíjat Vathy Zsuzsa jelentette be, aki utána külön gratulált nekünk, hogy elénekeltük Lázár Ervin négysorosát:
A LFZE népzene szakos hallgatói aláírásgyűjtésbe kezdenek: a cél Sebő tanár úr aláírásának megszerzése a leckekönyvekbe. Erre szombaton kerül sor, a Bem rakparti Sebő-klub keretében. Az est hasonló lesz a tavalyihoz (hangos-képes beszámoló a 2009-es vizsgáról), fény, csillogás, izgalom, majd táncház és buli.
Mozgás van a kortárs magyar népzenei életben, változnak a dolgok, ahogy mindig, meg úgy is változnak, ahogy eddig nem. A nagyok hátraléptek, vagy az utódneveléssel foglalkoznak, mint Sebő és Halmos, vagy a régi anyagból élnek, mint a Muzsikás. Szabad a pálya, hatalmi és szakmai értelemben egyaránt, a népzene megkapta végre a régen áhított akadémiai képzési rangot, a tágabb közönség is bevehető, mióta a világzene nevű értelmezői pozíció a népzene hóna alá nyúlt. Másfelől meg virulnak az adatközlő bandák, a Magyarpalatkaiak, a Técsőiek vagy a Szászcsávásiak többet húzzák Battonyától Nemesmedvesig, mint otthon. Talán ezekre a folyamatokra akart reagálni a Duna Televízió, amikor lecserélte az Élő népzene című műsorát, és Etnoklub címmel indított egy újat. Az előbbi hagyományos riportműsor volt, vályogházban, paprikafüzér előtt muzsikáltak, beszéltek a zenészek, kérdések kivágva, szerkesztett anyagok, lankák meg hegyormok, nem volt rossz műsor, sőt bizonyos értelemben jobb volt, mint az Etnoklub, de az utóbbi tagadhatatlanul frissebb.
