Budapest-Pécs már csak 2 óra. Ma leteszteltük, remek. Tulajdonképpen az egyenes fejlődés következő szakasza a repülőgépes belföldi turnézás lenne, de nem vagyunk telhetetlenek.
Ezt visszafele készítettem a telefonommal, olyan, amilyen (japán-svéd). Nagyon menő az alagútlánc kifejezés az információs táblákon.
A szokott csapattal, Zoltán Gábor szerkesztő-rendezővel és Liszkai Károly hangmérnökkel egy új rádiójátékon dolgozunk, ezúttal a Magyar Rádió 8-as stúdiójában.
Három évvel ezelőtt jelent meg és azóta a második kiadásnál tart Lackfi János és Vörös István: Apám kakasa c. kötete, amelyben a költők ismert verseket írnak át, túl, meg, szét és egyéb igekötők. Az eredeti versek között olyanok is szerepelnek, mint a Bóbita, Galagonya, Buba éneke, Az én szívem játszik stb., amelyekhez ugyebár Sebő-zenék is társulnak.
Elég könnyen adta magát az ötlet, hogy az eredeti zenékre énekeljék fel a színészek (Jordán Adél, Kocsis Gergely, Hajduk Károly) az új verseket. Már csak pénzt, paripát, fegyvert kellett szereznie Zoltán Gábornak és nekifoghattunk.
A héten csináljuk a felvételeket, ha minden jól megy, ősszel lesz belőle műsor és adás.
Ma vittem fényképezőgépet is a stúdióba:
Zoltán Gábor, Sebő Ferenc, Liszkai Károly, fotó: Perger László
Kocsis Gergely énekel, fotó: Perger László
A 8-as stúdió, fotó: Perger László
A mester kézírásos kottái :), fotó: Perger László
A régi 24 sávos szalagos magnó, fotó: Perger László
Volt egy kis vizes Költészet napi megemlékezés a Liszt Ferenc téren, a József Attila szobornál, játszottunk az összegyűlt 50 esernyőnek pár dalt. Kabát nem maradt szárazon...
Nem is voltunk olyan kevesen, mint ahogy vártuk. Nagy László dalokat játszottunk, többek között a Ne rejtőzz, ne rejtőzz, apám a berekben (Rege a tűzről és jácintról) verset, ami azért volt érdekes, mert még soha sem játszottuk. Még próbán sem, úgyhogy mélyvíz, csak úszóknak. De legalább megtudtuk, hogy Nagy László apja a téeszesítés elől menekült a zöldövezetbe.
Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 27., 11 óra
Népdalokból – Bartók-dalok
A népzene előadási stílusa: mindmáig nehezen megragadható jelenség.
Részlet Sebő Ferenc előadásából:
"Sokáig uralkodott az a nézet, hogy ilyen nincs is, evvel számolni nem kell, a népdalt mindenki úgy énekli, ahogy akarja, ahogy tudja. Az operaénekes opera-stílusban, az operett-előadó operett-stílusban, a magyarnóta-énekesek pedig a maguk stílusában, stb. A hangszeres népzenére már sor sem került, hiszen azt egyáltalán nem kell lejátszani, s ha mégis, akkor arra ott vannak a cigányzenekarok.
Ma már tudjuk, hogy a népi emlékezet nem csupán régi dallamokat, szövegeket tartott életben az újabbak mellett, hanem a hozzájuk fűződő korabeli előadói stílusokat, hangszeres technikákat is. Olyannyira, hogy ez manapság már a hagyomány legreflektáltabb részének tűnik. Mert mindenki rájött, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy dilettánsok muzsikálnak minden értékelhető rendszer nélkül, hanem arról, hogy régebbi korokból származó zenék, táncok tovább használt matériájával együtt az egykori ízlésvilág valamennyi kelléke, technikája is fennmaradt."
Műsorában Sebő Ferenc fonográf-felvételről idéz népdalokat, majd Bartók által feldolgozott alakjukat a szerző zongorakíséretével (különböző énekesek előadásában), valamint további régi és új felvételekről.
Egy-egy rövid variációs forma alakul ki ily módon, ahol a téma a népdal, variációit pedig a népdalfeldolgozás különböző interpretációi jelentik – ki-ki kiválaszthatja közülük "kedvencét". Sebő Ferenc az egymástól jelentős mértékben különböző előadásokat nem minősíti, fő célja az, hogy minél több oldalról világítsa meg az egyes énekeket, s hogy a hangzó példatárral az ambiciózus fiatal előadókat kísérletezésre serkentse.
Hangot ad annak a hitének, hogy hangjaiban él a zene: "Úgy gondolom, a kísérletezéstől nem szabad idegenkedni! Ez tarthatja életben a zene iránti érdeklődést a további generációk számára. S ha az fennmarad, fennmarad a zene is. A nép zenéje is, Bartóké is."
***
Orbán Ottó emléktáblájának felavatása a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia rendezésében
Budapest, III. Bécsi út 88-90. (Nagyszombat utca sarok)
Beszédet mond Lator László. Közreműködik Fekete Ernő színművész.
Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 20., 11 óra
Sebestyén Márta barangolásai
A nemcsak idehaza, hanem az országhatárokon túl is méltán kedvelt népdalénekes a vendége Sebő Ferencnek. Úgy tud énekelni, hogy azzal kommunikálva világszerte rangos muzsikus-barátokat szerez magának. A mai műsorban megannyi szakmai-személyes adalékot árul el a népi énekesek elhivatott "utánzója". Kiderül, hogy gyermekkorában a legkülönbözőbb népzenéket hallgatta hanglemezekről, hogy mindmáig lelkes-megszállott gyűjtője a hangfelvételeknek. Ahány muzsika, annyi zenei asszociációs lehetőség – dallamfordulatok, vagy épp szöveg-tematika alapján képes integrálni dalkincsébe mind több dallamot. És ahány értékes muzsikus, annyi kamaramuzsikálási lehetőség; felidéződik pályája számos váratlan élménye – és meglepő sikerélmények, amikor külföldi hírességekkel tud együttmuzsikálni. Csapong a beszélgetés során, miként csapong a külföldi népzenék feltérképezhetetlenül gazdag világában, ahonnan egyre-másra integrál további anyagokat gazdag zenei világába. Legújabb "kedvence" a görög, a krétai zene...
Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 13., 11 óra
Balassi "ad notam" versei
"A költészet évezredeken át az énekkel kapcsolódott össze. A versek szövegei énekszövegként születtek, és így is használták őket az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Olyan érzelmi tartalmakat közvetítenek, amelyek nélkülük nem juthatnának célba soha. Ezért időszerű az énekelt vers ma is.
Ezt az ősi műfajt az európai folklór őrizte meg napjainkig változatlan formában. A népdalok különféle stílusai az évezred valamennyi tánc- és zenedivatjáról számot adnak, s ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a lírai dalok. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése – amely a XVI-XVII. században általános szokás volt – természetes folyamat a néphagyományban ma is." – így kezdi előadását Sebő Ferenc. A műsorban a magyar reneszánsz költészet meghatározó alakjának 11 versét hallhatjuk énekelt formában, a Sebő Együttes előadásában.
***
Este pedig a Művészetek Palotájában játszunk, a Hangzó Helikon sorozatban. Halmos Béla és Nagy Albert társaságában mutatjuk be az 5 éves József Attila-lemezt az 5 éves MűPának.
