http://www.rejtelmek.hu A Sebő-együttes honlapja hu-HU hourly 2 http://backend.userland.com/rss http://www.rejtelmek.hu/rss/322 Annyira jó hangulat kerekedett, hogy a dunántúli blokk alatt Halmos Béla még egy húrt is elszaggatott... Énekkel köszöntik Nagy Albertet születésnapja alkalmából, fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 322@http://www.rejtelmek.hu Mon, 06 Sep 2010 13:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/321 Úgy tűnik, az ősz szokatlanul csendesre sikerül majd, nem sok koncert van a naptárban. Egyetlen biztos pontként ajánlhatom a Sebő-klubot, ahol szombaton indul a szezon, sok táncház, kevés ború, velkámdrinket mindenki vásároljon a büfében. Sebő-klub, koncert és táncház, 2010. szeptember 4., este hét óra. Budavári Művelődési Ház, 1011 Budapest, Bem rakpart 6. 321@http://www.rejtelmek.hu Thu, 02 Sep 2010 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/320 2001-ben játszottunk legutóbb Kapolcson. Érdekes év volt, tulajdonképpen akkor indult el a zenekar megint. Május-júniusban fejeztük be a Rejtelmek lemez felvételeit, októberben jelent meg. A rejtelmek.hu domaint szeptember 25-én regisztráltattam, a weboldalt is akkor faragtuk. Tulajdonképpen a dizájn nem is változott sokat az akkorihoz képest. És a lényeg, azok a fényképek, amelyeket a Rejtelmek lemezhez és az akkori weboldalhoz használtunk, Kapolcson, a Malomszigeten készültek, 2001 nyarán.    Kíváncsi vagyok, a ma esti közönségből hányan voltak ott kilenc éve. Azt hiszem, meg is kérdezem tőlük. :) 320@http://www.rejtelmek.hu Thu, 29 Jul 2010 12:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/319 Merthogy tavi keszeget már hiába kerestünk, maradt a tengeri, pardon, siófoki hekk. Almapaprika, pepperoni, kenyér satöbbi. Moló büfé, hajóállomás. Némi hekkelés után. 319@http://www.rejtelmek.hu Sat, 24 Jul 2010 00:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/318 Kaptam fényképeket a fesztivál főnökétől, Paweł Orkisztól: fotó: Paweł Orkisz fotó: Paweł Orkisz fotó: Paweł Orkisz fotó: Paweł Orkisz fotó: Paweł Orkisz fotó: Paweł Orkisz 318@http://www.rejtelmek.hu Mon, 19 Jul 2010 09:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/317 ...ahol szintén tombol a nyár, 32 fokban játszottunk péntek este. Hazafelé az Alacsony-Tátrában enyhült egy kicsit az idő, Donovalyban már csak 28 fokot mutatott a hőmérő, heh. Remek koncertet csináltunk a Brathankival, a közönség imádnivaló volt, táncoltak, csápoltak, énekeltek. Találkoztunk azzal az emberrel is, aki a magyar lemezeket megmutatta anno a lengyel zenészeknek. Hozta dedikáltatni a bakelitek tokjait. Majd elkérte Feri gitárját és eljátszotta és elénekelte a Rejtelmeket. Magyarul. Egy lengyel. Hihetetlen. És külön köszönet Pászt Patríciának, kiváló tolmácsolásával megint megmentett minket. És akkor néhány kép: A kastély udvara mindjárt kész a koncertre, fotó: Perger László Színpadon a Brathanki, fotó: Perger László Buli van, fotó: Perger László Stefan, fotó: Perger László Adam, fotó: Perger László Agnieszka, fotó: Perger László Adam és Grzegorz, fotó: Perger László Grzegorz, fotó: Perger László Stefan, fotó: Perger László Janusz, fotó: Perger László Janusz észrevett, fotó: Perger László Agnieszka és Adam, fotó: Perger László Wiktor, fotó: Perger László Piotr, fotó: Perger László Ferenz Szebő (Węgry) és Sebő Ferenc, fotó: Perger László 317@http://www.rejtelmek.hu Sat, 17 Jul 2010 20:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/316 A hétvégén Lengyelországban, Krakkó mellett játszunk az 5. Európai Ballada Fesztiválon. Hát ez így elég bután hangzik, hogy balladafesztivál. Szóval van egy ember, Paweł Orkisz (az sz s-nek ejtendő), gitáros-énekes, aki balladákat játszik, már vagy negyven éve. Melléküzemágban koncerteket, fesztiválokat is szervez, ahol ő maga is fellép. Ez nem ismeretlen itthon sem, Magyarországon is van egy halom zenekar, aki fesztivált rendez, aztán fellép rajta, nincs is ezzel semmi gond. Amiért nekünk ez különösen érdekes, hogy Paweł ismét összehozott minket a Brathankival. A teljes sztorit már többször elmeséltem, a lényeg, hogy ők egy nagyon sikeres lengyel zenekar, akik rengeteg Sebő-dalt dolgoztak fel és vittek sikerre a kétezres évek elején. Most újra meghallgattam a lemezeiket, és még mindig nagyon tetszenek. Személyes kedvencem a Macska induló, azaz a Siebie dam po ¶lubie (Az esküvő után odaadom magamat), jó kis rockzene. Szóval közös koncertünk lesz, mindenki nagyon izgul, remélem jó buli lesz. Aki Krakkó felé jár, ne hagyja ki :) A fesztivál plakátja 316@http://www.rejtelmek.hu Tue, 13 Jul 2010 09:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/315 Előkerestem néhány fényképemet: 2006-ban a Benczúr-házban. A kedvenc képe, többször is megköszönte nekem. 2008. októberben készült, már a Bem-rakparton. Táncház a Bem-rakparton, 2009. szeptember. Az áprilisi klub után megkértem, hogy fotózzon le minket, előtte gondosan beállítottam mindent, aztán mégis az ő képe lett a jobb. Ez volt az egyik próbafotóm. Az utolsó képem róla, a májusi vizsgakoncert utáni táncházban. 315@http://www.rejtelmek.hu Fri, 02 Jul 2010 15:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/314 Az alábbi cikk két dolog miatt érdekes számunkra: egyrészt sikerült úgy írni a táncházmozgalomról, hogy a Sebő szó nincs benne, másrészt a felhasznált fénykép pont a Sebő-klubban készült, 2008. májusában. A képen felismerhető Richter tanár úr, Csatai "Csidu" László és Ökrös Csaba. A képhez tartozó eredeti cikk pedig ez: nálunk és a nol.hu oldalán. *** Népszabadság, 2010. július 2., szerző: Bárkay Tamás Bár a néptánc kötelező tantárgy, válságban van a magyar táncházmozgalom Szomorú sorsra juthat a világszerte elismert, UNESCO-védjegy-várományos magyar táncházmozgalom, ha a hivatalos kultúr- és oktatáspolitika és média nem ismeri fel és el: a táncházak a nemzeti kultúra részei, amelyeket ápolni kell, nem eltakarni. A világ szellemi kulturális örökségének része. Kép: Szabó Bernadett A magyar táncházmozgalom 1972-73-ban indult, alulról, és rég nem látott pezsgést, frissességet vitt a korabeli közművelődési dagonyába. A start, majd a sikeres folytatás nem kisrészt Martin György táncfolkloristának köszönhető, aki a népdalmentő Bartók és Kodály módján, csak persze más technikával gyűjtötte, és igyekezett hozzáférhetővé tenni a néptánckincset. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a kiveszőfélben lévő népi hagyományok hétköznapi adaptálásához, életben tartásához meglegyen a tudományos háttér. A mozgalom óriási utat tett meg. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban ma már nem telhet el úgy nap, hogy ne volna legalább egy táncházi összevejövetel, és bár - részben a politikai és gazdasági változások miatt -a mostani lendület azért nem akkora, mint a 70-80-as évekbeli volt, még mindig legalább százezer ember életének a része. És már nem is csak a művházakban, mint azelőtt: a néptánc bevonult más kultúrterekbe, amilyen (Budapesten) elsősorban a Gödör Klub, a Dürer kert, a Pilinszky Café, és persze a kifejezetten profilbarát Fonó. A táncházaknak köszönhető nem mellesleg az is, hogy a népzenét és a néptáncot ma már egyetemi szinten oktatják. Végül pedig, de nem utolsósorban: a magyar táncházi pedagógia módszertana szeptemberben - a várakozások szerint - UNESCO-védjegyet kap, mint olyan metodika, amely minden ízében alkalmas a világ szellemi és kulturális örökségének terjesztésére, amely gyakorlatilag a világ összes pontján működhet, ahol szeretnek táncolni és zenélni. A mozgalom köszöni, jól van, vagy mondjuk úgy: megvan - összegezte a helyzetet Sándor Ildikó, a Hagyományok Házában működő Népművészeti Módszertani Műhely folklór osztályának vezetője. De úgy látja, egyre több az aggasztó jel. Mindenekelőtt az, hogy a hivatalos kultúrpolitikában perifériára szorult - ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a márciusi, XXIX. Országos Táncháztalálkozó szervezői, most először nem tudták elérni, hogy kiemelt állami rendezvényként kezeljék a tizenötezer szereplős programot, vagyis ne kelljen bérleti díjat fizetniük a Papp László Arénáért. Majdnem 27 millió forintba került a ház, a pénzt a szervezők és a fellépők állták. De általában is egyre kevesebb jut, a legutóbbi állami pályázaton (Tengertánc 2009) a népművészet valamenynyi ágának összesen se jutott több 144 milliónál. A támogatások egyenként szégyellnivalóan szánalmasak voltak, akadtak olyan nagy hagyományú, kiváló táncházak, amelyek alig 2-300 ezer forintot nyertek, az éves működéshez szükséges összeg tizedét -, pedig, ahogy a kultúra más területein, itt sem lehet tisztességesen megélni központi, önkormányzati támogatások nélkül. Különös tekintettel arra, hogy a közönség egyáltalán nem jómódú, tehát nem lehet anélkül pluszköltségeket ráverni, hogy el ne riasszák. Ráadásul ezen a kultúrfront vonalon még a mecenatúra sem igen működik. Az eredmény: a táncházban hivatásszerűen közreműködők hihetetlenül szerény javadalmazásért ropják-húzzák hajnalig - a zenészek például alkalmanként 3-4000 forinttal is kénytelenek beérni. Vagy megszoknak, vagy megszöknek. Pedig az értékőrzésen túl azt sem ártana felismerni a pénzekről döntőknek, hogy sok kistelepülésen gyakorlatilag nincs más tisztességes kulturális/ közösségi opció, mint a helyi népdalkör, néptánckör, citerakör, stb. Ha ezek nem élik túl, akkor tényleg csak a kocsma marad, a nyerőgépekkel - figyelmeztetett az osztályvezető. Sándor Ildikó az oktatás felelősségét is fi rtatja. A Nemzeti Alaptantervbe ugyan 1998-ben beillesztették a hon- és népismeretet, valamint a néptáncot, alig néhány év múlva azonban az iskolák (tisztelet a kivételnek), már azon kezdtek mesterkedni, hogyan tudnák kihagyni az oktatásból e tárgyakat: többnyire matematika- vagy nyelvtanórákat illesztenek be a helyükre. Ezt a közönyt vagy elfordulást látni a médiában is, közszolgálatiban, kereskedelmiben egyaránt. Annak ellenére, hogy az egyik kereskedelmi adó tehetségkutató versenyén négy népi produkció is döntős lett, ami azt jelzi, hogy a magyar publikum még mindig kíváncsi a népművészetre. Az ünnepek azonban hamar elmúlnak: azok a fiatalok, akik otthon nem kapnak inspirációt, mintát, egyre nehezebben kerülnek kapcsolatba a népi kultúrával - így félő, hogy egyszer csak a táncházakból is elfogy az utánpótlás. A táncházaknak is megvan a maguk változó divatja. Mostanában a viszonylag könnyen elsajátítható moldvai táncok, a nemrég "felfedezett", tehát a sok erdélyihez képet újdonságként ható gömöri táncok a legkurrensebbek, a középhaladóknál pedig az erdélyi cigány táncok, főként az őrkőiek a favoritok, amelyekhez a lassan nemzetközi hírűvé vált szászcsávási banda húzza a talpalávalót. Egy táncházi oktató évente öt-hatféle táncot elsajátíttatni különböző korú, képességű növendékeivel. 314@http://www.rejtelmek.hu Fri, 02 Jul 2010 10:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/312 Június elsejétől meghallgathatóak az MR2-Petőfi Rádió Akusztik című műsorának stúdió-közönség koncertjei az interneten. Ez számukra azért érdekes, mert van egy Folkfree nevű zenekar, egy rendes hangos zenekar, népzenei hangszerekkel (tekerő, kaval), akik Sebő Ferencet szokták felkérni, mint autentikus népzenészt, hogy színesítse a műsorukat. Valami ilyesmit csinált Sebő a nyolcvanas években, amikor a világot adatközlő zenészekkel, táncosokkal járta (Karsai Zsigmond, Kovács Tivadar, Benke Rózsi néni stb.). Úgy tűnik, most fordult a kocka, akasztják a hóhért :) Tavaly az A38-on volt egy közös Folkfree-Sebő Ferenc koncert, aztán most tavasszal a rádióban, és ahogy nézem a koncertnaptárat, a nyáron a Campus Fesztiválra is együtt mennek. És akkor ajánlónak álljon itt két felvétel az említett rádiós koncertről: A pünkösdi rózsa Kis kece lányom A rádió honlapján van egy remek interjú a zenekarral, abban elhangzanak részletek a koncertről, hardcore Sebő-fanoknak kihagyhatatlan! 312@http://www.rejtelmek.hu Mon, 28 Jun 2010 13:15:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/311 Találtam egy fotót, itt: fotó:MTI/Pólya Zoltán, Cserta Gábor A bal oldali képet a nemrég elhunyt Pólya Zoltán készítette :A nyolcvan éves Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőt, karnagyot és kiváló művészt ünnepi hangversennyel köszöntötték a Zeneakadémián 1979-ben Forrás: MTI/Pólya Zoltán A jobb oldalit pedig én: Sebő Ferenc a Zeneakadémián, az első népzenei tanszék diplomakoncerjén, 2010. májusában. Talán nem szentségtörés - tegnap bukkantam rá Pólya fotójára. Sebő szokott mesélni egy történetet, ami kapcsolódik a képhez. Mikor már Halmos Bélával el tudtunk játszani pár széki darabot, egy koncert után odajött hozzánk egy alacsony ember, kezet nyújtott, és azt mondta: Bárdos Lajos vagyok, fiatalemberek, hogy tudták ezt megtanulni, mi nem hittük el Lajtha Lászlónak, hogy ez lehetséges. Lajtha 1954-ben jelentette meg a Széki gyűjtést, ami az egyik első nagy monográfia volt a témában. Akkoriban mindenki úgy gondolt a népzenére, hogy ez egy olyan hagyomány, amit eredeti, hangzó formájában kell megőrizni. Kis túlzással: feltesszük a polcra, levesszük néha, kutatgatjuk, de nincs vele több gond. Erre jön két fiatal, megtetszik nekik, megtanulják és kész a táncház :) 311@http://www.rejtelmek.hu Thu, 24 Jun 2010 09:22:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/310 Ma este egy teljesen szokatlan dolog fog történni velünk, vendégek leszünk a színpadon. Beharangozók: PORT.hu és MűPa. Az úgy volt, hogy régesrégen volt a Zsarátnok meg volt a Barbaro, az ország ugyebár egy nagy zenekar, mindenki játszott már mindenkivel, szóval innen van a barátság Jorgosszal. A Barbaronak volt egy száma, a Kórus, amit mi Sólyomének néven játszunk. Ez egy bolgár népdal, a magyar verset Nagy László írta Sebő Ferencnek. A szálat a Balkan Fanatik is folytatja, csináltak belőle egy zúzós feldolgozást. Innen már szinte természetesnek tűnik, hogy Lepe és Jorgosz meghívta Sebőt erre a koncertre. A napokban voltak a próbák, nagyon jó csapat áll a produkció mögött, Ivánnal szerényen belesimulunk a népzenészek közé (agrárszektor, Salamon Bea találó megjegyzése). A koncert közepén lesz egy blokkunk, eljátszunk egy-két József Attila, Varró Dani, Kovács András Ferenc verset. Aztán izgatottan figyeljük majd, hogy az elektronikus zene hogyan áll össze a népzenével. A próbák alapján mondhatom, hogy remekül, marhajó zenét nyomnak Jorgoszék. 310@http://www.rejtelmek.hu Wed, 23 Jun 2010 11:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/309 Múzsa, Népújság-melléklet, 936. sz., 2010. június 19., szerző: Nagy Miklós Kund ... ragyognak az arcok. S ha gyermekek is vannak a teremben, akik gátlások nélkül bekapcsolódnak a dalba, a költő, a zenész is ragyog, a hangulat pedig csúcsokra hágva, sokáig felejthetetlen marad. Mint várható volt, így történt ez a múlt hét csütörtökén Marosvásárhelyen is a Nemzeti Színház nagytermében a Sebő együttes és a Kossuth-díjas lírikus, Kovács András Ferenc Árdeli szép tánc című közös fellépésén. Azelőtt egy nappal Csíkszeredában, a legendás együttes és a népszerű költő első találkozásakor bebizonyosodott, életképes az elképzelés: Sebőék és KAF együttes bemutatkozása csakis jó dolgot eredményezhet. De miközben a Csíki Játékszín nagyterme zsúfolásig megtelt, Vásárhelyen mintegy hetvenen lehettek csupán az előadáson. ők viszont, különösen a verskedvelő kisiskolások, igen fogékony közönségként vésődhettek az előadók emlékezetébe. Sőt, ösztönző is lehetett számukra a lelkes fogadtatás. Noha biztosak lehetünk benne, hogy ha csak tíz néző lett volna a színházban, és nem ilyen mosolygósak, mint az izgő-mozgó, rokonszenves kis csapat, akkor is arra törekedtek volna, hogy maximális legyen a teljesítményük, hiszen ők hivatásuk, műfajuk igazán példás, önigényes elkötelezettjei. Közbevethetjük, hogy ismételten érdemes lenne jobban összehangolni a marosvásárhelyi kulturális eseményeket, hogy egy időben ne legyen annyi átfedés. De az is meggondolkoztató, hogy egy ideje mintha veszített volna lelkesedéséből, érdeklődéséből a helybeli közönség, sokan túlzottan hamar vették természetesnek, hogy egyre-másra jelennek meg nálunk is a nagy nevek, még a nemzetközi hírű vendégekre sem kíváncsiak. Ez azonban egy másik írás külön témája lehet. Most csak sajnálni tudom, hogy annyian lemaradtak erről a potenciális szép élményről. Énekelt vers... Valamikor ez volt a költészet közkedvelt megnyilatkozási formája. A Sebő együttes, és persze, még több hasonlóan kiváló, céltudatos kollégájuk újra fellendítette a műfajt. Részletekbe nem bocsátkozunk, eléggé ismert mindaz, amit ezen a téren tettek. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy ha régóta felfedezték maguknak a magyar és az egyetemes líra zenével, ritmussal, játékossággal telített szerzőit, akiknek a verseit nagyszerűen megzenésíthetik, olyanokét, mint Balassi, Csokonai, József Attila, Nagy László, Weöres Sándor például, akkor előbb-utóbb Kovács András Ferenchez is el kellett jutniuk. Annyi a zene, a dallamosság, a ritmikus töltet a költeményeiben, olyan változatos a formagazdagsága, és tematikus, műfaji sokszínűsége is annyira nyilvánvaló, hogy lírája szinte önként kínálja a megzenésítés lehetőségét. Éltek is ezzel már jó néhányan. Jack Cole dalait többen is ihletetten szerzett, valós muzsikával tolmácsolták az érdeklődőknek. Sebő Ferenc nem ezeket az amerikás sorokat választotta. ő elsősorban az erdélyi fogantatású KAF-versek felé fordult. A hangsúlyos magyar verselés és az antik időmértékes verselésből kialakult költészet remekei egyaránt zenére ihlették. Erről e rendhagyó koncerten mesélt is, bizonyítva, hogy nem csupán kitűnő énekes, hangszeres előadó és sokoldalú zeneszerző, hanem lendületes, szellemes műsorvezetőként is magával tudja ragadni a közönséget. Az esten sok mindent megtudhattunk a költészetről, verselésről, költői sajátosságokról. Leginkább természetesen a költőtől magától, aki saját lírájáról is számos érdekességet közölt őszintén, lendületesen, élvezetesen, versekkel is illusztrálva a mondottakat, de halhatatlan elődeiről is megannyi fontos sajátosságot elmondott. Szó és muzsika ötvözötten szerzett mágikus perceket a színházban, olykor már-már a megidézett jelenségek, helyzetek, személyek lehetséges képét is odaképzelhettük a hangszerekkel telt színpadra - gitár, tekerőlant, tambura, tárogató, furulya -, melyeket Sebő mellett két zenésztársa, Perger László és Barvich Iván is bravúrosan szólaltatott meg. Hátha visszajönnek még, és megismétlik az estet ugyanilyen felállításban! A koncert végén őket lerohanó gyerekek mindenképpen erre biztatták a kedves vendégeket, Kovács András Ferencet pedig rég a magukénak tekintik, és tudják, rá mindig számíthatnak, ha be akarnak lépni a költészet bűvös birodalmának tágra nyitott kapuján. 309@http://www.rejtelmek.hu Mon, 21 Jun 2010 13:15:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/308 Szereda.Origo, 2010. VI. évfolyam 6. szám, június, szerző: Mihály Réka a Sebő-együttes és Kovács András Ferenc közös előadásáról Sebő Ferencet kérdeztük Csíkszereda visszatérő vendége a Sebő-együttes. Júniusi székelyföldi turnéjuk KaF-repertoárból áll. Miért épp Kovács andrás Ferenc verseket választottak? tekintve, hogy a költő- vel fognak színpadra lépni, miben lesz más előadásuk, mint az eddig ismert Sebő-együttes koncertek? Nemrégiben készítettünk a Magyar rádióban egy színészekkel közös műsort KAF verseiből. A felkérést Zoltán Gábor szerkesztőtől kaptuk. A műsorhoz válogatott versek között nagyon sok énekelhető, tiszta formájút találtam, ezeket nagy örömmel tettem énekelhetővé, és az együttessel azóta is műsoron tartjuk, nagy sikerrel játsszuk koncertjeinken. Az külön öröm számunkra, hogy a költővel léphetünk egy színpadra, s így lehetővé válik a személyes megismerkedés is. Lehet különbséget tenni az énekelt vers és a megzenésített vers között? Hogyan lesz a versből ének? Ez látszólag ál-probléma, azt is mondhatnám, hogy megfogalmazás kérdése, de a "megzenésítés" fogalma Schubert számára már le van foglalva, azt hiszem. Én szívesebben használom az "énekelt vers" történetileg is létező műfaj-fogalmát, mert pontosabban fejezi ki a lényeget. Az énekelt vers esetében a szöveg nem csupán egy ugródeszka egy önálló zenemű megszületéséhez, hanem az interpretáció fő célja. a szöveg eljuttatása a hallgatóhoz "emelt hangon", ének segítségével történik. Persze ezt is meg kell komponálni. A lírai dialogocitás ősállapotára utalva, amidőn a szövegmondó-éneklő és a hallgató közös kincseként még alakult, formálódott, kézről kézre, szájról szájra járva még gazdagodott, dúsult vagy épp egyszerűsödött is a forma: a vers, mely a műfajelméletek szikár szavai szerint a legfontosabb irodalmi intenzitásnövelő szerkezet. Törekszenek arra, hogy ezen szerepe a versnek érvényesüljön vagy megzenésítve a vers egy új alkotás? A mai nyitott világban már nem olyan egyszerű a visszacsatolások követése. Mi elröpítjük a dalt, aztán "ki tudja hol áll meg..." Az persze nagy öröm, ha itt-ott találkozunk vele. Különösen klasszikus költőink verseit zenésítették meg. Hogyan / milyen szempontok szerint válogat az irodalom nagyjai között? Melyek azok a versek, amelyek könnyen, könnyebben dolgozhatóak fel? A tiszta formájúak. Igazából nem is a költőnek kell klaszszikusnak lenni, hanem a formának ahhoz, hogy használni tudjuk. az énekelhetőség nagyon szigorú kritériumok betartását jelenti, ezért csak elég szűk körből válogathatunk. A verset a szövegtestbe zárt gondolatot, a szövegmondó és hallgató együttléte, találkozása szabadíthatja ki igazán. Arra az állapotra és korra, amelyben a versmondó számára fontos volt a hallgató reakciója: a befogadás vagy az elutasítás. Milyen tapasztalata van, könnyebben befogadható a vers - ma a vers - ha énekelve van? Verse válogatja. Nem lehet minden szembejövő verset "megzenésíteni". Az irodalom annyi szép "szemnek szánt" formát fejlesztett ki az utóbbi évszázadok alatt, hogy azokat nem lenne üdvös megbabrálni. De mivel az énekvers formák is használatban vannak még sok esetben, ha "némán" is, ezeket énekkel messzebb lehet röpíteni. Ez a tapasztalat. 308@http://www.rejtelmek.hu Thu, 17 Jun 2010 23:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/307 Csíki Hírlap, 2010. június 9., szerző: Szőcs Lóránt Premiert jegyezhetünk Csíkszeredában, hiszen, habár a Sebő-együttes Árdeli szép táncok címen színpadon és a rádióstúdióban, már előadta Kovács András Ferenc megzenésített verseit, eddig az együttes tagjai személyesen még nem találkoztak a Kossuth-díjas költővel. Ennek ellenére ma 19 órától együtt láthatjuk őket a Csíki Játékszínben a világot jelentő deszkákon. A 19 órától kezdődő koncertet, melyre a belépő 20 lej, Csíkszereda Önkormányzata szervezi és a Bookart Kiadó támogatja - tudtuk meg a tegnap délben Antal Attila alpolgármestertől. Az ötlet ugyanis a csíki elöljárótól származott. Rádiófelvételen hallva az együttes előadását gondolt arra, hogy össze kéne hozni a költőt és a zeneszerzőt. Az együttes a tegnap már megérkezett, ugyanis délután ők nyitották meg Ardai Ildikó textilkiállítását. Különben Sebő Ferenc és Ardai Ildikó már régi ismerősök, hisz a hetvenes években ugyanaz a belső indíttatás fordította őket a népi kultúra felé. Legelső Erdélybe vezető útjuk is közös volt, mivel Ildikó férjével, Szomjas György autójával indultak a Mezőségre filmezni, gyűjteni. Sőt, mi több, Csíkszeredában Sebő Ferenc édesapja Sebő Ödön főhadnagy (a gyimesi határvadász honvédzászlóalj egykori parancsnokának) beosztottjánál, Vákár Lajosnál, a híres jégkorongozónál és edzőnél szálltak meg a hetvenes években. A különbség csak annyi, hogy a képzőművészt a népi szőttesek érdekelték, Sebőéket pedig természetesen a népzene. "Egyedülálló volt, ahogyan Ildikó a hagyományos szőtteseket felhasználva modern, de ugyanakkor magyaros faliszőnyegeket alkotott. Mi ugyanezt próbáltuk meg a népzenével, de sikerült bebizonyítanunk, hogy ez a muzsika csak úgy a maga eredetiségében is képes megállni a helyét. Később a megfelelő táncokat is sikerült felélesztenünk hozzá" - emelte ki Sebő Ferenc. Hozzátette, furcsa a magyar sors, mivel ő is két egyetemet végzett és már felnőtt ember volt, amikor először találkozott az autentikus népzenével. "Sokáig fogalmam sem volt erről a hatalmas örökségről, mely mellett nap mint nap elmegyünk. Szóval felnőtt koromban döbbentem rá, hogy mekkora hagyomány pusztulhat ki mellettünk." Szerencsére nem így történt, éppen Sebőék nyomán indult el a táncházmozgalom, melyet később az erdélyiek is magyarországi mintából átvettek, de melyből szintén önálló mozgalom alakult ki. Sebő Ferenc hangsúlyozta, arra büszke, hogy sikerült feléleszteni ezt a kultúrát. Előzőleg ugyanis sokan gyűjtöttek és rendszereztek, de nem próbálták felhasználni ezt az anyagot. A kortárs költők is foglalkoznak a hagyományos költészet zárt formáival. Ezeknek a költeményeknek szabályszerű ritmikájához könnyen rendelhetőek megfelelő dallamok. A középkorban vagy a reneszánsz idején a költészet szorosan összefonódott a zenével. Ezt a hagyományt újították fel Sebőék is, az együttes ugyanis a magyar népzene nyelvezetét felhasználva a szabályos formákhoz hozzárendeli a megfelelő dallamokat. Az est érdekesnek ígérkezik, hisz a megzenésített versek játszása közti szünetekben mindig társalgás folyik, gondolom, hogy az olvasók kíváncsiságát is felkeltette, hogy mi jöhet ki a költő és a zeneszerző első személyes találkozásából. 307@http://www.rejtelmek.hu Tue, 15 Jun 2010 10:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/306 Illetve, szóval, nahát. A vásárhelyi koncert után megrohanta vagy 40 autogramra éhes gyerek, KAF bácsi ki sem látszott a tömegből. Meg a munkából. fotó: Perger László fotó: Perger LászlóÉn meg persze fent hagytam a polárszűrőt, az meg ilyenkor inkább csúnyát csinál. 306@http://www.rejtelmek.hu Fri, 11 Jun 2010 17:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/305 Ezzel összefüggésben pillanatokon belül indulunk is. :) 305@http://www.rejtelmek.hu Mon, 07 Jun 2010 16:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/304 Akkor ahogy ígértem, néhány kép a 15-i vizsgaestről: Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóAz összes kép (67 darab) a Facebook-oldalunkon található: klikk ide! És csináltam az együttesnek Facebook-oldalt is, tessék lájkolni :) 304@http://www.rejtelmek.hu Thu, 27 May 2010 20:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/303 Zenekar-közeli esküvőn jártunk, bőgősünk, Nagy Albert szintén zenész fia, Nagy Albert (fagott) vette el Mártit. És a vőfély ki más lehetett volna, mint táncházunk motorja: Csatai "Csidu" László! Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóÉljen az ifjú pár! 303@http://www.rejtelmek.hu Sun, 23 May 2010 10:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/302 Kaptunk egy levelet, benne egy videót: Kedves Ferenc, Iván, László! Nagyon örültünk a Kovács András Ferenc megzenésítéseknek. Valójában slágergyanúsak… Egy ilyen szép dallal köszöntöttük a költőt a Szivárvány lap születésnapi ünnepségén a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Tehát 25 kisbolyais és a legfrissebb "osztálysláger", a Sárpataki csujogatók, szeretettel. Pop Ágnes tanci Június elején turnézunk Kovács András Ferenccel Erdélyben, többek között Marosvásárhelyen is, úgyhogy köszönjük a bemelegítő gyakorlatokat. 302@http://www.rejtelmek.hu Fri, 21 May 2010 11:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/301 Hogy hogyan kerülnek egy kalapba ezek a nevek? Hát hogy van egy Lázár Ervin Országos Prózamondó Verseny, ahol Bezerédi Bendegúz lett az első helyezett, aki ráadásul "megvédte" tavalyi címét. Hogy ki ő? Hát Bezerédi Zoltán színész barátunk harmadik osztályos fia. És ki Bezerédi Zoltán? Hát ő volt a kőszegi nyári évadokon az egyik kedvencünk: a Méla Tempefőiben báró Tökkolopi, a Királyi kalandban Báthory Pista. És ma volt a Katona József színházban a gálaműsor, ahol volt szerencsénk a sok-sok műértő prózamondó versenyző előtt fellépni. Felüdülés volt, minden finomságot értettek, poénokon nevettek, dalokba beletapsoltak, talán még nincs minden veszve. Lehet, hogy csak olvasni kell megtanítani rendesen a gyerekeket, a többi megy magától? És végül itt egy kép a közönségdíj nyerteséről, Kiss Boglárkáról: A közönségdíjat Vathy Zsuzsa jelentette be, aki utána külön gratulált nekünk, hogy elénekeltük Lázár Ervin négysorosát: Engemet egy idő óta követ három idióta. Hátranéztem és megláttam, hogy én vagyok mind a hárman. 301@http://www.rejtelmek.hu Wed, 19 May 2010 19:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/300 Egy halom index várt aláírásra tegnap este, a vizsgán mindhárom évfolyam derekasan teljesített. Részletek később, most megyünk ázni-fázni Túrkevére. fotó: Perger László fotó: Perger László 300@http://www.rejtelmek.hu Sun, 16 May 2010 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/299 A LFZE népzene szakos hallgatói aláírásgyűjtésbe kezdenek: a cél Sebő tanár úr aláírásának megszerzése a leckekönyvekbe. Erre szombaton kerül sor, a Bem rakparti Sebő-klub keretében. Az est hasonló lesz a tavalyihoz (hangos-képes beszámoló a 2009-es vizsgáról), fény, csillogás, izgalom, majd táncház és buli. 2010. május 15., este 7 óra Budavári Művelődési Ház 1011 Budapest, Bem rakpart 6. www.bem6.hu 299@http://www.rejtelmek.hu Wed, 12 May 2010 14:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/298 Élet és Irodalom, LIV. évfolyam 17. szám, 2010. április 30., szerző: Grecsó Kriszitán Mozgás van a kortárs magyar népzenei életben, változnak a dolgok, ahogy mindig, meg úgy is változnak, ahogy eddig nem. A nagyok hátraléptek, vagy az utódneveléssel foglalkoznak, mint Sebő és Halmos, vagy a régi anyagból élnek, mint a Muzsikás. Szabad a pálya, hatalmi és szakmai értelemben egyaránt, a népzene megkapta végre a régen áhított akadémiai képzési rangot, a tágabb közönség is bevehető, mióta a világzene nevű értelmezői pozíció a népzene hóna alá nyúlt. Másfelől meg virulnak az adatközlő bandák, a Magyarpalatkaiak, a Técsőiek vagy a Szászcsávásiak többet húzzák Battonyától Nemesmedvesig, mint otthon. Talán ezekre a folyamatokra akart reagálni a Duna Televízió, amikor lecserélte az Élő népzene című műsorát, és Etnoklub címmel indított egy újat. Az előbbi hagyományos riportműsor volt, vályogházban, paprikafüzér előtt muzsikáltak, beszéltek a zenészek, kérdések kivágva, szerkesztett anyagok, lankák meg hegyormok, nem volt rossz műsor, sőt bizonyos értelemben jobb volt, mint az Etnoklub, de az utóbbi tagadhatatlanul frissebb. 298@http://www.rejtelmek.hu Wed, 05 May 2010 20:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/297 Budapest-Pécs már csak 2 óra. Ma leteszteltük, remek. Tulajdonképpen az egyenes fejlődés következő szakasza a repülőgépes belföldi turnézás lenne, de nem vagyunk telhetetlenek. Ezt visszafele készítettem a telefonommal, olyan, amilyen (japán-svéd). Nagyon menő az alagútlánc kifejezés az információs táblákon. 297@http://www.rejtelmek.hu Wed, 05 May 2010 00:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/296 A szokott csapattal, Zoltán Gábor szerkesztő-rendezővel és Liszkai Károly hangmérnökkel egy új rádiójátékon dolgozunk, ezúttal a Magyar Rádió 8-as stúdiójában. Három évvel ezelőtt jelent meg és azóta a második kiadásnál tart Lackfi János és Vörös István: Apám kakasa c. kötete, amelyben a költők ismert verseket írnak át, túl, meg, szét és egyéb igekötők. Az eredeti versek között olyanok is szerepelnek, mint a Bóbita, Galagonya, Buba éneke, Az én szívem játszik stb., amelyekhez ugyebár Sebő-zenék is társulnak. Elég könnyen adta magát az ötlet, hogy az eredeti zenékre énekeljék fel a színészek (Jordán Adél, Kocsis Gergely, Hajduk Károly) az új verseket. Már csak pénzt, paripát, fegyvert kellett szereznie Zoltán Gábornak és nekifoghattunk. A héten csináljuk a felvételeket, ha minden jól megy, ősszel lesz belőle műsor és adás. Ma vittem fényképezőgépet is a stúdióba: Zoltán Gábor, Sebő Ferenc, Liszkai Károly, fotó: Perger László Kocsis Gergely énekel, fotó: Perger László A 8-as stúdió, fotó: Perger László A mester kézírásos kottái :), fotó: Perger László A régi 24 sávos szalagos magnó, fotó: Perger László Ebben még volt anyag, fotó: Perger László Kocsis Gergely fúj, fotó: Perger László 296@http://www.rejtelmek.hu Tue, 13 Apr 2010 01:10:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/295 Volt egy kis vizes Költészet napi megemlékezés a Liszt Ferenc téren, a József Attila szobornál, játszottunk az összegyűlt 50 esernyőnek pár dalt. Kabát nem maradt szárazon... 295@http://www.rejtelmek.hu Mon, 12 Apr 2010 14:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/294 Nem is voltunk olyan kevesen, mint ahogy vártuk. Nagy László dalokat játszottunk, többek között a Ne rejtőzz, ne rejtőzz, apám a berekben (Rege a tűzről és jácintról) verset, ami azért volt érdekes, mert még soha sem játszottuk. Még próbán sem, úgyhogy mélyvíz, csak úszóknak. De legalább megtudtuk, hogy Nagy László apja a téeszesítés elől menekült a zöldövezetbe. fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 294@http://www.rejtelmek.hu Wed, 07 Apr 2010 02:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/293 Alig fértünk el a járdán. Mókás volt, amikor egy nagy merdzsó lehúzott ablakkal, az ablakon át üvöltő tümci-tümcivel lassan elgurult mellettünk... fotó: Perger László fotó: Perger László Lator László, fotó: Perger László fotó: Perger László Fekete Ernő, fotó: Perger László fotó: Perger László Orbán Juli a koszorúval, fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 293@http://www.rejtelmek.hu Mon, 29 Mar 2010 00:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/292 Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 27., 11 óra Népdalokból - Bartók-dalok A népzene előadási stílusa: mindmáig nehezen megragadható jelenség. Részlet Sebő Ferenc előadásából: "Sokáig uralkodott az a nézet, hogy ilyen nincs is, evvel számolni nem kell, a népdalt mindenki úgy énekli, ahogy akarja, ahogy tudja. Az operaénekes opera-stílusban, az operett-előadó operett-stílusban, a magyarnóta-énekesek pedig a maguk stílusában, stb. A hangszeres népzenére már sor sem került, hiszen azt egyáltalán nem kell lejátszani, s ha mégis, akkor arra ott vannak a cigányzenekarok. Ma már tudjuk, hogy a népi emlékezet nem csupán régi dallamokat, szövegeket tartott életben az újabbak mellett, hanem a hozzájuk fűződő korabeli előadói stílusokat, hangszeres technikákat is. Olyannyira, hogy ez manapság már a hagyomány legreflektáltabb részének tűnik. Mert mindenki rájött, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy dilettánsok muzsikálnak minden értékelhető rendszer nélkül, hanem arról, hogy régebbi korokból származó zenék, táncok tovább használt matériájával együtt az egykori ízlésvilág valamennyi kelléke, technikája is fennmaradt." Műsorában Sebő Ferenc fonográf-felvételről idéz népdalokat, majd Bartók által feldolgozott alakjukat a szerző zongorakíséretével (különböző énekesek előadásában), valamint további régi és új felvételekről. Egy-egy rövid variációs forma alakul ki ily módon, ahol a téma a népdal, variációit pedig a népdalfeldolgozás különböző interpretációi jelentik - ki-ki kiválaszthatja közülük "kedvencét". Sebő Ferenc az egymástól jelentős mértékben különböző előadásokat nem minősíti, fő célja az, hogy minél több oldalról világítsa meg az egyes énekeket, s hogy a hangzó példatárral az ambiciózus fiatal előadókat kísérletezésre serkentse. Hangot ad annak a hitének, hogy hangjaiban él a zene: "Úgy gondolom, a kísérletezéstől nem szabad idegenkedni! Ez tarthatja életben a zene iránti érdeklődést a további generációk számára. S ha az fennmarad, fennmarad a zene is. A nép zenéje is, Bartóké is." *** Orbán Ottó emléktáblájának felavatása a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia rendezésében Budapest, III. Bécsi út 88-90. (Nagyszombat utca sarok) Beszédet mond Lator László. Közreműködik Fekete Ernő színművész. 292@http://www.rejtelmek.hu Fri, 26 Mar 2010 15:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/291 Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 20., 11 óra Sebestyén Márta barangolásai A nemcsak idehaza, hanem az országhatárokon túl is méltán kedvelt népdalénekes a vendége Sebő Ferencnek. Úgy tud énekelni, hogy azzal kommunikálva világszerte rangos muzsikus-barátokat szerez magának. A mai műsorban megannyi szakmai-személyes adalékot árul el a népi énekesek elhivatott "utánzója". Kiderül, hogy gyermekkorában a legkülönbözőbb népzenéket hallgatta hanglemezekről, hogy mindmáig lelkes-megszállott gyűjtője a hangfelvételeknek. Ahány muzsika, annyi zenei asszociációs lehetőség - dallamfordulatok, vagy épp szöveg-tematika alapján képes integrálni dalkincsébe mind több dallamot. És ahány értékes muzsikus, annyi kamaramuzsikálási lehetőség; felidéződik pályája számos váratlan élménye - és meglepő sikerélmények, amikor külföldi hírességekkel tud együttmuzsikálni. Csapong a beszélgetés során, miként csapong a külföldi népzenék feltérképezhetetlenül gazdag világában, ahonnan egyre-másra integrál további anyagokat gazdag zenei világába. Legújabb "kedvence" a görög, a krétai zene... 291@http://www.rejtelmek.hu Fri, 19 Mar 2010 22:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/290 Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 13., 11 óra Balassi "ad notam" versei "A költészet évezredeken át az énekkel kapcsolódott össze. A versek szövegei énekszövegként születtek, és így is használták őket az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Olyan érzelmi tartalmakat közvetítenek, amelyek nélkülük nem juthatnának célba soha. Ezért időszerű az énekelt vers ma is. Ezt az ősi műfajt az európai folklór őrizte meg napjainkig változatlan formában. A népdalok különféle stílusai az évezred valamennyi tánc- és zenedivatjáról számot adnak, s ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a lírai dalok. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése - amely a XVI-XVII. században általános szokás volt - természetes folyamat a néphagyományban ma is." - így kezdi előadását Sebő Ferenc. A műsorban a magyar reneszánsz költészet meghatározó alakjának 11 versét hallhatjuk énekelt formában, a Sebő Együttes előadásában. *** Este pedig a Művészetek Palotájában játszunk, a Hangzó Helikon sorozatban. Halmos Béla és Nagy Albert társaságában mutatjuk be az 5 éves József Attila-lemezt az 5 éves MűPának. 290@http://www.rejtelmek.hu Thu, 11 Mar 2010 13:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/289 Érdemes Csatai "Csidu" Lászlót megfigyelni, minden lányt megtáncoltat, nagyon helyesen. A táncház előtti műsorban egyébként Balassi-verseket játszottunk. Többek közt a "Hogy Juliára talála" címűt is, amelynek érdekessége, hogy utoljára 2002 körül szerepelt a műsoron. Ahhoz képest nem is játszottuk rosszul... fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 289@http://www.rejtelmek.hu Tue, 09 Mar 2010 10:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/288 Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. március 6., 11 óra Kodály: Néprajz és zenetörténet 1967. március 6-án, tehát épp 43 éve hunyt el Kodály. Az évforduló alkalmából egyik mindmáig rendkívül aktuális írására irányítja a figyelmet műsorával Sebő Ferenc. Kodály 1933. március 23-án olvasta fel a Magyar Néprajzi Társaság közgyűlésén "Néprajz és zenetörténet" című előadását. Sebő Ferenc azokat a gondolatait osztja meg a hallgatósággal, amelyek ennek az előadásnak az újraolvasása során támadtak, napjaink zenei életének alapos ismeretében. Így kezdi műsorát: "Sokszor történik meg velünk, hogy hajlamosak vagyunk összekötni az idő múlásával az elavulás fogalmát is. Pedig ez nem mindig indokolt. Sőt, adott esetben épp az idő múlása mutathatja meg, fényesítheti ki valami régen született érték valódi nagyságát. Számtalan példát lehetne felsorolni a tudomány és a művészet területeiről, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak gondolatok, meglátások, amelyeknek utóéletét nem befolyásolják saját koruk korlátai, esetlegességei és nem teszik érvénytelenné jelenkori divatok szertelenségei sem." A műsor során megannyi zenei illusztráció támasztja alá az elmondottak igazát, s inspirál együtt-gondolkodásra. Hallhatjuk néhány dallamnak régi kéziratban vagy nyomtatványban meglévő alakját, összehasonlítva az élő hagyomány által megőrzött variánssal. Felidézzük többek között azt a dallamot is, amelynek Kodály külön tanulmányt szánt, a XVIII. századig visszavezethető, egykor páratlan népszerűségnek örvendő Árgírus királyfi históriája nyomán. A továbbgondolt gondolatok remélhetőleg hozzájárulnak, hogy Hallgatóink kedvet érezzenek ahhoz, hogy belelapozzanak Kodály összegyűjtött írásainak valamelyik kiadásába, s hasonló mindmáig-aktuális tanulságokat fedezzenek fel - napi okulásra és jövő-szépítő programként. *** A Sebő-együttes klubja és táncháza a Budavári Művelődési Házban 2010. március 6., 19 óra, www.bem6.hu 288@http://www.rejtelmek.hu Fri, 05 Mar 2010 12:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/287 Ma ott voltunk, jó volt. Mindenki kapott teát, fotó: Perger László Iván és az előcsarnok, fotó: Perger László Keleti kényelem, fotó: Perger László Fenyő Gábor, fotó: Perger László Barvich Iván, fotó: Perger László Sebő Ferenc, 1972, fotó: Perger László Sebő-Fenyő-Barvich, fotó: Perger László A közönség, fotó: Perger László 287@http://www.rejtelmek.hu Wed, 03 Mar 2010 23:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/286 Müpa magazin 2010. V. évfolyam 1. szám, szerző: Rajkó Anna Körülbelül negyven évvel ezelőtt egy fiatal építésztanonc csak úgy, a maga szórakoztatására dallamokkal kezdte feldíszíteni a számára legkedvesebb József Attila-verseket. Ült, gitárral a kezében, és énekelte, dúdolta, pengette a ringató, szikrázó, néhol nevető, néhol síró költeményeket, amelyek ettől még ringatóbbá, még szikrázóbbá, még nevetőbbé, még síróbbá változtak. Az öncélú pengetésből hamarosan életre szóló küldetés lett: Sebő Ferenc - mert így hívták a fiút - 1970-ben megalapította együttesét, és többedmagával (Halmos Béla, Berek Kati, Éri Péter, Koltay Gergely, Nagy Albert, Sebestyén Márta stb.) együtt újraélesztette a középkori lantosok műfaját, az énekelt verset. 1972-ben "Játszani is engedd..." címmel jelent meg az első, József Attila megzenésített verseit tartalmazó album, melyen már hallhatóak voltak a nagy "slágerek": a Tiszta szívvel, a Medvetánc, a Ringató, és A hetedik. Hamarosan Weöres Sándort, Nagy Lászlót és Szécsi Margitot is zenébe foglalták az újkori énekmondók, de elővették Csokonait, Tinódi Lantos Sebestyént, Balassit és Aranyt is. Az azóta eltelt több mint négy évtized bebizonyította, hogy manapság is igény van erre a 16-17. században virágzó műfajra: az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetít, amelyek ebben a formában tudják igazán elérni a céljukat. 2004-ben a Helikon Kiadó is felvállata az énekelt versek népszerűsítésének ügyét. Útnak indult a Hangzó Helikon sorozat, mely ma már húsz kötettel büszkélkedhet. A csinos verseskötetekhez mellékelt CD-ken többe között a Kaláka, a Villő Énekegyüttes, Sebestyén Márta, Ferenczi György, Kátai Zoltán, Cseh Tamás, Novák János, Heidl György és Lovasi András tolmácsolásában hallgathatjuk meg Kányádi, Ady, Petőfi, Arany, Kosztolányi, Radnóti vagy éppen Faludy verseit. A sorozat 2005-ben megjelent ötödik darabja József Attila verseiből válogat, a könyvecskéhez tartozó CD-n a Sebő-együttes szólaltatja meg az "árva csodagyerek" (még) mindig aktuális sorait. A Fesztivál Színházban március 13-án a Hangzó Helikon-estek keretében ennek az albumnak az anyagát hallgathatjuk meg Sebő Ferenc (ének, tekerőlant, gitár), Barvich Iván (tárogató, bolgár kaval, pánsíp, dvojnica, csellótambura, brácstambura) és Perger László (prímtambura, bolgár tambura, gitár) előadásában. Az együttes meghívott vendégei valószínűleg a 2005-ös album közreműködői közül kerülnek ki. Sebő Ferenc elmondása szerint a hetvenes évek eleje ótan nem kellett hozzányúlnia József Attila-dalaihoz: a mostani koncerten is a több generáció által jól ismert Gyöngy, Harmatocska, Bánat, Medvetánc, Altató, és Klárisok szólal meg. Versek és dalok, amelyek többszörösen is kiállták az idő próbáját. Hangzó Helikon-sorozat2010. március 13. 19:30Fesztivál SzínházSebő - József Attila 286@http://www.rejtelmek.hu Tue, 23 Feb 2010 09:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/285 Pár hete kaptunk egy levelet: Kedves Sebő Ferenc, Kedves Feri! Ne haragudj, hogy ismeretlenül - és ha csak néhány évvel is, de fiatalabbként - tegeződve írok, de remélem Vikárként ezt megtehetem. Vikár Béla egyik testvérének, Kálmánnak vagyok dédunokája. Éppen családfa-kutatási levelezésem közben kaptam egy távoli rokonomtól levelet, melybe belinkelte a Hagyományok Háza-beli Vikár Béla kiállítást, melyről ugyan még novemberben értesültem, de azóta teljesen megfeledkeztem. Az első kérdésem, hogy nyitva van-e még? A másik téma ill. kérdés pedig a következő: szintén még novemberben Major Gáborné Julika keresett meg Vikár adatokért, tőle hallottam a Ti kiállításotokról is és lelkesen eljutottam a rejtelmek.hu lap 150-es Vikár bankójához is, ahol a rácsodálkoztam, hogy a Vikár kép a következő, www.huszadikszazad.hu Vikár Béla szabóiparosról szóló cikk fotómellékletével egyezik. Azután erről is elfelejtkeztem, bár a linkeket Julikáéknak elküldtem, de nem kérdeztem rá. Én sajnos nem tudom biztosan eldönteni, de inkább nem hasonlít az általam ismert Vikár Béla fotókra. Szeretném megkérdezni, Te milyen forrásból találtad? Válaszaidat várva, nagy tisztelettel és szeretettel: Vikár János Sebő válasza: Kedves Vikár János! Köszönöm a jelentkezésedet, végre egy Vikár-rokon, aki figyel! A Vikár kiállítást sajnos épp most bontották el, és a katalógusa elkészítéséhez (amit terveztünk) nem maradt pénzünk, mert az utolsó menetben mindent elvontak tőlünk. Ez a rajz (helyesebben a másolata) Flórián Mária néprajzoson keresztül került hozzám. A textilmúzeumban bukkant rá az ő egyik ismerőse. Ezen csodálkoztam is. De ha Néprajzi Lexiconban közölt fényképet megnézed, ott is az az arc látható, tehát Vikár Béla szabóiparos. Én is azért mentem lépre. De annyi óvatosság azért volt bennem, hogy a könyvembe nem tettem bele, csak a járékpénzre, mert olyan szép szálas rajz volt. De most már módosítottam azt is, és hálából az információért a mellékletben ezzel "fizetlek ki". Nagyon örülök, hogy a családfával foglalkozol. Ebben a népzenegyűjtő Vikár Béla is szerepel? Nagyon érdekelne. Üdv Sebő Ferenc De hát az fiatalon kopaszodó volt, a mi Vikárunknak pedig még öregen is sűrűn benőtt homloka volt. Most már én is konstatáltam. És végezetül az új pénz a népzenekutató Vikár Bélával: Előlap Hátlap 285@http://www.rejtelmek.hu Sat, 20 Feb 2010 18:10:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/284 Már többen reklamáltak, úgyhogy akkor gyorsan: Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 284@http://www.rejtelmek.hu Fri, 19 Feb 2010 10:45:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/283 És akkor ma este Sebő-klub Angyalföldön, csak úgy. Ahogy korábban említettük, most mindenképp szünet jön. A szünet hosszáról nem tudok nyilatkozni, mértékadó elemzők szerint ez több hónaptól több évszázadig terjedhet. Mindenesetre legjobb házi pénz- és bélyegkészítő kisiparosunk (S. Ferenc) új kiadvánnyal és utolsó napi bélyegzéssel örvendezteti meg a látogatókat. 283@http://www.rejtelmek.hu Wed, 17 Feb 2010 07:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/282 Ahogy olvasom a híreket, nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatban jöttünk el Szombathelyről, ma már több helyen lezárták a 86-os utat az elakadt kamionok és a hófúvások miatt. Megjegyzem, tegnap nekem is volt egy olyan érzésem, hogy nem nagyon kellene errefele autózni... És akkor a végére egy gimnáziumi csoportkép, Kőszegről: Kőszeg, Jurisics Gimnázium, fotó: Perger László 282@http://www.rejtelmek.hu Sat, 13 Feb 2010 13:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/281 Ha valaki arra gondolt, hogy milyen jó nekünk ott vidéken, azt megkérem, hogy ezt gondolja át a mai havazás ismeretében. Sárvár és Celldömölk között reggel így nézett ki. A mai baleseteket pedig épp csak elkerültük. 281@http://www.rejtelmek.hu Thu, 11 Feb 2010 22:05:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/280 Mai állomásaink: Nádasd, Ják, Tanakajd. Nádasd, fotó: Perger László Ják, fotó: Perger László Tanakajd, fotó: Perger LászlóMai tapasztalat: minden fel van újítva (legalább a vizesblokk), mindenhol európai zászlók és táblák jelzik a fejlesztéseket. Lassan-lassan eltűnik az a vidéki művházfíling, amiért azért olyan nagyon nem rajongtunk. 280@http://www.rejtelmek.hu Tue, 09 Feb 2010 22:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/279 Az alábbi képet Egyházasrádócon készítettem, reggel 9 óra után pár perccel (telefonnal). Tessék megnézni a falut a térképen, Szombathelytől délre van. Fotó: Perger LászlóNagyon kis vagány társaság volt, a környező öt falu iskolásai. A héten Vas megyében játszunk, bérletes előadások a Nemzeti Filharmónia szervezésében. 13 koncert, két-háromezer gyerek, ha csak 10 tanul meg közülük énekelni és zenélni, már megérte. 279@http://www.rejtelmek.hu Mon, 08 Feb 2010 18:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/278 ...így fogynak a jegyek a márciusi MűPa-koncertünkre: Mindezt 4100 Ft-os jegyekkel. Ez már a válság? És most akkor kell a kultúra, vagy csak a bulvártévé a menő? Egyre kevésbé értem ezt az egészet. 278@http://www.rejtelmek.hu Sat, 06 Feb 2010 11:20:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/277 Kezdjük a jó hírrel, szombaton összművészeti Sebő-klub a Bem rakparton a Budavári Művelődési Házban, este hétkor, Halmos Bélával, Csatai "Csidu" Lászlóval, film, színház, muzsika és főleg tánc. Még jobb hír, hogy ez a budai klub töretlenül folytatódik. És akkor a rossz hír, Angyalföldön megtört a lendület. Ahogy korábban említettem, megszorítások vannak, a ballaszt repül. És mi túlsúlyosak vagyunk. Az elmúlt másfél évben a József Attila Művelődési Központ derekasan megtett mindent, közönséget szervezett, dekorációkkal, falatokkal, figyelmességgel valódi klubestekké tette a fellépéseinket, írjuk le ezért nyugodtan Kapuvári Beatrix nevét, és innen is köszönet a mamájának a süteményekért. De csodát tenni ők sem tudnak, az idén a pénz másra kell az országban, kultúrára nem jut annyi. Február 17-én mindenesetre tartunk még egy klubot, "best of" jelleggel, lehet rendelni is majd, sírunk-vigadunk. Ami azért biztató ebben a helyzetben, hogy az intézmény vadiúj igazgatója pár napja felvázolt egy visszatérő pályát, miszerint ahogy rendeződnek viszonyok, újraindítja a fontosabb programokat, többek közt a Sebő-klubot. Ezért azt kérte, hogy nevezzük nagyvonalúan "szünetnek" a következő hónapokat. Én pedig megígértem, hogy nem költözünk el a városból, várjuk azt a telefont. 277@http://www.rejtelmek.hu Thu, 04 Feb 2010 20:45:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/276 Magyar Narancs, snoblesse oblige, 2010. január 28., szerző: rés a présen Hogyan lettél díszlettervező? Nem színházban nőttem fel, mégis a családomat tartom felelősnek, hogy végül itt kötöttem ki. Rengeteg izgalmas vitám volt már tizenévesen a testvéreimmel színházról, filmről. Iparművész akartam lenni, aztán színésznő, majd felvételiztem a Műszaki Egyetemre építészmérnöknek - mindenki döbbenetére. Kihívás volt, de valami nagyon hiányzott: a színház. Harmadéves koromban átjelentkeztem a képzőművészetire, díszlettervezőnek. Mikor végeztél? Tavaly diplomáztam Frank Wedekind Lulujával. Ebből készült egy performansz a Trafóban, Hód Adrienn rendezésében. Az első önálló díszletem egy kis társulattal, a Ködszurkálók Színházzal valósult meg (Lanford Wilson: Kéretik elégetni). Később megkeresett Göttinger Pál, akivel a Bárka Színházban dolgozhattam együtt. A Tengeren, a Líra és Epika és a Dogville díszleteit is te készítetted ott, csupa sikeres darab. Nem zavaró, hogy a díszlet háttérbe szorul az értékeléseknél? A jó díszlet nem önmagáért jó, hanem az előadás részeként. A legjobb, ha észre sem veszik. Számomra a színész jelenléte, energiája fontos benne. Olyan teret próbálok megálmodni, amiben ez az energia a lehető legteljesebben ki tud bontakozni. A legnagyobb dicséret, amit kaphatok, az a színésztől jön. Hogyan zajlik a munka közös része? Rengeteg múlik azon, hogy tudjuk-e inspirálni egymást a rendezővel a legelején. A rendezőnek nehezebb, hiszen ő ekkor még nem dolgozott a színészekkel, tehát abszurd helyzetben van velem. "El kell képzelnie", hogy mi lesz a próbafolyamat során. Ez a mi kőszínházi struktúránk átka. Milyen művészeti stílus áll hozzád közel? Többféle díszlettervezői hozzáállás létezik, vannak, akik kifejezetten képzőművészként érkeznek a szakmába. Én mindig is bajban voltam a "művész" jelzővel. Amit a színészetből, illetve az építészetből magamévá tettem, az nem erre tanított. Elsősorban alázatra és arra, hogy a legfontosabb a tökéletes részletekből összeálló egész. Lenyűgöznek a festői díszlettervek, de jobban izgat a néző-tér-színész viszony. A színházon kívül milyen munkáid vannak? Szeretek filmben dolgozni. Az egyetemi évek alatt alkalmam volt részt venni fiatal filmesek vizsgamunkáiban. A film frissítő dolog. A szakmai alázat itt teljesen egyértelműen kirajzolódik, mindenki egyért dolgozik, nem lehet önzőzni, mert az látszani fog. A kép nem hazudik. A következő munkád? Most kezdünk próbálni a Szputnyikban. A színdarab Edward Bond Szűk ösvény a messzi északra című műve; Upor László fordításában, Göttinger Pál rendezi. A másik munka pedig egy kisjátékfilm, az Ünnep, Császi Ádám rendezésében, ami nagy örömünkre bekerült a 41. Filmszemlére. 276@http://www.rejtelmek.hu Mon, 01 Feb 2010 16:55:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/275 Sebő Ferenc műsora a MR3 Bartók Rádióban, 2010. január 30., 11 óra Csokonai dallamai Csokonai zenekedvelő ember volt, s mint ilyen, sokféle zenét ismert. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy versei formájául, hordozójául is gyakran választott az általa ismert zenei anyagok közül; akkor is, amikor ez már nem volt - ahogy ma mondanánk - "trendi". Dallamkövető költészetének forrásait térképezi fel Sebő Ferenc, bőséges zenei illusztrációval. Hallhatunk "kortárs zenét", ami alatt azidőtájt a (bécs)i klasszika dallamait értették, verbunkosokat, valamint az alkalmi költészet néhány darabját, és népi dallamokat. A legizgalmasabb marad a végére, az antik időmértékes zene felhasználásával kapcsolatos kérdések, melyekre elhitető erejű választ a balkáni népzene ismeretében tudott adni a táncház-generáció kiválósága. Műsorunkban a Sebő-együttes és a Csörsz Rumen István vezetésével működő Musica Historica Együttes felvételei csendülnek fel. Szerkesztő: Fittler Katalin 275@http://www.rejtelmek.hu Tue, 26 Jan 2010 14:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/274 Csapataink harcban állnak, de a válság is a helyén van. Folyamatos gondolkodásban és tárgyalásban vagyunk, hogy mi is legyen, ugyanis pár napja ultimátumot kapott a XIII. kerületben a kultúra: a veszteséges rendezvényeket be kell zárni! Messzemenőbb következtetéseket nem akarok levonni, mert biztos tévednék, de mindenesetre folyamatosan beszámolunk a helyzetről. Segítő ötleteket pedig szívesen veszünk. 274@http://www.rejtelmek.hu Mon, 25 Jan 2010 12:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/273 Sebő Ferenc műsora a Magyar Rádióban, 2010. január 6., 11 óra Naplegenda Az Állami Népi Együttes táncestjét idézi a műsor címe, s nem véletlenül. A közelmúltban megjelent CD-felvétel tanúsága szerint a lélegzetelállítóan monumentális, ugyanakkor mégis meghitt és bensőséges, varázslatos és hátborzongató zenei világ a látvány nélkül is képes teljes értékű élményt adni. Ebből ad ízelítőt Sebő Ferenc, akinek felkérésére 2000-ben megszületett a Kárpát-medencei tánc- és népzenekultúrákat ötvöző táncszínházi produkció zenéje. Kamatoztatta bennük mindazokat a tapasztalatait Nikola Parov, amelyeket az eredeti Riverdance formációhoz csatlakozott hangszeres szólistaként szerzett, mintegy öt éves közös turnéik során. A produkció keletkezéstörténete a '90-es évek második felében gyökerezik, amikor "új szelek" kezdtek fújni az Állami Népi Együttes házatáján, amikoris a felnövekvő táncházas nemzedék a színpadi néptánc műfajában is keresni kezdte a művészi kifejezés lehetőségeit. Az együttes művészeti vezetőjeként akkortájt Sebő Ferenc olyan műsorpolitikát alakított ki, amelyben sokféle műfaj megjelenése vált lehetségessé, az autentikus néptánc bemutatásától kezdve a táncszínházig. Az ír Riverdance egyik műsorát látva született meg az ötlet. A bolgár-magyar származású zeneszerző és gyakorló muzsikus Nikola Parov Szófiában született, kora gyermekkorát a Balkán népzenéjének bűvöletében töltötte. Hivatásos muzsikus nagyapjának köszönhetően Nikola hat éves korában kapcsolatba került népzenével. Ekkor mandolinozni tanult, Budapestre költözésüket követően, 10 évesen már zongorázni és gordonkázni tanult. Megszámlálhatatlan, hogy mennyi különböző tradicionális hangszeren tud játszani (néhány közülük: kaval, gadulka, buzuki, gaida). Alig 20 esztendősen alapította első együttesét, a Zsarátnokot, amely együttes a balkáni vidékek muzsikáinak sajátosságait bolgár, román, szerb, macedón, horvát, görög, albán és más népek zenéjének elemeivel ötvözte. A Riverdance ír zenekarának tagja a Naplegenda esetében zeneszerzőként hozott létre időtálló értéket. 273@http://www.rejtelmek.hu Wed, 13 Jan 2010 07:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/272 Ebben a városban két Sebő Ferenc van, apa és fia. Ebből adódnak érdekes helyzetek: Legközelebb Budaörsön lesz TÁP Színház és a Minden Rossz Varieté (Tehetségtelenség Kutató Verseny), ott a Rejtelmek pont nem lesz, de rengeteg további tehetségtelen produkció igen. Én mindenesetre rajongó lettem :) 272@http://www.rejtelmek.hu Mon, 11 Jan 2010 09:55:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/271 Ebből hagyomány lesz, úgy látom, de hát szeretek karácsonyi vásárokban díszeket fényképezni. Sokkal jobban néznek ki így, megvilágítva, egykupacban, mint a fán a visszahajtogatott szaloncukorpapírok szomorú társaságában. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóBoldog karácsonyt! 271@http://www.rejtelmek.hu Thu, 24 Dec 2009 11:21:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/270 Nem hagyott nyugodni a lengyel nagykövet esete, gondoltam megnézem, hogy a YouTube-on mit találok a dalról. Hát, azt kell mondanom, hogy részévé vált a lengyel slágerkultúrának. Azok kedvéért, akik most kapcsolódtak be az adásba elmondom, hogy tíz éve egy lengyel zenekar feldolgozott egy halom Sebő-számot, majd híres lett. Amivel berobbantak, az a Lydiához-Harmatocska dalokból készített Czerwone korale (Piros gyöngyök) volt. Anno összegyűjtöttem a cikkeket és megírtam a közös dolgainkat. És akkor a videók, először is az eredeti (ez egy friss, jó minőségű videó, a legnépszerűbb, de kicsit csúnyább felvételt eddig 270 ezren nézték meg): Aztán vannak rajongói feldolgozások, CD-hang képekkel, vagy saját filmmel. Aztán egy esküvő CD-re, vagy egy másik élőben, vendéglátós zenekartól. Van továbbá két lány magában a rácsos ablak előtt, majd a feldolgozások, egy spanyol zenekar a lengyel Eurofolk fesztiválon (ugyanez a zenekar a reptéren), vagy egy szemlátomást iskolai bulin készült felvétel, esetleg egy nagyzenekari show. És végül egy rajongói szösszenet, kis lány, nagy napszemüveg, 4000 feletti nézettséggel... 270@http://www.rejtelmek.hu Fri, 18 Dec 2009 14:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/269 A héten megtartottuk az idei utolsó angyalföldi Sebő-klubot is, Egypitomi beszámoló címmel. Vendégként elhívtuk dr. Fábián Zoltán docens urat, a magyar kiállítás egyik kurátorát, akivel Kairóban ismerkedtünk meg. Rengeteg jó háttérinformációt osztott meg velünk az ásatások-kiállítások szépségeiről és árnyalta a kialakult képünket dr. Zahi Hawassról. Valamint megtudtuk, hogy a kairói lengyel nagykövet előtt nem voltunk ismeretlenek, a Brathanki-féle feldolgozásokat ő is hallotta már. Az előtérben egy kis kiállítást rendeztünk a fényképeimből, egy darabig még ott lesz. 269@http://www.rejtelmek.hu Fri, 18 Dec 2009 13:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/268 Sebő Ferenc új műsora az mr3 Bartók Rádión: Sebő Ferenc új műsora az MR3-Bartók Rádión 268@http://www.rejtelmek.hu Sat, 12 Dec 2009 09:44:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/267 Én szóltam, hogy jó lesz, aki ott volt, az nagy eséllyel ugyanezt mondja. Az elején Halmos Béla levetített egy-két filmrészletet a korai Ki mit tud? és Röpülj páva gálákból, ennek emlékére álljon itt a Sebő-Halmos duó előadásának felejthetetlen hanganyaga (köszönet Mártonfi Attilának): És akkor a szokásos fényképalbum: fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 267@http://www.rejtelmek.hu Sun, 06 Dec 2009 21:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/266 Azaz ma este Sebő-klub. Ilyen ködös, csúnya időben nincs is jobb, mint egy kis színes-szagos táncház Csiduval, Halmos Bélával. Tessék jönni, jó lesz. 266@http://www.rejtelmek.hu Sat, 05 Dec 2009 13:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/265 Ma este zenekarilag elmentünk megnézni a Művészetek Palotájába a Honvéd Táncszínház előadását, a Tenkes kapitányát. Hogy miért is? Hát mert mi csináltuk hozzá a zenét. Na jó, pontosítok, Sebő volt a zeneszerző. Elég összetett feladat volt, igen sokat dolgozott rajta Papp István "Gázsa" és Árendás Péter a táncegyüttes zenészeivel. Az előadás nekem meglepetés volt, bevallom sokkal rosszabbra számítottam, művészkedésre, meg a filmsorozat giccsparádéjára. De nem, egy pöpec mesejátékot kaptunk, rengeteg poénnal, rajzfilmes karakterekkel, kis szerelemmel, lendületes táncokkal és jó zenékkel (ugyebár). És az egész hozta azt, ami az összes művészet feladata lenne, azaz igényesen szórakoztatott. Rengeteg gyerek is ott volt az előadáson, úgy tűnt, ők is élvezték. Fénykép, videó, ismertető van a Táncszínház weboldalán. Az jutott eszembe a fináléról, hogy tulajdonképpen nem nyert senki, de legalább együtt megyünk az EU-ba. Szerintem ez is remek olvasata a történelemnek. És ahogy Iván megjegyezte, végre úgy voltunk a MűPá-ban, hogy nem kellett idegeskedni semmin, egyszerűen csak kipróbáltuk, milyen közönségnek lenni. Nem rossz, na. 265@http://www.rejtelmek.hu Wed, 02 Dec 2009 22:56:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/264 Háromszék, 2009. november 28., szerző: Ferencz Csaba A Sebő együttes három előadásból álló turnén vesz részt Háromszéken. A Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Kézdivásárhelyen felcsendülő dalok jobbára énekelt versek, de ahogy a szerző mondja — aki két zenésztársával, Barvich Ivánnal és Purger Lászlóval érkezett —, valójában népdalok, hiszen valamikor a dal és a vers elválaszthatatlan volt. A turné egyébként — amelyet a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület szervez — egy sorozat első állomása, amely során a nagy sikerű Hangzó Helikon (a 2004-ben indított kiadványok a magyar költészet nagyjait szólaltatják meg írott és hangzó formában) előadói jönnek el egy-egy produkcióra. Sebő Ferenccel, a kiadványsorozat három darabjának egyik szerzőjével, előadójával a szentgyörgyi koncert után beszélgettünk. 264@http://www.rejtelmek.hu Mon, 30 Nov 2009 11:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/263 Ez a kérdés a szombati kiránduláson hangzott el a sivatagban, és elég bután nézhettem, mert gyorsan elmagyarázták, hogy miről is van szó: a sisa az az ízesített dohány, amit a vizipipában szívnak. Az Al-Fishawi (El Fisaui) pedig egy kávézó a Khan Al-Kalili bazárban, ami a legenda szerint az elmúlt kétszáz évben nem zárt be. Namost az a helyzet állt elő, hogy a dohányzás elleni küzdelem Egyiptomot is elérte, és ebben a patinás kávézóban is tilos lett a füstölés. Ha a közlekedési szabályok betartásából indulok ki, akkor ennek az intézkedésnek nem jósolok nagy jövőt... Kapcsolódó friss cikk a Népszabadságban: Egyiptom vízipipa nélkül? 263@http://www.rejtelmek.hu Mon, 23 Nov 2009 16:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/262 (2009. november 7.) Egy nagy kirándulás volt a jutalmunk szombatra, Mekis Tamás kolléga gyakorlatilag az összes kint dolgozó és tanuló fiatal egyiptológust és régészt beszervezte a társasútra (buszt béreltünk, 300 LE volt 15 emberre). Minőségi és mennyiségi vezetőnk volt, köszönet nekik, elképesztő dolgokat mutattak meg nekünk. Reggel Dahsúrban kezdtünk, Sznofru piramisaival (belépő 30 LE), rögtön be is bújtunk a Vörös-piramisba. Itt megtanultuk, hogy a piramisokban a levegő párás és ammóniával telített a denevérek ürüléke miatt. Légkondi nincs, de nem is kell: a levegő pár évtized alatt magától kicserélődik. Tapasztalt kísérőink nagyon határozottan lebeszéltek minket arról, hogy a gízai nagy piramisokba be akarjunk menni, ugyanis ott a benti levegőt nem napi száz turitsta rongálja, mint Dahsúrban, hanem kétezer. És bent ugyanúgy nincs semmi. Úgyhogy "beértük" a Vörös-piramissal és a Tört-piramissal. Mellesleg kiderült, hogy rengeteg rejtett izom van az ember combjában és fenekében, amelyek mind-mind képesek egy kis izomlázat összeszedni. A nap közepén Szakkara következett (60 LE), Dzsószer lépcsős piramisával és Mereruka masztabájával. Itt jól eltelt az idő, úgyhogy rohantunk Gízába, hogy elérjük a nagy piramisokat (ez is 60 LE), merthogy 4-kor zárnak. Körbesétáltunk mindent, amit csak lehetett, csináltunk egy halom képet a lemenő napról meg egymásról, majd a turistarendőrség szorgos sípolása közepette elhagytuk az objektumot. Gíza tulajdonképpen megér egy egész napot, így viszont megúsztuk a turistaáradatot. Mindent beborít a szemét, fotó: Perger László Pálmaliget, fotó: Perger László Vörös-piramis, fotó: Perger László Hosszú a lépcsősor a Vörös-piramis bejáratához, fotó: Perger László Iván 2 méter, a bejárat nem, fotó: Perger László A Vörös-piramis kettes számú sírkamrája, fotó: Perger László Sznofru tört piramisa, fotó: Perger László Dzsószer és a Sebő-együttes lépcsős piramisa, fotó: Perger László, Kőfalvi Vidor A szakszerű hiénatömés tankönyve Mereruka masztabájában, fotó: Perger László Merdzsó 1, fotó: Perger László Klikk, fotó: Perger László Kheopsz, alias Hufu nagy piramisa, fotó: Perger László Sebő-együttes és a Szfinx, fotó: Perger László, Jost-Kovács Gergely Merdzsó 2, fotó: Perger László 262@http://www.rejtelmek.hu Sun, 22 Nov 2009 19:10:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/261 Mi ez? Segítek: Makó és Szeged között a 43-as út. Minőségi köd volt tegnap arrafele, hajnali kettőre értünk vissza Pestre, szerencsére egyben. Ez pedig az aradi színház emeleti büféjében készült a fellépés után, a képen a jó hangulat nélkülözhetetlen elemei látszanak. A koncert egyébként remek volt, a színház akusztikája még mindig kiváló, a közönség még mindig lelkes (köszi-köszi az állva tapsolást), szóval szívesen megyünk máskor is. A kairói autós megfigyelések különben nagyon jól jöttek Aradon: este tízkor lekapcsolták a városban a közlekedési lámpákat, és akkor elindult a buli. A duda lett a fő kommunikációs eszköz, és megtanultam dinamikusan új sávokat nyitni. Jó volt, de egyszer kipróbálnám nem saját autóval is... 261@http://www.rejtelmek.hu Sun, 22 Nov 2009 12:45:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/260 Most vált véglegessé a jövő heti erdélyi turnénk összes időpontja, gyorsan fel is teszem a plakátot. A plakát 260@http://www.rejtelmek.hu Thu, 19 Nov 2009 21:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/259 Ma este Sebő-klub! 2009 évforduló volt, Weöres Sándor halálának huszadik évfordulója. Valami különös oka lehet, de idén még egy megemlékezést sem hallottam. Lehet, hogy nem "időszerű"... Mindenesetre mi azért rendezünk egy estet ennek emlékére, ahova meghívtuk Zoltán Gábor rádiós szerkesztő-rendező barátunkat, akivel anno a remek Rongyszőnyeg-műsort csináltuk. Komoly gyűjteménye van Weöres-anekdotákból. Mi pedig elővesszük a régi Sebő-Weöres dalokat. Feri készült is egy új pénz-jellegű dokumentummal: Előlap Hátlap 259@http://www.rejtelmek.hu Wed, 18 Nov 2009 07:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/258 Közben egy poszt erejéig muszáj megemlékeznem az egyiptomi sztárrégészről, a az aignerszilárdba oltott traianbasescuról. Nincs nap, hogy ne fedezne fel, találna meg vagy adna át valamit Egyiptomban, a sajtó lelkes asszisztálása mellett. Van saját honlapja, blogot is írnak neki, rólunk is szó esett, fényképpel. Olyan szép, hogy idemásolom: (ugyan a magyar ásatások évfordulóját ünnepeljük, de azért csak bevisz egy balhorgot a többi ország emlegetésével, értsd: ne legyetek nagyra, vannak mások is) Amikor megnyitjuk ezeket a kiállításokat, nagy ünnepséget rendezünk a Kairó Múzeum előtt a kertben, a Mariette-emlékmű mellett. Felkérjük a két ország méltóságait, hogy tartsanak beszédeket az együttműködésről. Továbbá meghívunk zenészeket és előadókat mindegyik országból, hogy osszák meg velünk hagyományos zenéjüket és művészetüket a kertben, kölcsönös tiszteletünk és érdeklődésünk jeleként. Pénteken volt egy magyar zenészekből álló csoportunk, mindegyikük különböző hangszeren játszott, és előadtak néhány hagyományos magyar dalt. A magyar népzene nagyon jó, mindenki élvezte, aki eljött. Az esten előadott beszédéből is megtudhattuk, hogy Dr. Hawass nagy mókamester, finom poénjai vannak (bár a nyelvbotlás a minszterünk nevében azért erős volt), fotogén médiaszereplő, dallamos arab beszédét öröm hallgatni, szóval engem levett a lábamról. A miniszterünk magyar beszéde után (Serifa fordította arabra) Dr. Hawass némileg váratlanul arabul szólalt meg. Nem is volt tolmács, szegény Serfiát rángatták vissza, aki érthetően zavarban volt, hiszen fordítani anyanyelvre szokás, nem idegenre. Ebből aztán érdekes mondatok kerekedtek: "régész mesterek műveket fedeznek". Az ünnepség nemzetközi közönsége (németek, lengyelek, hollandok) meg persze csodálkozott, hogy mi van, csak angolra nem fordított senki... 258@http://www.rejtelmek.hu Tue, 17 Nov 2009 03:10:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/257 (2009. november 6.) Az egész napot a kairói Egyiptomi Múzeumban töltöttük, napközben Mekis Tamás PhD-hallgató minden részletre kiterjedő, szakértő vezetésével megnéztük a kincseket. Sajnos a fényképezőgépeket le kellett adni megőrzésre egy ruhatárszerű bódéban, bent tilos a kattingatás. Kaptam cserébe egy 5x5 cm-es falapot, rajta egy arab-arab számmal. A bódé egész falát beboríttotta egy rekeszes polcrendszer, telis-tele kamerákkal, úgy 5-8 millió forint értékben. Nagy hit kellett hozzá, hogy ezért a darab fáért a saját gépemet fogom visszakapni. Este játszottunk a megnyitón, majd megnéztük a magyar kiállítást. No, ide már bevihettem a gépet, csináltam is néhány fényképet titokban a múzeum más részeiről is. Utána fogadás, majd szolid sörözés a régész tanár urakkal a szállodában. Már rutinosan fogtuk a taxikat (Zamalek-múzeum 5-6 LE), ittuk a frissen facsart gyümölcsleveket a facsardában (gránátalma, guave), ettük a kosharit (isteni egytálétel: rizs, tészta, csicseriborsó, kebab-csirke, fokhagyma, pirított hagyma, csípős szósz) a talponállóban. Megfelelő sörök estére: Sakkara Gold, Stella (helyi, nem import Artois). Az Egyiptomi Múzeum, fotó: Perger László A Sebő-együttes a múzeum kertjében, fotó: Jost-Kovács Gergely A magyar kiállítás, fotó: Perger László Zahi Hawass nyilatkozik és szigorúan néz, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás, fotó: Perger László A magyar kiállítás adatlapja, fotó: Perger László A múzeum este, fotó: Perger László A múzeum este, fotó: Perger László A múzeum este, fotó: Perger László 257@http://www.rejtelmek.hu Tue, 17 Nov 2009 02:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/256 Most, hogy bevonták a papír kétszázast, publikálom Sebő legújabb találmányát, a 150 forintost! Előlap HátlapMár volt róla szó itt is, hogy 150 éve született, de ezzel összefüggésben említsük meg a Hagyományok Háza új DVD-ROM-ját: Vikár Béla népzenei és népköltési gyűjteménye. A kiadványt Sebő Ferenc szerkesztette. 256@http://www.rejtelmek.hu Mon, 16 Nov 2009 22:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/255 (2009. november 5.) Délelőtt mecseteket jártunk, szakszerű kísérőnkkel, Kovács Renáta tanárnénivel, aki az egyetemen tanít magyart az arab diákoknak. Voltunk két szép nagy és régi mecsetben (Ibn Tulún, Hasszán szultán), taxiztunk, ettünk-ittunk. Használati utasítás a taxikhoz: a fehér taxi új vállalat, van benne óra és általában korrekt. Ha tudjuk, hogy az út hány LE-be (egyiptomi font, de minden magyar csak lóerőnek hívja) kerül, akkor mehetünk fekete-fehér taxival is - óra nincs, vagy 1957-es gyártású és nem működik -, de akkor a pontosan kiszámolt összeget kiszállás után az ablakon át nyújtsuk be, majd magabiztosan, elegánsan távozzunk. Ha reklamál, mosolyogjunk, hogy ez az út ennyibe kerül. Kipróbáltuk, működik. Este koncert az Al Azhar Parkban, a városfalnál a Geneina szabadtéri színházban, a fotókat Jost-Kovács Gergely készítette, végre egy ember, akinek a kezébe mertem adni a fényképezőgépemet. A tolmácsunk Serifa volt (fogalmam sincs, hogy kell írni a nevét, de így mondta mindenki), egy kedves arab hölgy, aki remekül beszél magyarul. A legutolsó képen a Sebő nyilatkozik az egyik arab televíziónak, a riporter érdekessége, hogy kiválóan beszélt németül. Mókás volt, hogy rámutatott a tekerőre, majd megkérdezte: Was heißt das? Kipufogófa és reggeli, fotó: Perger László Az élet, fotó: Perger László Az Ibn Tulún mecset oszlopsora, fotó: Perger László Az Ibn Tulún mecset, fotó: Perger László A minaret, fotó: Perger László A kút, háttérben a citadella, fotó: Perger László Hallgatjuk a többszáz CD-müezzint, hátterben a Hasszán szultán és az Er-Rifai mecset, fotó: Perger László A 17 millió ember lakik valahol, fotó: Perger László A háztető, mint kiskert, fotó: Perger László Téligumi-csere, fotó: Perger László Hentes és mészáros az utcán, fotó: Perger László Az élet, fotó: Perger László Ha úgy gondolod, hogy szar melód van... lámpafestő munka közben, fotó: Perger László Mp3-police, fotó: Perger László Takarítás a mecsetben, fotó: Perger László A Hasszán-mecset livánja, fotó: Perger László A mihráb és a minbár a Hasszán-mecsetben, fotó: Perger László Lámpák a Hasszán-mecsetben, fotó: Perger László Forgalom, fotó: Perger László Serifa fordítja Sebőt, fotó: Perger László, Jost-Kovács Gergely A Sebő-együttes, fotó: Perger László, Jost-Kovács Gergely Sebő az arab tévé sztárja, fotó: Perger László 255@http://www.rejtelmek.hu Mon, 16 Nov 2009 11:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/254 A szokásos reptéri szivatás után (jaj, hangszer) 3 és fél óra repülés következett. Volt benne magyarok keresése, naplemente, görög tengerpart, arab kajacsomag, kis ízelítő az arab angol nyelvből (emerzsenszi, pépörs, spesöl), majd sima leszállás. A kairói reptér akkora, hogy a földetérés után még 15 perc gurulás következett. No nem a terminálig, hanem a sivatag széléig, ahonnan busz vitt az épülethez. A vadiúj, szép 3-ashoz. A szállodánk a Gezira szigeten volt, a Zamalek nevű kerületben. Ez egy igen előkelő kerület, ami annyiban különbözik a többitől, hogy az utcán a bokáig érő szemétben itt nem turkálnak a macskák. Kőfalvi Vidor restaurátor kolléga azonnal berántott minket az éjszakai életbe, tudta, hogy hol kell sört venni, majd a pálmafák takarásában a Nílus partján jól megittuk. 10 ezer méter giccs, fotó: Perger László Kairó báj nájt, fotó: Perger László Utcaseprő, fotó: Perger László Esküvői menet, fotó: Perger László Kordék a folyóparton, fotó: Perger László A reptéri vámmentes elfogyasztása a szállodában, Kőfalvi Vidorral, fotó: Perger László 254@http://www.rejtelmek.hu Thu, 12 Nov 2009 19:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/253 Jól vagyunk, Kairó remek volt, majd mesélek, de most olyan élményben volt részünk, hogy muszáj megosztanom. Zalaegerszegen és környékén játszunk a héten, a Filharmónia által szervezett iskolai turnén. Napi két-három fellépés, egy halom gyereknek, jó móka, na. Lent lakunk, úgyhogy kellemesen akklimatizálódunk az egyiptomi 30 fok után a hideg esőhöz. Szóval ma reggel nyolckor egy kedélyes tornateremben kezdtünk, kb. 300 gyereknek, általános iskolások. Az ilyen helyeken mindig gond a hangosítás, de ez most váratlanul érte az iskolát, hogy koncert lesz, szabadkoztak is büszkén(!), hogy nincsenek ilyesmire felkészülve (én persze titkolnám inkább). 2 mikrofonjuk volt, de állványuk egy se (egy mikrofonállvány egyébként 5 ezer forint körül van, tehát nem a gazdasági világválság miatt nincs az nekik). Zenélés közben sajnos tele van mind a két kezünk, úgyhogy nem igazán tudjuk megoldani, hogy még a mikrofont is tartsuk. Nagy nehezen szereztek egy térképtartó állványt, és akkor jött a hagyományos megoldás: ragasztószalag! A két mikrofont megkapta a Sebő, nekünk meg legalább nem kellett behangolni. Nem hasonlítanám magunkat a gombafejű fiatalokhoz, de kicsit megértem őket, hogy miért hagyták abba a koncertezést a hatvanas évek közepén. A közönség ugyanis amikor meglátta a Beatlest, annyira extázisba jött és üvöltött, hogy a gyenge hangosítás miatt a zenéből semmit sem lehetett hallani. Be fogom venni a riderbe (technikai igények listája) a három szék mellé, hogy 4 mikrofon, 4 gémes állvány, tető, falak, fűtés... Be is mondtuk a végén: a Sebő-együttest látták. 253@http://www.rejtelmek.hu Tue, 10 Nov 2009 09:38:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/252 A szemfülesebbek rájöhettek a koncertlistából, hogy utazunk. Ismét bebizonyosodott, hogy jól döntött a Sebő család, amikor Ferenc fiukat az építészkar felé terelte. Ferinek (és mostmár nekünk is) sok építész és régész ismerőse van, sok fellépés jött létre így, oda-vissza. Játszottunk már több egyetemen, de volt vendég nálunk régész vagy építész tanár is. Így esett, hogy mi jutottunk eszébe a szervezőknek, amikor összeállították a rendezvény programját. Két koncertet fogunk adni, a műsort négy nagy téma köré csoportosítottuk: 1. Régi idők popzenéje: tekerőlant muzsika, 2. Az antik kor időmértékes költészete, 3. A XVI. századi reneszánsz költészet, 4. A magyar népzenekutatás eredményei: kortárs költőink és az énekelt vers. Egyiptomban még az is érdekes, hogy kétszer is egy birodalomhoz tartoztunk: a rómaiak idején és a török korban, szerencsére mindkét korszakhoz van zenénk bőven. Találtam egy ajánlót a tanácsosi hivatal honlapján: A Kairói Magyar Hét a Kairói Egyiptomi Múzeumban megrendezendő kiállitás köré épült. A kiállitás az egyiptomi magyar ásatásokból ad izelitőt, amelyek több mint száz éve kezdődtek. A magyar kiállitása része egy sorozatnak, amely az Egyiptomban dolgozó különböző nemzetiségü régészeti csoportok tevékenységét mutatja be. A magyar kiállitás az Egyiptomi Régészeti Hivatal és a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szoros együttmüködésére épült. A magyar egyiptológus szakemberekből összeálló Bizottság (Bács Tamás elnök, az ELTE Egyiptológia Tanszék vezetője, Török László akadémikus, Schreiber Gábor adjunktus és Fábián Zoltán docens) szervezte a kiállitást és elkészült a katalógus angol és arab nyelven. A kiállitás megnyitója előtti napon az Egyiptomi Régészeti Hivatalban nemzetközi konferenciát tartanak a magyar ásatásokról. Az egyiptológia mellett az egyiptomi-magyar tudományos együttmüködés fontos területe az iszlám tanulmányok. A magyarországi iszlám emlékekről egy fotokiállitást rendezünk a KTH kiállitóternében, illetve egy nemzetközi konferencia kerül megrendezésre, amelynek témája az iszlám kalligráfia. A résztvevők Fehérári Géza, Fodor Sándor és Geoffrey King. A magyar hét programjai között a hagyományokat követve a magyar film és zene kap fontos szerepet. A Sebő Együttes két koncertet ad, a Nádor Quartet a Kairói Operaházban koncertezik és Pavlovits Dávid az Amerikai Egyetem koncerttermében lép fel. Három filmet mutatunk be, amely egyfajta átfogó képet ad a 20. századi magyar történelemről: Redl ezredes, Sorstalanság, Csocsó. Végül Örkény István Macskajáték darabját a Lighthouse társulat mutatja be arabul. 252@http://www.rejtelmek.hu Wed, 04 Nov 2009 08:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/251 Egy zenekarban ugyebár vannak szólisták, akik tündökölnek a fényben és vannak háttéremberek, akik a vállukon viszik a produkciót. A rockzenében ilyen háttér-feladat a basszusgitár, a népzenében pedig a brácsa. Azt vettem észre, hogy az ilyen zenészek között sok olyan van, akik a zene mellett sok minden más érdekel, nagyobb léptékben is tudnak és akarnak gondolkodni. Nem meglepő tehát, hogy a Hagyományok Háza három igazgatója (Kelemen László, Pávai István, Sebő Ferenc) a népzenében brácsásként kezdte. Ezt mind azért meséltem el, mert a novemberi Sebő-klubban Kelemen László lesz a vendégünk. Igen gazdag életútjáról a Hagyományok Háza oldalán olvashatunk. 251@http://www.rejtelmek.hu Wed, 28 Oct 2009 14:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/250 Miután nyáron megjelent az új lemezünk, a Pannon Freskó, szinte adta magát az ötlet, hogy csináljunk egy bemutatót az érdeklődőknek a Sebő-klubban. A Pannon Freskó úgy indult, hogy nem lesz több, mint egy táncelőadás zenéje. Aztán az első sikerek után elgondolkodtunk, hogy miért is ne legyen ebből CD? Nem untatnám az olvasót a részletekkel, rengeteg érdekelt fél volt benne jogilag-szakmailag (azaz múltak az évek), ezért is jelent meg csak most az anyag. És mi is benne vagyunk, tényleg hónapokat tökölődtünk dolgoztunk a stúdióban, hogy lemez méretűre vágjuk az anyagot, kijavítsuk a premier-határidő okozta hibákat. Nagyszerű elő- és utószót írt Borhy László tanár úr a lemezhez, persze más választása nem volt, mivel ő és csapata találta meg azt a bizonyos freskót Brigetio-ban (Komárom/Szőny). A töredékekből Kőnig Frigyes rajzolta meg a plakát és a lemezborító freskóját. Őt rengeteg minden mellett a magyar várak rekonstrukciós rajzairól ismerhetjük. Őket most jól meghívtuk, hogy meséljenek. Ugyan mindketten egyetemi tanárok, de zh nem lesz, jöjjenek bátran. Azért zenélni is fogunk, sok remek vers és zene van a lemezen. Szerda este hét óra, Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 1131 Budapest, József Attila tér 4. 250@http://www.rejtelmek.hu Tue, 20 Oct 2009 09:34:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/249 Nagyon jó este volt a szombati, hangulat, teltház satöbbi, aki nem volt, így járt. Sebő nyomtatott Kaláka 50 pengőst, elsiette, gondolom tíz év múlva 100 pengőst csinál. Gryllus Vili találós kérdésére senki nem tudta a választ: melyik zenekarban és mikor játszott együtt a két Gryllus és Sebő+Halmos? Hát a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban, '69-ben. Dani klarinéton, Béla brácsán, Vili és Sebő pedig csellón. A Kaláka-koncert végén közösen eljátszottuk ráadásként a Rejtelmek-Hetedik slágergyanús dalokat, és azt hiszem, hogy a Hetedikből kihagytunk egy versszakot. Mindenesetre a nagy taps miatt az utolsó szakaszt még egyszer ráhúztuk, úgyhogy darabra megvolt. fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 249@http://www.rejtelmek.hu Mon, 05 Oct 2009 00:10:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/248 Csipkelődök: negyven éves lesz idén a Kaláka, de kettőt simán letagadhatna. Lesz itt minden, nagykoncert november végén a Művészetek Palotájában (tessék sietni, nem sok jegy van már), ők fognak a csapból is folyni. És ez jó, mert ilyenkor rajtuk keresztül fénybe kerül az is, amiért annyit dolgoztak, azaz hogy énekelni jó. Mindegy, hogy vers, népdal vagy sláger az. Marsi László, a Budavári Művház igazgatója kiderítette, hogy '69 őszén a legelső koncertjüket ebben az épületben adták. Ezért meghívta őket, hogy legyenek az októberi Sebő-klub vendégei. Ajánlónak itt az egyik kedvenc dalom tőlük: 248@http://www.rejtelmek.hu Tue, 29 Sep 2009 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/247 Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában, megnyitó: szeptember 29., 15 óra A folklorista Vikár Béla címmel készült az a fotó- és dokumentumkiállítás, amely emléket állít a magyar néprajz és népdalgyűjtés 150 éve született úttörőjének. Vikár Béla az 1870-es évek végétől kezdte gyorsírással lejegyezni népmesék és népdalok szövegeit, s 1896-ban Európában elsőként rögzített fonográfra népdalokat. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt jegyzett föl füzeteiben. A Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum közös kiállítását Pávai István és Sebő Ferenc szerkesztette. A kiállítást szeptember 29-én 15 órakor Voigt Vilmos folklórkutató nyitja meg a Hagyományok Háza első emeleti kerengőjén. Vikár Béla gyűjtésében megtalálható dallamok előadásával közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói. Bővebben a kiállításról és a megnyitóról: katt! 247@http://www.rejtelmek.hu Mon, 28 Sep 2009 10:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/246 Forrás: Duna Televízió, MTI, 2009. szeptember 21., szerző: Pagonyi Judit Felavatták Lázár Ervin író síremlékét hétfőn a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában; az alkotás Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész munkája. Lázár Ervin életműve feledhetetlen és útmutató példa arra, hogy az ember úgy maradhat ép, ha soha nem felejti el gyerekkori énjét - fogalmazott beszédében Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke. Mint hozzátette, az egészséges az, ha a tárgyias hétköznapok valóságos világa és a képzelet, a fantázia által teremtett világ együtt létezik az emberben élete végéig. Vasy Géza kiemelte: Lázár Ervinből sugárzott a szeretet minden nyitott szívű ember felé, legyen akárhány esztendős - mondta az irodalomtörténész. Kitért arra, hogy a klasszikus mesékben szinte mindig a jó győz, az életben viszont ez ritkábban történik meg. Lázár Ervin történeteiben rendre megjelenik a rossz, a gonoszság, ami soha nem győz végérvényesen, de nem is pusztul el. Művei azt fejezik ki, hogy az ember úrrá tud lenni mindenen, ami létét, értékeit veszélyezteti, de állandóan készenlétben kell lennie. Ha ez így van, az életben megjelenik a szépség, a boldogság - fogalmazott beszédében az írószövetség elnöke. A síremlék avatásán az író A bolond kútásó című novelláját Kézdy György színművész mondta el, József Attila Harmatocska című megzenésített versét pedig Sebő Ferenc adta elő. Az emlékezés virágait az író családja, tisztelői, barátai helyezték el a síremléknél. Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-díjban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, majd 1995-ben az MSZOSZ-díjat is. 1996-ban kapott Kossuth-díjat. Az író, elbeszélő, meseíró hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában, 2006. december 22-én hunyt el. 246@http://www.rejtelmek.hu Mon, 28 Sep 2009 08:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/245 Istenben boldogult Janek Jocó járta így egyszer harminc-valahány éve az azóta a gyerekeim anyjává lett lány kezébe kapaszkodva a Kassák-klubban. Azt a táncot, tanultuk Tinkától (Martin Györgytől), hajdaunak hívták-hívják. A hajdau mezőségi román férfitánc, és ha hihetünk Martin Györgynek (márpedig hiszünk neki), nem más, mint a híres-nevezetes hajdútánc, amit Thököly annyira híresen jól járt, és aminek a zenéjét az "odaáti" cigányok, figuráit a románok őrizték meg. (Miakurvaisten az, hogy megőrizni?) Naszóval: akkor ez mi? Nem a jelenség (azt ki nem szarja le), hanem az érzés, ami támad tőle. Egy újgörög tinódi ordítva kántál, versszakonként lenyomva egy durva riffet térdhegedűn, és közben valami hagyományőrző krétai fiú valami hagyományőrző krétai leányba kapaszkodva, isten bizony, hajdútáncot jár. don B pontos krétai megfigyelése a táncban egyesült Európáról A linket kösz Kofának. 245@http://www.rejtelmek.hu Fri, 18 Sep 2009 13:53:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/244 Szerda este hétkor. Kovács Zoltán zeneszerző, zenész lesz az egyik vendégünk, aki hozza magával kedves feleségét, Bognár Szilviát is. Szegény Zoli, annyi remek dalt ír a Szilvinek, de alig tudunk róla valamit, most kifaggatjuk őket. A Sebő pedig talált egy bélyeget az Angyalföldi József Attila Művelődési Központról. 244@http://www.rejtelmek.hu Tue, 15 Sep 2009 23:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/243 Tulajdonképpen egyesítettük a hozzánk közel álló budapesti táncházakat: a Szenior- és a Junior-táncház mostantól együtt üzemel a Bem rakparton. Szeptember 5-én nyitottunk, Bognár Szilvi jött kicsit énekelni hozzánk. A büfében és a galérián pedig egy kis helyi érdekeltségű fotókiállítást rendeztünk be az elmúlt egy évben készült táncházas fényképeimből. Szerintem egy darabig még ott is lesznek a fotók, a fakereteket csavarral erősítették fel a falra a kollégák, szép meló lesz leszedni... Az akadémia új évfolyamát pedig szeretettel köszöntjük, szép számban jelentek meg szombaton, ezt az alábbi képek is bizonyítják. fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 243@http://www.rejtelmek.hu Mon, 07 Sep 2009 01:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/242 Nyíregyháza, Vidor Fesztivál. Egy jól megszervezett, profi rendezvény. És ne tessék azzal jönni nekem, hogy annyi pénzből nem nehéz jó fesztivált rendezni. Ami különösen tetszett, az a hozzáállás volt, ami szerintem megfizethetetlen: mindenki tudta a dolgát, minden időben történt, mindenki kedves, pontos, figyelmes volt, semmi stressz. Ezek után mi más történhetett volna, minthogy adtunk egy remek koncertet, jó hangosítással, jó közönségnek, gyakorlatilag hátradőltem és élveztem minden percét. Nem is tudom, mikor volt utoljára ilyenben részem. Köszönöm. fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu fotó: Máté János, www.nyiregyhazinaplo.hu 242@http://www.rejtelmek.hu Thu, 03 Sep 2009 07:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/241 Idefigyeljenek emberek, mondta Alfonzó. Tegnap Szlovákia egyik eldugott csücskében jártunk, Párkánytól csak pár kilométer északra, egy Szikince nevű fesztiválon. Pár falu összefogott, hogy valami hasonlót csináljon, mint ami a kilencvenes években a Balaton-felvidéken történt. Igen, a Művészetek Völgyéről van szó. Nos, ez a Szikince-fesztivál még történetének elején jár, és most még pont olyan, mint amilyen Kapolcs is volt anno. Úgyhogy javaslom mindenkinek, hogy jövőre iktassa be a programba, közel van, határ meg nincs. Ja, és ilyen táblákat lehet látni: Hát hol lehet kapni manapság pacalt három euróért? 241@http://www.rejtelmek.hu Sun, 23 Aug 2009 08:18:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/240 A koncertünk után kezdődött a tűzijáték, megvárták, míg befejezzük és csak utána nyomták meg a gombot. Manapság ez sem kevés. :) (Mobiltelefon, pardon) 240@http://www.rejtelmek.hu Fri, 21 Aug 2009 01:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/239 Tegnap Dánszetmiklóson jártunk, remek koncert volt. Már mondom egy ideje mindenkinek, hogy új kultúrviszonyok alakulnak, egyre több az olyan önszerveződő közösség, aki már nem várja felülről vagy oldalról a kulturális megváltást, hanem elintézi saját magának. Azaz nem leül a brazil szappanopera elé, nem az ökörsütéses falunap pályázati hírei hozzák lázba, hanem megszerzi magának az élményt, megdolgozik érte és jól érzi magát. És hát nem utolsósorban eltartja a művészeket. Azt hiszem, ezt hívják polgárosodásnak. Az utóbbi hónapokban rengeteg ilyen helyen játszottunk, Vojnovich-Huszár villa, a soproni Soroptimist, Bélapátfalva, Bárdudvarnok, Pintér Antik Galéria, a győri építészek, biztos kihagytam egy csomó mindenkit. És ilyen a Dánszentmikósért Egyesület is. Van remény? Node tegnap különleges dedikálás volt, egy már egyszer aláírt lemezt kapott Feri tollvégre, 1984 óta nem sokat változott a szignója. 239@http://www.rejtelmek.hu Mon, 27 Jul 2009 11:43:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/238 Félelmetes hol tart már a technika! Régen ugyebár az utazó bedugta a fejét egy lukon, és máris vicces helyzetekbe keveredhetett. Most már lukra sincs szükség, csak felkapunk pár kezünk ügyébe eső szerszámot (vasvilla, sarló, csőkulcs), és máris mehetünk learatni a babérokat. Jelen esetben a babérokat a Gyergyói Fotóklub aratja a nagy molinóval és a hordozható digitális laborral. Így készül a Sebő-együttes a koncertre 238@http://www.rejtelmek.hu Tue, 21 Jul 2009 14:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/237 Most érkeztünk az éjszakai vonattal, csak gyorsan feldobok két képet, mert aztán robogunk is tovább Balatonalmádiba. Odafele a vonaton Feri autogramot ad a büfés ingére :) Ezt később közös fénykép készítése követte, majd magas alkoholtartalmú italok fogyasztása. Nagyon rendes pincér volt, az ebédrendelést azzal kezdte, hogy az étlapról mit nem ajánl, mert csak egy hűtője működik... A Gyergyóremetei mozgó- és fúvószenekar. Tisztára, mint egy Kusturica-filmben. A falunapok még tartanak, ma este Ruzsa Magdi lép fel. Nekünk nagyon lelkes közönségünk volt, igazán jól esett, köszönjük. 237@http://www.rejtelmek.hu Sun, 19 Jul 2009 10:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/236 Közben csendben megjelent új lemezünk, a Pannon Freskó. 2005-ben készítettük a zenét a Magyar Állami Népi Együttes előadásához, akkor még nem sejtettük, hogy békaemberekkel fogunk együtt zenélni egyszer CD lesz belőle. 236@http://www.rejtelmek.hu Tue, 14 Jul 2009 15:37:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/235 ...mert a közönség • a szakadó eső ellenére kitart, ugróst táncol esernyővel és esőkabáttal, • kívülről tudja a lemezen még meg nem jelent, pár éves dalaink szövegét, • vadiúj számokat is nagy tapssal fogad, • új énekeslányaink nevét lelkesen kiabálja, • mert a végén kiköveteli a Hetediket és úgy csápol rá, mint egy rockkoncerten. Szóval jó volt. Eltekintve attól, hogy a monitorhangszórók közül néhány a beállás alatt elpukkant, és így gyakorlatilag süketen nyomtuk végig a bulit, remélem azért kifele jobban szólt. Fénykép csak a tegnapi munkaebédről van, Iván és a három lány a próba szünetében. Kedves mindenki, aki fényképezett, küldjetek már képeket, ide, nekünk, mail-cím alul, köszi. 235@http://www.rejtelmek.hu Sat, 11 Jul 2009 08:18:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/234 Ez még kimaradt a múltkori aradi fellépésünk beszámolójából, de annyi összevisszát olvastam a weben a témáról, hogy most én is növelem egy kicsit a zajt. Szóval matrica kell, ha autóval megy az ember Romániába. A legrövidebb 7 napos, 3 euróba kerül. Nagylaknál az útlevélvizsgálat után jobbra, de még a benzinkút előtt van egy hivatalos bódé. Első meglepetés: EU után - Schengen előtt mindig a beléptető ország vizsgál, azaz kifele a magyar határállomáson csak átsuhanunk. Nos, a bódéban van az adminisztráció, iroda-pc-mátrixnyomtató szentháromság. Csak euróban lehet fizetni, de euróban is adnak vissza. A mi emberünk tudott magyarul, még viccelődött is, hogy vegyünk éves matricát, és jöjjünk gyakrabban. Az adatfelvétel percekig tart (rendszám, akármilyen név), ezalatt a benzinkútról átjönnek az önkétes és elháríthatatlan ablakmosó helyettes koldusok, és összemaszatolják az szélvédőt. Ők már fel vannak készülve az euróövezeti csatlakozásra, nemtetszésüknek hevesen adnak hangot, hogyha nem eurót kapnak. Szerintem azért a koszolásért sok is volt az az ötvenes, amit az Iván dobott nekik. A matrica A számlaA matricával vigyázzunk, még a hagyományos minőségű, nekem már a felrakáskor elszakadt. Egyébként szerintem egy ekkora lepedőért és egy ilyen szép lila, hologramos, sorszámos matricáért nem is sok ez az összeg. Más kérdés, hogy mennyi marad az utakra a pénzből. 234@http://www.rejtelmek.hu Tue, 07 Jul 2009 14:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/233 A pörgős június után már csak egy dolgunk van: készülünk a 30. Kaláka-fesztiválra. Három fiatal jön velünk: Soós Réka, Tímár Sára és Török Tilla, mindhárman az LFZE Népzenei Tanszakának hallgatói. A műsorban lesznek nagy klasszikusok, mint a Lydia, vagy a Sólyomének, újabbak (Varró Dani) és vadonat újak (Csokonai és Kovács András Ferenc) is. És hogy a modern technika mit tud segíteni ilyenkor? Mikor a felvételeket válogattuk, egy-egy dalra ők mondták, hogy "abból ne adj, az fent van a YouTube-on, majd onnan megtanuljuk". Azért azt tessék elképzelni, hogy 1965-ben a Metró együttes így hallgatja le a Beatles-számokat... 233@http://www.rejtelmek.hu Fri, 03 Jul 2009 09:31:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/232 Holnap! X. Tabáni Nemzetközi Népzenei Fesztivál 232@http://www.rejtelmek.hu Fri, 19 Jun 2009 12:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/231 Heti Új Szó, 2009. június 12. Aradi krónika Véget ért a Kamaraszínház tavaszi évadja Nem zsurnalisztikai túlzás, amikor leírom: a látottak-hallottak alapján Tapasztó Ernő társulatvezető a lehető legjobb produkciót választotta az Aradi Kamaraszínház 2009. tavaszi évadjának záró előadásának: a Sebő-együttes koncertjét. Evvel mintegy kedvet csinált a nézőknek a következő évadhoz is. Ezt bizonyítja a közönség sok ráadást követelő, szűnni nem akaró vastapsa. Köszönték az előadást, de az egész sikeres évadot is! Az előadásra ezúttal nem a társulat megszokott helyén, a bábszínházban került sor, hanem a nagyszínházban, amely 1948-ig az aradi magyar nyelvű társulatnak is otthona volt. Azt is mondhatnám: vasárnap este hazatért az aradi magyar nyelvű színjátszás abba az épületbe, amelyet a város polgárai neki építettek és avattak fel idén 135 esztendeje, 1874-ben. A két bérlet összevont előadására nem telt meg ugyan zsúfolásig a nézőtér (a líceumi diákság a háromnapos pünkösdi vakáció szabadságát élvezte), de így is szép számú közönség gyűlt egybe, hogy tanúja legyen a legendává vált Sebő-együttes produkciójának. Aki figyelemmel kísérte, kíséri Sebő Ferenc pályafutását a Halmos-Sebő duó megjelenésétől mindmáig, annak felesleges felelevenítenem ennek stációit. Szép, magasan ívelő karriert futott be, neve szerte a Kárpát-medencében ismert! A teljesen járatlannak, a "mazsolának" (egy szaklexikont kellene konzultálnia, hogy némi fogalmat kapjon e gazdag életútról) mintegy kedvcsinálónak csak annyit: Sebő Ferenc a magyar népi zene egyik legelhivatottabb tolmácsolója. Nem véletlenül kezdték vasárnapi koncertjüket egy magyar népzenei összeállítással, sok száz éves magyar dallamok felelevenítésével. Majd folytatták a reneszánsz költészet magyar csillagának, Balassi Bálintnak verseivel, amelyre csak a megfelelő korabeli muzsikát kellett megtalálniuk. S végül eljutottak Csokonai Vitéz Mihályig tíz féle, a naiv hallgatónak, nézőnek jószerével teljesen ismeretlen (bolgár kaval, dvojnica, a tamburák változatos sokasága) hangszert váltogatva, köztük az ezer éves múlttal rendelkező tekerőlantot és pánsípot is. Kétségtelen, hogy Sebő Ferenc és együttesének tagjai (Barvich Iván és Perger László) a magyar zene elkötelezettjei, hivatásuknak tekintik a régi magyar zene megszólaltatását. De showman-nek sem akármilyenek, hiszen tudják, miként kell ébren tartani a néző figyelmét és fokozni érdeklődését majd két órán keresztül. Ezért került be a műsorban két bűbájos Lázár Ervin-mese megzenésítetve, majd a ráadások ráadásaként József Attila A hetedik című versének megzenésített változata. Az aradiak számára kétségtelenül óriási örömöt jelent a Tapasztó Ernő által bejelentett hír, miszerint lesz folytatás. A polgármesteri hivatal, a városi tanács, alapítványok támogatásával ugyanis biztosítva van a 2009-es őszi évad anyagi fedezete is. Az Aradi Kamaraszínház bérletesei az előadás végén ezért búcsúztak így egymástól: A viszontlátásra októberben! 231@http://www.rejtelmek.hu Wed, 17 Jun 2009 15:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/230 A mai egyik Index-videóban az új 200 forintos érmével ismerkedtek a szerkesztők. Az elhangzott zenék egyike mi voltunk, Nagy László: Aranypénz-térdű szerető című verséből is elhangzott egy kevés. 1:12-nél. 230@http://www.rejtelmek.hu Tue, 16 Jun 2009 14:15:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/229 Tegnap Nagykanizsán összefutottunk mindenkivel, Bognár Szilvivel (plusz Szájról szájra zenekar), egy csomó népzene tanszakos fiatallal, kicsi ez az ország, na. Többen és sokat emlegették a Bolyai-díj átadó ünnepségét, ahol Sebő tanár úr is fellépett a hallgatókkal, és így jutott eszembe, hogy kaptam én a napokban egy képet erről az eseményről. Ezt most megosztom: A Bolyai-díj gálaműsoraAz pedig a véletlenek egybeesése lehetett, hogy a díjazott, Ritoók Zsigmond tanár úr áprilisban volt a vendégünk az angyalföldi Sebő-klubban. 229@http://www.rejtelmek.hu Sun, 14 Jun 2009 20:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/228 A várnál volt egy tábla, hogy fényképezni tilos. Ezt remélem megmondták a Google Earth műholdjainak is :) A kép alján piros nyíllal jelöltem a vesztőhely emlékművét. Az emlékművön van egy kétnyelvű tábla, elég lazán írták fel rá a neveket. A német keresztnevek rendben vannak (bár akkor meg a sorrend fordított), de hogy lett Leiningen-Westerburgból Esterburg? Vagy Nagysándor Józsefből Nagy József? 228@http://www.rejtelmek.hu Mon, 08 Jun 2009 16:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/227 Szombaton Aradon játszottunk, villámlátogatás volt, de azért tettünk pár érdekes megfigyelést. Például, hogy a város milyen jó állapotban van. Az ember ugyan felkészül sokmindenre amikor Romániába látogat, de engem még mindig megdöbbent az amit ott látok. Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, szerintem mindenki átélte ezt, aki arra járt. Pár nap alatt persze akklimatizálódik az utazó, meg aztán a jó dolgokat is észre lehet venni. De mégis, drámai a különbség, és ez főleg a hazajövetelkor érződik. Érdekes módon Aradon más. Először is: jók az utak, a határtól végig frissen felújított az E68-as főút. Tegnap Budapesten a Margit híd budai lehajtóján jutott eszembe, miközben a 17-es villamos vágányain zötykölődtem, hogy le kéne számolni azzal a tévhittel (vagy legalább árnyalni kéne), hogy Romániában rosszak az utak. Budapesten sokkal rosszabbak, mint Aradon. Kivéve azt az egy vasúti átkelőt a bevezető úton, mert az tényleg klasszikus terepjárós kaland. Aztán valahogy a panelházak lapjai sem olyan girbe-gurbák. A villamosok nagyon mókásak, keskenyebb a nyomtáv, mint itthon, és mindegyik kocsi más színű, merthogy mindegyik másik német városból került ide. Mesélték, hogy belül még megvannak a német nyelvű azonosító táblák is. Úgy tűnik, hogy lassan, de minden alakul, kávézó a parkban, a színház mögött, korzózó emberek, szépen kivilágított középületek, nem néznek csúnyán, hogy magyarul beszélünk stb. A koncert különben remek volt, innen is köszönjük a közönségnek. A színház szép (Ioan Slavici Klasszikus Színház), igazi klasszikus sokpáholyos, de még a kellemes, normál méretű színház. Volt még egy jó poén is: az előadás után egy tévéinterjút adott Sebő, a riporter első kérdése az volt, hogy jártak-e már Aradon. Mire Feri: nem, nem, soha. :) Aztán vendéglátóink még kivittek minket a várhoz (nem látogatható, még mindig használják a katonák) és a vesztőhelyhez, majd a Szabadság-szoborhoz. A Tűzoltó téren a Szabadság-szoborral átellenben van egy érdekes diadalív is, ami alatt nem lehet átmenni, merthogy az tulajdonképpen egy szobor, és már mennek alatta. Meg kell még emlékezni a kiváló pacallevesről, ami Sebő szerint egy elrontott tökfőzelék, de ne hallgassanak rá, igenis finom. Hazafelé még feltűnt a hatalmas körforgalmak miatt, hogy mennyi friss dobozgyár épült az út mellé. Aztán Szegedre beérve persze rájöttünk, hogy még mindig van különbség a javunkra. De a különbség csak nagy, de már nem drámai. 227@http://www.rejtelmek.hu Mon, 08 Jun 2009 16:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/226 Nagy köszönet a felvételekért Németh Istvánnak, aki az MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumának munkatársa és megtisztelte a vizsgaelőadást hangrögzítő mikrofonjával. Mivel a körülmények nem voltak teljesen optimálisak (aki közelebb állt a mikrofonhoz az volt hangosabb) muszáj volt válogatnom, hallgassák szeretettel. Fényképes beszámoló a vizsgáról 226@http://www.rejtelmek.hu Mon, 01 Jun 2009 01:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/225 Ma délután a Millenáris Fogadóban játszunk, Haydn-év van ugyanis, merthogy 200 éve halt meg a mester. Hogy hogy kerülünk mi oda? Ez egyszerű, a szervezők egyik kulcsszava a cross-over volt, azaz keressünk minél több kereszteződést Haydn és a mai zenészek között. Mi ennek megfelelően bemutatjuk a kor népzenei hangulatát, a formálódó nemzeti zenét, a kortárs magyar költők zenei mintáit. Tehát délután négykor. Igen, a képet a port.hu-n találtam, de nagyon megtetszett. 225@http://www.rejtelmek.hu Sun, 31 May 2009 11:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/224 Csodák kerülnek elő: a következő kiadványt Iván találta a könyvespolcán két könyv között megbújva. Ifjú zenebarát a lap címe, és az Országos Filharmónia ifjúsági folyóirata volt. Elég sikeres lehetett, mert ez volt a tizenhetedik évfolyam. 1978: Halmos-Éri-Nagy, Sebő-SebestyénEbben a számban szó esik Yehudi Menuhinról, a játékos Mozartról, a lap közread egy 1944-es Kodály-írást, továbbá van benne hangszerismertető, anekdotagyűjtemény, feladatok alsó tagozatos pajtásoknak, keresztrejtvény, jeles napok listája, mindez 3 forintért. Úgyhogy gyorsan meg is osztom a cikket a kedves olvasókkal: irány a ládafia! 224@http://www.rejtelmek.hu Fri, 22 May 2009 13:46:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/223 Nem is emlékszem, mikor játszottunk utoljára Sopronban, de ma itt a lehetőség: 223@http://www.rejtelmek.hu Fri, 22 May 2009 09:38:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/222 Azt csiripelték a madarak, hogy már megvannak a Sebő-klub őszi időpontjai az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban. Mindenesetre ma este lesz a tavaszi utolsó klub, méghozzá nem is akármilyen. Orbán Ottóval fogunk foglalkozni, egy kedves fiatalember, Tóth Endre segítségével. Endre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi szakára jár, és zenetudós lesz. Emellett szereti Orbán Ottó verseit is. És mivel Orbán Ottó csapongó stílusa rengeteg zenei utalást tartalmaz, megpróbálja ezeket kibogozni, egy zongora és a Sebő-együttes segítségével. Egy kis Schumann, egy kis kuplé, egy kis népzene, lesz itt minden, a műsor címe: DALNOKVERSENY KENTAKIBAN. Ma este hétkor, www.kult13.hu. 222@http://www.rejtelmek.hu Wed, 20 May 2009 15:13:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/221 Úgy láttam, hogy nemcsak nekem tetszett a műsor, egyes produkciók komoly rajongást váltottak ki a közönségből. Még akkor is, ha a közönség azon része rokonilag-barátilag érintett volt. Mert a vizsgát megtisztelték rokonok, barátok, tanárok is. Pár kép a készülődésről. fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 221@http://www.rejtelmek.hu Mon, 18 May 2009 14:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/220 Érdekes dolgot fogunk csinálni, Sebő tanár úr a Népzenei Tanszkék hallgatóit nyilvánosan vizsgáztatja majd. Tegnap a stábunk (én meg a fényképezős mobiltelefonom) a próbán járt, ahol meggyőződhettünk róla, hogy remek, érett produkciókkal készülnek a fiatalok, tisztességes adag vizsgadrukk mellett. Lesz cimbalmos, dudás, tamburás, hegedűs, tekerős-tárogatós darab, egy csomó csinos, fiatal, jóhangú énekeslány társaságában. Vizsga után táncház a szokott módon, Csatai "Csidu" Lászlóval. Tehát május 16-án a Budavári Művelődési Házban, este hétkor. 220@http://www.rejtelmek.hu Thu, 14 May 2009 06:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/219 Május 5-én van Lázár Ervin születésnapja, idén lett volna 73 éves. Ebből az alkalomból adjuk elő ma és holnap az Erdei dalnokverseny című műsorunkat. Ma este a budafoki Vojnovich-Huszár villában, holnap pedig Pécelen, a Művelődési Házban. És még egy fénykép mára, a múlt pénteki borfesztiválról, Sebő és a két egyetemi hallgató. fotó: Prae Kft.Nagyon sok és finom bort kósoltunk, kiemelném a Lídia borházat, akiknek még a Lydiához című Horatius-verset is elénekeltük. Én végül otthonra vásároltam egy Légli 333-at, szintén kiváló volt. Állítólag a fellépés után nagyon berúgtunk, hát, nem tudom, én nem emlékszem semmire... 219@http://www.rejtelmek.hu Thu, 07 May 2009 12:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/218 Ma és holnap tartják a Balatoni Borok Újbudán című fesztivál, ami némileg meglepő. Eddig azt hittem, hogy az ilyen fesztiválok szezonja többnyire az ősz, de tulajdonképpen nem vagyok ellenére a tavaszi borkóstolásnak sem. Ezért is örülök, hogy minket is meghívtak fellépni. Ma este hatkor játszunk, és hogy meg ne unjuk magunkat, két fiatal kollégát hívtunk vendégnek a már sokat emlegetett népzenei tanszékről: Soós Rékát és Csasznyi Imrét. Tessék jönni, jó lesz. Soós Réka, fotó: Perger László 218@http://www.rejtelmek.hu Fri, 01 May 2009 12:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/217 Pénteken szobrot avattunk, Szécsi Margit ellopott-újraöntött szobra mellé odakerült Nagy László is. fotó: Perger LászlóItt a helyi újság cikke az eseményről. Egy kicsit látszódunk mi is az egyik képen. 217@http://www.rejtelmek.hu Sat, 18 Apr 2009 13:55:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/216 Vajha én hazámnak olyan componistájára találnék, aki ... vélem és magyarimmal meg tudná kedveltetni a görög szabású ritmusoknak mennyei harmóniáját." - írta Csokonai Vitéz Mihály az Anakreoni Dalok előszavában. Műsorunk ennek a kívánságnak próbál eleget tenni. Metrikus versek évezredeken átívelő divatját követjük az antikvitástól a mai költőkig. Vendégünk, Ritoók Zsigmond nemcsak avatott ismerője az Antiquitás művészetének, hanem könnyed szavú, kivételesen elegáns előadója is. Szerdán este, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. 216@http://www.rejtelmek.hu Tue, 14 Apr 2009 18:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/215 Barvich Iván kollégánk újabb cikke jelent meg a folkMAGazinban, ezúttal a tamburabrácsáról. Már nálunk, a Ládafiában is olvasható. 215@http://www.rejtelmek.hu Tue, 14 Apr 2009 17:55:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/214 Gyümölcsöznek a kapcsolatok az európai népzenei tanszékek között. A héten Budapestre érkezett egy népesebb svéd küldöttség a Svéd Királyi Zeneakadémiáról, és nagy örömünkre eljöttek a tegnapi klubra is. Zenéltek, táncoltak, szemlátomást jól érezték magukat. Nagyon lazák, azonnal beálltak a magyar táncokba, és nagyon jól csinálták. Volt, aki a csapásolása miatt tapsot kapott Csidutól. Lantos Iván, fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger LászlóA svéd kollégákat a hétvégén a Táncháztalálkozón lehet látni-hallani, illetve a jövő héten a Népzene Tanszakon adnak koncertet. 214@http://www.rejtelmek.hu Sun, 05 Apr 2009 10:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/213 Na jó, elismerem, kissé bulvárosra sikerült a cím. Mindössze arról van szó, hogy az Index.hu-n megjelent egy cikk a sztárok allűrjeivel kapcsolatban, hogy miket is kérnek a zenekarok az öltözőbe. A nagy válogatásba mi is bekerültünk, köszönjük, vidám perceket szereztek, nem is keveset. Zárójelben teszem hozzá, hogy a helyzet fonákságán röhögtem. Mi, itt a végeken nem azzal küzdünk, hogy hány buborék van az ásványvízben, hanem, hogy egyáltalán van-e hangosítás, szék, asztal. Nemegyszer kérdezik meg tőlem, hogy hozunk-e mikrofont, hangfalat. És nagyon sokszor ha van is valami hangosítás-féle a művházban, az még a keletnémet, csehszlovák kategória, Tesla-feliratos álló mikrofonállványokkal (szakiknak: nem gémes). Mert pályázati pénz csak ökörsütésre van, technikára nincs. De a legszebb, és ez hiányzik az Index.hu cikkéből, hogy mégiscsak magyarok vagyunk: legyen akármilyen nagy hírű a fesztivál, szerződés fél évvel a koncert előtt, minden tüchtig, fénykép, rider leadva, de amikor az ember felmegy a színpadra, a technikus első kérdése mindig az, hogy hány mikrofon kell. Hiába a web, hiába a szervezés, ez nem jut el hozzájuk. Szerencsére a hangosító kollégák jó fejek, állítják a mikrofont (4 darab), hozzák a széket (ők legalább értik, hogy gitárral miért nem lehet karfás székbe ülni), és tudják, hogy ez még mindig Magyarország. 213@http://www.rejtelmek.hu Fri, 03 Apr 2009 22:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/212 A nagy csönd oka elég egyszerű: turnéztunk. Eljutottunk Pápára is, ahol a helyi rajongóinktól - akik még a Sebő szülinapját is számontartják - a koncert után egy kis műsor is kaptunk. Volt népdaléneklés, Lázár Ervin-mesemondás, meg ajándékosztás, nagyon jól szórakoztunk. Aztán jött a feketeleves, az autogramosztás. Mindenkinek, sorban. Nehéz szakma, szerencsére csak huszonnyolcan voltak. :) fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger LászlóÉs finom volt a túrós pogácsa is, köszönjük. 212@http://www.rejtelmek.hu Fri, 03 Apr 2009 21:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/211 A napokban kaptam egy értesítést G.d.Magistertől, hogy megemlíti Sebőt egy posztjában. Az íráshoz az eredeti helyen értékes hozzászólások is érkeztek. Laudetur temporis acti, 2009. március 13., szerző: G.d.Magister Hogyan szólhattak Horatius versei - énekelve? Merthogy énekelték, megzenésítették e verseket, az biztos. Most hirtelen a carmen saeculare jut eszembe, amelyet Horatius arra a nagy vallási - és propaganda- - rendezvényre írt, amelyet Octavianus rendezett Kr. e. 17-ben, a saturnusi aranykor visszatérte örömére (amely persze az ő uralkodása alatt jött el). Ez a "százados ének" (nehéz lefordítani) volt az ünnep "himnusza", ifjú lányok és fiúk énekelték. Logikus gondolni, hogy a többi - népszerűbb - Horatius-verset is énekelték, bár erre tudomásom szerint gyéren állnak rendelkezésre adatok. De mintha úgy rémlene, hogy az antik versmértékek, versek természetes előadásmódja az ének volt. Nem véletlen, hogy a "carmen" egyszerre jelent a latinban dalt, verset, és varázsigét is. De igen kevés fogódzónk van az antik zenéhez! Ismerjük Szeikilosz sírversét, s annak (erősen kikövetkeztetett) dallamát, meg néhány töredéket, s utalást, aztán kész passz. Így aztán csak sejtésekre vagyunk utalva. Közbevetőleg hadd említsem meg a Róma (Rome) című sorozat (amelyről most már tényleg írok) egyik jelenetét, amelyben a tévedésből megmérgezett rabszolgalány halála előtt még egy hátborzongatóan gyönyörű dalt énekel Atiának: nekem nagyon tetszett, hiteles és megrázó volt, bár persze hitelességét bizonyítani nem tudom, csak azt, hogy mélyen archaikus, mediterrán dallam volt. (Ha valaki rátalálna, linkelje!) És itt van a titok nyitja talán. Nemrég egy ismerősöm mutatta meg egy korzikai (vagy szardíniai?) férfikórus cd-jét, akik hagyományos, többszólamú, egyházi éneket adtak elő. Megdöbbenve jegyeztem meg, hogy ez nagyon hasonlít a délszláv, balkáni többszólamúságra, mire barátom sokatmondóan legyintett, persze, ezeknek egy gyökerük van, bár igen mélyen. Talán erre gondolt, vagy "hibázott rá" Sebő Ferenc és zenekara is, amikor megzenésítették Horatius "Altercatio cum Lydia" c. versét ("Feleselés Lydiával", Carm. III.9.). Sebő zenéje egyértelműen balkáni - délszláv, görög - jegyeket mutat, a hangszerektől kezdve a dallamvilágig. Horác költeményéhez Radnóti gyönyörű versfordításán keresztül jutott el a kiváló zenész, lássuk, hogy mit kezdett vele: A felvételen az általam nagyon kedvelt Palya Bea énekel Sebővel. Bea eleinte kicsit mintha izgulna (becsúszik egy fals hang is az elején), de aztán tökéletesen együtt él, egybeforr a dallal, öröm hallani. De lássuk ezt a hangszerelést! Sebő pontosan megtartja a versmértéket, a hosszúságokat, de pergővé, folyamatossá teszi, nincs levegő a sorok között, ez nagyon jót tesz neki. De hát nem is kell lefékezni egy-egy sor végén, az olyan iskolás. Sebőnél érezni a ritmusban a táncot, a körtáncot (chorus!). És nem mellesleg: számomra elképesztő, hogy ez a zenei megvalósítás, a dallam balkánisága, a hangszerek milyen kiválóan illenek Horác verséhez! Mintha rászabták volna. Csak nagyon mélyen érzem - megint bizonyíték, bizonyosság nélkül - hogy valahogy így szólhatott, így kell szólnia ennek a versnek. S ha ezt meggondoljuk, vagy inkább elhisszük, hogy a mediterráneum népei zenéjükben ilyen ősi örökséget hordoznak (és miért is ne, hiszen nyelvünkben is több ezer éves szavakat használunk), akkor az ember kevésbé rémülten néz a múltnak kútjába, hiszen elmúlt kétezer év, de vannak még emlékek, van amit megőriztünk. Lehet, hogy mindez illúzió, de talán mégsem. S végezetül még egy Sebő vers-megzenésítés, egy másik ragyogó énekesnővel, Bognár Szilviával, egyszerűen azért, mert gyönyörű: 211@http://www.rejtelmek.hu Wed, 18 Mar 2009 12:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/210 Hovánszki Máriát mindenképpen meg kellett örökítenem közöttünk, de igyekszem ebből a színpadonfényképezésdiből nem rendszert csinálni. Hovánszki Mária a Sebő-együttessel, fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Istvánfi Balázs, fotó: Perger László Soós Réka, Nyéky Emese, Tímár Sára, Istvánfi Balázs és Bartolf Zsuzsanna. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Ehavi prímásunk: Kovács Márton Bence. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Soós Réka. Fotó: Perger László Fotó: Perger László 210@http://www.rejtelmek.hu Mon, 09 Mar 2009 15:44:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/209 "Dúdoltam én…" - Sebő Ferenc Hagyományok Háza, március 6., 19 óra Folytatódik a Hagyományok Háza "Dúdoltam én…" sorozata. Kallós Zoltán, Fábián Éva és Berecz András után az évad utolsó előadója március 6-án este Sebő Ferenc. Sebő építészként kezdte pályáját, majd némi módosulással zenészként, zeneszerzőként tevékenykedett, s eközben lett a hazai táncházmozgalom egyik elindítója. Az énekelt verseket népdalok tarkították műsoraiban, amíg maga is rá nem döbbent, hogy ezek a régi énekelt vers túlélői. Színház, film, klubszervezés, táncházmozgalom, Hagyományok Háza szegélyezik a pályát, melyet Orbán Ottó a következő ironikus történettel illusztrált 1994-ben: "Gyűjtőkörútján Furfangos Sebő, minthogy épp ott estvéledett rá, megállott a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Benyit, hát, uramfia, ott ül peckesen mind a százhúsz Akadémikusz, mint a verebek a sürgönydróton. - Aztán azt tudják-e kendtek - kérdi tőlük Furfangos Sebő -, hogy miben egyezik a jó asszony meg a jó csizma? Nem tudta biz azt egyikük se. - Hát abban, hogy se szűk, se bő - mond Furfangos Sebő -, hanem épp passzentos. No támadt erre haddelhadd, de még milyen! Ahány Akadémikusz, mind egymás szavába prelegált, deklamált, kandidált, doktorált, delegált. - Akkor hát… izé… ez egy igazi… egy hamisítatlan… népi… na, minek is mondják? Észre sem vették, hogy Furfangos Sebő fürgén kipattan az útra és indul tovább. Ment a zsákjába csillagfényt gyűjteni." Az eddigi életpályát bemutató est folyamán állandó zenésztársain, a Sebő-együttes volt és jelenlegi tagjain (Barvich Iván, Nagy Albert, Perger László) kívül a szokásos módon színpadra lép a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a tanítványokat pedig Török Tilla képviseli. Jegyinformáció: Hagyományok Háza (1011 Bp., Corvin tér 8..) 225-6056, jegy@hagyomanyokhaza.hu 209@http://www.rejtelmek.hu Fri, 27 Feb 2009 00:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/208 KultúrPart, 2009. február 25. Szobrot állítanak Nagy Lászlónak a költészet napján; az egykor a főváros XVIII. kerületében élt költő bronz mellszobrának elhelyezését a helyi képviselőtestület szerdán egyhangúlag szavazta meg. Kő Pál Kossuth-díjas szobrász alkotása egy nyitott könyvet idéző mészkő posztamensre kerül; a mintegy 84 centiméter magas bronz mellszobor a középkorú költőt ábrázolja fején babérkoszorúval, és felesége, Szécsi Margit szobra felé tekint. A XVIII. kerületi Kossuth téri sétányon járók először a költő tekintetével találkoznak, majd elhaladva a szobor mellett kibontakozik a portré profil része. A kerületi művészek mellszobrait bemutató szoborsétány kialakításának ötlete a 90-es években született meg. Az önkormányzat akkori oktatási-, kulturális- és sportbizottságának elnöke, Feitl István úgy gondolta, hogy a sétány mentén mellszobrok elhelyezésével lehetne tisztelegni a kerületben élt és alkotott művészek előtt. A sétányon az érdeklődők a XVIII. kerületi önkormányzat mostani döntése alapján Kondor Béla és Szécsi Margit után április 11-től Nagy László szobra előtt is elidőzhetnek; a XVIII. kerületi önkormányzat a költészet napján, április 11-én avatja fel a költő bronz mellszobrát. 208@http://www.rejtelmek.hu Wed, 25 Feb 2009 22:34:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/207 Az első idei angyalföldi Sebő-klub komoly leleplezéseket hoz: végre megtudjuk a fiatal debreceni tanár titkait, mit is rejtett az új módszere, a személyes foglalkozás a diákokkal. Ebben segítséünkre lesz Hovánszki Mária, tanár és kutató, aki a téma szakértője, több dolgozatot publikált a 18. századi dalköltészetről és Csokonai énekelt verseiről. Természetesen elővesszük a Tempefői-dalokat is, valamint a Lilla-, Rozi-, Juliska- és egyéb verseket is. Mindez szerda este Angyalföldön a József Attila Művelődési Központban. 207@http://www.rejtelmek.hu Tue, 17 Feb 2009 20:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/206 Kalandos útja volt az üzenetnek, faxon és e-mail-en keresztül jött, de ideért. Pápai üdvözlet 206@http://www.rejtelmek.hu Thu, 12 Feb 2009 22:45:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/205 Nagy alkalom volt a tegnapi, több okból is. Először ragadtattam magam színpadi fényképezésre, dokumentációs célzattal örökítettem meg Zoltán Gábort közöttünk. Másrészt először fotóztam ISO 6400-zal, nem semmi érzés a táncosokat a sötétben úgy fotózni, mintha lenne fény... Közöttünk Zoltán Gábor, fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 205@http://www.rejtelmek.hu Sun, 08 Feb 2009 17:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/204 Vendégünk továbbá Zoltán Gábor, aki író is, meg irodalmi szerkesztő is, szóval minden olyan dologhoz ért ebben a kis verses-zenés műfajban, amihez mi nem. A Magyar Elektronikus Könyvtárban is fent vannak novellái, és tavaly novemberben volt a legutóbbi könyvének bemutatója. Nos, már biztos sokszor meséltem, hogy Zoltán Gábor hogyan kapcsolódik hozzánk, de a lényeg, hogy a Magyar Rádió szerkesztőjeként igen sokszor hívott minket dolgozni. Együtt csináltuk a Weöres Rongyszőnyeget ('95) és a kortárs Rongyszőnyeg toldalékokat ('97), az Első szimfóniát ('96), a Weöres-Pásztor Béla Holdaskönyvet ('98), benne volt a 2003-as Nemzeti Színházas Dalnokversenyben, tavaly a Kovács András Ferenc műsort is ő hozta össze. Nem akarom a kelleténél jobban fényezni szegényt, de jelzi bizalmunkat, hogy a Lázár Ervin-lemezre felkértük rendezőnek. 204@http://www.rejtelmek.hu Sat, 07 Feb 2009 09:43:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/203 Héty Péter kedves levelezőnk ajánlja figyelmünkbe az alábbi videót. Ez nagyjából akkor történt, amikor mi, még a Zsarátnok együttes tagjaiként először dolgoztunk Ferivel, 1994-ben. Nekünk inkább a bolgár számok feküdtek, ezért pár délszlávos dalra a Vujicsicsékat hívta Sebő (a 94-es nyári Zenelánc műsorban például a Bóbitára). Szerintem ez is az MTV V-ös óbudai stúdiójában készült, ahol akkoriban rengeteg népzenei felvételt készítettek, szinte mindenki megfordult ott a szakmából. A felvétel érdekessége, hogy a közjáték az évek alatt mennyire átalakult, ma már teljesen másképp csináljuk. Borbély Mihály (jobb oldalon a dvojnicát fújja) már akkor is a Zeneakadémia tanára volt a jazz-tanszakon, azóta Eredics Gábor (ül, basszprím) és Sebő is ott tanít, az új népzene-szakon. Győri Karcsi (balszélső, prímtambura) pedig idén lenne 54 éves. Említsük meg a többieket is: Szendrődi Feri prímtamburán, Eredics Kálmán bőgőn játszik. De hol lehet Brczán Miroszláv? Pedig a csellótambura jól elfért volna ebben a dalban is. 203@http://www.rejtelmek.hu Wed, 04 Feb 2009 16:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/202 Sorrendben a harmincadik. Tavaly még csak a hírt adtuk tovább, most viszont ott is voltunk, sőt még pár számot játszottunk is. Néhány fénykép az eseményről: Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 202@http://www.rejtelmek.hu Sun, 01 Feb 2009 22:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/201 Most csak egy rövid bizonyíték, a többi hamarosan. Oklevél 201@http://www.rejtelmek.hu Mon, 26 Jan 2009 10:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/200 Mellékszál: hétfőn Bélapátfalván jártunk, a koncert végén kaptunk egy képet egy kisfiútól: Lassan indulunk Erdélybe, egy rövid turnéra, a két nagyobb koncert mellett iskolai előadások, könyvbemutató színesíti a programot. Így a héten két lemezbemutató koncertünk is lesz: pénteken Csíkszeredában, vasárnap Budapesten. Tessék eljönni, kinek melyik esik közelebb, arra. 200@http://www.rejtelmek.hu Tue, 20 Jan 2009 07:45:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/199 KultúrPart, 2009. január 15., szerző: Maul Ági Milyen versenyben találja szembe magát Dömdödöm a nagy Berzsenyi Dániellel? Az Erdei dalnokversenyben, egy Lázár Ervin emlékére kiadott könyvből és cd-ből kiadványban. De nemcsak ők ketten indulnak ezen a képzeletbeli versenyen, még számos költő, író, énekes, sőt még egy festő is szerepel a mezőnyben. A győztes pedig leginkább az, aki hallgatja, olvassa őket. A Hangzó Helikon tavaly év végén kiadott, legutóbbi darabja az eddigiekkel ellentétben nem egyetlen alkotó megzenésített műveit tartalmazza. Hisz, mint ahogy Sebő Ferenc az előszóban elmondja, Lázár Ervin nem sok megzenésíthető verset írt. Így hát megzenésítették azokat a verseket, amelyeket teremtményei, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Nagy Zoárd, Ló Szerafin, Aromó és Dömdödöm saját erdei dalnokversenyükre írtak. No és azt a Kétsoros című négysoros verset is, amit Lázár Ervin 30 év alatt fejezett be, első két sora ugyanis a hetvenes évekből, második két sora 2002-ből való. A lemezen szereplő többi ének, a könyvben található többi szöveg pedig más alkotóktól származnak. Kétsoros Engemet egy idő óta, Követ három idióta. Hátranéztem és megláttam, Hogy én vagyok mind a hárman. Az Erdei Dalnokverseny egy bájosan eklektikus válogatás, melybe mintha egy szabad ötlettársítási folyamat részeként kerültek volna bele azok a szerzők, művek és emlékek, amelyek szorosan, vagy lazábban, kapcsolódnak Lázár Ervinhez. Van itt minden négy mese egy novella és a két naplórészlet Lázár Ervintől, Nagy László, Berzsenyi, de még Váradi Szabolcs és Varró Dániel vers is. A gondolatmenet pedig a tolmácsoló nyúltól egészen a focizó Istenig kunkorodik. Nagy Lászlónak, Lázár Ervin jó barátjának és kollégájának az erdei dalnokversenyen való részvételét nem kell különösen magyarázni. Berzsenyi is úgy keveredett a vegyes társaságba, hogy Lázár Ervin őt ugyancsak barátjának tekintette, és gyakran korholta barátait, amiért azok egyetlen Berzsenyi verset sem tudtak kívülről. Ezek közé a barátok közé tartozott a Sebő is, akik hetvenedik születésnapján megzenésített Berzsenyi versekkel lepték meg a mesemondót. És, ha már itt van Berzsenyi, akkor szólaljon meg két mai költő is egy-egy Berzsenyi átirattal, így került bele a válogatásba Várady Szabolcsnak a Közelítő tél alapján írt Kis aszklepiadeszije és Varró Dánielnek a Magyarokhoz címmel írt, a magyar Labdarúgáshoz íntézett hazafias ódája, és akkor már el is értünk a focihoz, Lázár Ervin novellájához a futballozó Istenről. A lemez - amelynek zenei anyagában a Sebő együttesen kívül Palya Bea, Sebestyén Márta, Unger Balázs, Kátai Zoltán és Bognár Szilvia is közreműködik - tartalmaz néhány különleges felvételt is, például, amelyiken Nagy László maga mondja el saját versét, vagy, amelyiken Karsai Zsigmond festőművész egy lőrincrévi népdalt énekel. A könyvben pedig láthatunk régi fényképeket Lázár Ervinről, barátairól és családjáról. Illusztrációként néhány nagyra nőtt és elgurult betűből álló figura szolgál. Ahogy sztereóban olvasom a szövegeket és hallgatom őket megzenésítve, arra gondolok, hogy, minden kisgyereknek még azelőtt ó oda kéne adni ezt a rendhagyó, derűt sugárzó, zengő-bongó szöveggyűjteményt, mielőtt az iskolában elvennék a kedvét az irodalomtól. 199@http://www.rejtelmek.hu Thu, 15 Jan 2009 13:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/198 Még tavaly nyáron készült ez a rövid felvétel az MTV Kultúrház c. műsorához. 198@http://www.rejtelmek.hu Fri, 09 Jan 2009 11:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/197 Ma írt Marsi László (a Budavári Művelődési Ház, www.bem6.hu igazgatója) egy e-mailt nekem, hogy szeretne a decemberi képekből kapni. A finom célzást megértettem, szinte azonnal eszembe jutott, hogy elfelejtettem kitenni a fotókat, de ezt most pótlom. Januárban nincsenek Sebő-klubok, de februártól mindkét helyen újra dübörög a banda (legalábbis azt beszéli már az egész város). Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 197@http://www.rejtelmek.hu Tue, 06 Jan 2009 21:16:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/196 Például ez is lehet az egyik: Egyúttal boldog új évet is kívánunk. 196@http://www.rejtelmek.hu Fri, 02 Jan 2009 10:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/195 A két ünnep között desszertként kínálja három tüneményes előadását a Hagyományok Háza, ezzel búcsúztatja az óesztendőt és vetíti elénk az újat. Műfajuk szerint az előadások különböznek, de közös vonásuk, hogy garantálják a tartalmas szórakozást és mindhárom a hagyományaink iránti szeretetben gyökerezik. Sebő-együttes: Játék karácsonykor Hagyományok Háza, december 28., 18 óra Ahogy a betlehemi királyok és az egyszerű pásztorok dallal, tánccal, ajándékokkal kedveskedtek a megszületett Megváltónak, úgy teszünk mi is, kései utódok. A szeretet és a remény kiteljesedésének örömét ünnepeljük játékosan mai dalainkkal, meséinkkel, a néphagyomány és a művészet apró ajándékaival. A műsor címét adó sorok Nagy László '50-es években megírt karácsonyi verséből származnak, s az akkori sötét napok mögül kivillanó remény ma is megmelegíti szívünket: "Vígadjunk, hogy enni tud a rongyosok új fia, - kerekedjék, mint a duda, orcája dundira." A Sebő-együttes tagjai: Sebő Ferenc, Barvich Iván, Perger László http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10041/ Arany és kék szavakkal - Herczku Ágnes szólóestje Hagyományok Háza, december 29., 18 óra Az előadás címét a zene törzsanyagát képező "Arany és kék szavakkal" című Herczku-szólóalbumról kölcsönöztük. Lírai és játékos magyar népzenei szvitek váltakozva adják meg az előadás hangulatát, melyet Horváth Zsófia koreográfiái hol stilizált mozgással, hol az archaikus, autentikus néptánc "őserejével" erősítenek meg. Az összművészeti jellegű előadásban az énekes-szólista - hol Pierrot, hol Arlequin szerepébe bújva - széles érzelmi skálán mozog: intim pillanatoktól egészen a dinamikus, humorba ágyazott jelenetekig. Herczku Ágnes, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, korábban több mint öt évig volt tagja a Honvéd Táncszínháznak. A műfaji sokszínűségét megcsillogtató előadásból kiderül, hogy hivatásos táncos múltjával nem akar végérvényesen szakítani… Koreográfus-rendező: Horváth Zsófia http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10039/ Kaláka együttes: Csak az egészség meglegyen! Évbúcsúztató Kaláka-koncert Hagyományok Háza, december 30., 19 óra "A Kaláka naptár szerint idén még harminckilenc éves, 2009-ben már negyven. Komoly jubileumi év előtt állunk, de a műsor összeállításában sem a komolyság, sem az évek súlya nem játszik szerepet. Szép évbúcsúztatásra készülünk, az ezernél is több dalunk közül inkább a vidámabbakat összeválogatva. Hallhatnak a koncerten verseket klasszikus nagy költőinktől (Arany János, Petőfi, Kosztolányi, József Attila, Weöres Sándor…) és maiaktól, legtöbbet talán a szívünkhöz legközelebb álló Kányádi Sándortól, Kiss Annától és a fiatalabbaktól is (Kiss Ottó, Kukorelly Endre, Tóth Kriszta…). És nem csak verseket, egy novellát is elénekelünk: a "Rossz álom" címűt az Örkény egypercesek közül. Jó szórakozást! (és majd BÚÉK!)" Gryllus Dániel A Kaláka együttes tagjai: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10042/ 195@http://www.rejtelmek.hu Sun, 28 Dec 2008 00:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/194 Idén ezekkel a szép karácsonyi díszekkel kívánunk minden jót. fotó: Perger László fotó: Perger László fotó: Perger László 194@http://www.rejtelmek.hu Wed, 24 Dec 2008 11:42:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/193 Ezt kaptuk tegnap az angyalföldi Sebő-klubban, köszönjük! És ő csinálta: Mézeskalács Mirákulum 193@http://www.rejtelmek.hu Thu, 18 Dec 2008 09:48:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/192 Korszerű betlehemes-regölős megoldások rohanó világunk lassítására, a Sebő-együttesel. Tízből nyolc zenész ezt ajánlja. Szerda este Angyalföldön a József Attila Művelődési Központban. 192@http://www.rejtelmek.hu Tue, 16 Dec 2008 08:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/191 De mindenesetre itt hallgatták egyszerre a legtöbben a Rejtelmeket: 191@http://www.rejtelmek.hu Mon, 15 Dec 2008 19:20:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/190 Bornai Tibor (KFT) mesélte egyszer, hogy sose legyek dühös, a kritika mindig arról szól, aki írta. Ennek fényében sokáig gondolkodtam, hogy ezt az írást feltegyem-e ide. De mivel a neten nem jelent meg, úgy hiszem, az a helyes, ha közreadom. Pesti Műsor LXIII. évfolyam, 48. szám,2008. november 27., szerző: IM Mikor először neszét vettem, hogy a nagyszerűségében eléggé nem méltatható Hangzó Helikon sorozat következő "kötete" Sebő Ferenc Lázár Ervin-feldolgozása lesz, el sem tudtam képzelni, hogy mi lesz majd itt a koncepció. Lázár Ervin nem nagyon írt verseket, ha igen, azok sem nagy versek, prózát meg igen nehéz énekszóval előadni, megzenésíteni. És hogy mi lett ebből? Lényegében semmi; kicsit mondvacsinált összeállítás, amelyen Sebő Ferenc felolvassa (!) a legtündéribb és legismertebb meséket, fókuszban természetesen a dalnokversennyel (első helyezett: Dömdödöm), majd pedig Nagy László, Berzsenyi Dániel, Várady Szabolcs énekelt versei következnek, úgy is, mint Lázár Ervin-lemez. Úgy látszik, nem lehet már kortárs magyar líra Varró Dani könnyed szellemességei nélkül, így neki is jutott egy kis hely az összeállításon. (Ellennénk nélküle.) Érthetetlen vegyes felvágott ez, még akkor is, ha esetleg Lázár Ervinnek kedves művek szerepelnek a lajstromban. Külön szemöldökráncolás, ahogy Sebő évek óta sportot űz abból, hogy már meglévő 3-4 dallamra fűz fel minden vele szembejövő verset. Ennél kicsivel több energia kell, meg persze nem muszáj Lázár Ervin-különszámot csinálni, ha nincs mögötte kész elképzelés. Nagy csalódás. Kár érte. [két és fél csillag az ötből] 190@http://www.rejtelmek.hu Sun, 14 Dec 2008 23:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/189 Tegnap megvolt a lemezbemutató grand-prix a pécsi bazilikában. A lemez borítójaKicsit ugyan hideg volt a templom, de jól megtelt a nagyon kedves, lelkes közönséggel. Utána az altemplomban koszorúzás, kis dalolással. Szegény Janus Pannonius új sírhelyet kapott a bejárat mellett közvetlenül. A következő pár száz évben ez lesz a végső nyughelye. Soroljuk fel a résztvevőket, jó a névsor ugyanis: Misztrál, Kaláka, Tolcsvay Béla, Szélkiáltó, Csörsz Rumen István, Kobzos Kiss Tamás, Huzella Péter, Kátai Zoltán, ja és a Sebő-együttes. És említsük meg Török Mátét, aki nemcsak mint Misztrál-tag énekel, hanem főszerkesztői minőségben addig telefonál, emilezik, míg mindenki összekapja magát. A lemez szép, jól szól, újfajta doboza és rendes weboldala van, szóvicc mellékelve. Néhány fotó az eseményről, a szokott módon hiányzom a csoportképről, elnézést. fotó: Perger László Az emlékmű, fotó: Perger László A Misztrál énekel, fotó: Perger László A nagy csapat, fotó: Perger LászlóA téren karácsonyi forraltboros, kürtőskalácsos vásár, ahogy kell. Bár mivel pont egy kolbászsütővel kevesebb volt, így pontosan nulla volt a helyi vacsora esélye. Így a jól bevált Áfium nevű kicsit hangos, kicsit füstös éttermet kerestük fel, ajánlom mindenkinek a kalapos csülkös bablevest. Ezt úgy csinálják, hogy a jó nagy, levessel teli csupor tetejére egy lángos-kenyér tésztát tesznek és be a sütőbe. A tészta megsül, a leves forró lesz, mindenki boldog. 189@http://www.rejtelmek.hu Wed, 10 Dec 2008 19:20:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/188 Ma este a szokott Junior táncház, a Budavári Művelődési Házban. Amikor indult a Junior táncház, a rendezők arra gondoltak, hogy a kerület jeles művészeit próbálják megnyerni vendégnek. Így volt nálunk Lovász Irén és így lesz ma este Sebestyén Márta is. Velünk lesz még egy csomó híres táncos is: Tóth Ildikó "Fecske", Farkas Zoltán "Batyu", Csatai László "Csidu". Bónuszként pedig a novemberi klub fényképei: Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 188@http://www.rejtelmek.hu Sat, 06 Dec 2008 12:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/187 Népzene.hu, 2008. november 28., szerző: Varga Brigitta Klasszikus zenével foglalkozott elég sokáig. Hogy telepedett meg mégis a népzenénél? Az egyetemi évek alatt kezdtem gitározni, főként populáris zenét játszottam Halmos Béla barátommal, aki évfolyamtársam is volt. Mint "normális" egyetemisták, a közösség kedvéért zenéltünk, a csajoknak énekeltünk, buli volt az egész. Illés, Omega számokat játszottunk (ők voltak az elsők, akik bevezették a népzenét, a népzenei elemeket a rockzenébe). Mi József Attila verseire írt dalaimat játszottuk akkor, a népzenére később tértünk át. Később aztán a 25. Színházban a József Attila-dalok sikerén felbuzdulva kezdtünk néhány népdalt is belevinni az előadásba, ilyen volt például: a Pakulár ballada, a Cinegemadár… Felkértek, hogy tanítsak énekelni színészeket, ehhez azonban anyagot kellett gyűjteni. Nem ment ez olyan egyszerűen, ekkor ütköztünk ugyanis a "nagy feudális falakba", mindenki azt kérdezgette tőlünk, hogy minek ez maguknak, mit akarnak csinálni vele, a szokásos helyzet. Olyan forrást kellett találnunk ugyanis, amiből fel tudtunk töltekezni. És ekkor leltünk rá Martin György gyűjtéseire. Ő mindig azt mondta, hogy a kutatás célja az, hogy visszaadjuk a társadalomnak a felgyűjtött tudást - ezt sokan elfelejtik. Milyen formában kell visszaadni a társadalomnak a gyűjtéseket? Halmos Bélával mi olyan elvetemültek voltunk, hogy nekünk a saját hagyományos zenénk tetszett meg, holott akkor nem ez volt a trendi. Mindenki más úgy gondolta, hogy minek azzal foglalkozni, mikor ott van az a jó kis amerikai popzene. Mi viszont egyre kíváncsibbak lettünk, hogy milyen is a mi örökölt zenénk. Én személy szerint rádióban hallottam először széki zenét, aztán Martin György vette elő sorban a szalagokat, és akkor döbbentünk rá arra, hogy mennyi mindent nem ismerünk még - mezőségi, gyimesi, moldvai dallamokat hallgattunk. Első alkalommal még csak a gyűjtőszenvedély lángolt fel bennünk, aztán később rájöttünk, hogy "mekkora balhé lenne", ha ezt megtanulnánk. Mit gondol modern és eredeti előadásmódról? Mit jelent egyáltalán az, hogy modern? A divat hullámzik. Ma a nagyanyáink ruháit hordjuk, tehát az édesanyám korosztályának divatja él most újra. Minden attól függ, hogy a hullám melyik részén tartózkodunk. A mi fiatal korunkban mindenki nyakra- főre dolgozta fel az anyagot, azt mondták, hogy át kell szűrni az eredeti durva matériát a zeneszerző lelkén, különben nem eléggé magasrendű. Ez persze jogdíj vonzattal is járt. Amikor ezekkel a feldolgozásokkal elteltünk, akkor egyszerre csak az lett a modern, hogy megpróbáljuk azt a lenézett, barbárnak tartott parasztzenét eredeti formájában eljátszani. Át lehet dolgozni egy Beatles- számot is, át is dolgozzák, de az nem jelenti azt, hogy az eredetit nem lehet meghallgatni, nincs azzal semmi gond. Ez egy használati zene- tökéletesen működik. Attól, hogy hozzátesznek valamit, nem lesz se több, se kevesebb. Martin György mondta azt is, hogy aki nem tud valami érdemlegeset hozzátenni, az legalább ne rontsa el. Ezért volt neki annyi gondja az akkori koreográfusokkal, akik csak kiszemezgettek egy-két érdekes figurát a filmekről és másnap már kész volt a koreográfia. Martin György leírta, kielemezte ezeket a filmeket, így neki egy szívfájdalom volt, amikor azt látta ezt a közömbös felületességet. Ő úgy gondolta, hogy először ugyanis meg kell nézni az egész filmet, megtanulni a táncot a maga teljességében, és azután lehet csak tanítani, átdolgozni, miegymás. Fájdalmasan vidéki látvány, hogy lassan már a popszakmában is mindenki Bartók Bélának képzeli magát. Bartók nem a slágerszerzőkkel volt egy versenypályán, hanem egy teljességében más műfajban alkotott. Attól, hogy ő is feldolgozott populáris zenéket (jelen esetben népzenéket), még nem jelenti azt, hogy beszállt volna a popzeneműfajba. Ő a saját műfajához vett abból ihletet, amely egy másik közönséghez szól. Nagyon nagy zavarok vannak ezzel kapcsolatban mind a mai napig. Minket az elején azzal támadtak, hogy miért gitárral játszunk népzenét? Hiszen a gitár nem autentikus népi hangszer. (Arról viszont nagyon kevesen tudnak, hogy már Arany János is gitárral énekelt népdalokat). Akkor mi a gitártól elindulva odáig jutottunk, hogy kitaláltuk, hogy az is lehet modern, hogy eredeti felállásban megtanuljuk és eljátszuk a régi korokból ránk maradt popzenét, a népzenét. Csak mosolygok, hogy manapság újra szólnak a szirénhangok a feldolgozás mindent megnemesítő, felemelő és megváltó szerepéről... Én most már nem hiszek az ilyen kirekesztő elgondolásokban. Szerintem minden stílust, (beleértve a régi korok műzenéjét is), a maga eredeti stílusában kell elsajátítani, s ez jogosíthat fel arra, hogy kreatívan birtokba vehessük, és variálni kezdjük. Aztán ha van valami olyan mondanivalónk, amely ezt igényli, össze is szőhetjük a megismert elemeket, a zene törvényeinek és esztétikai normáinak szellemében. 187@http://www.rejtelmek.hu Sat, 29 Nov 2008 21:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/186 Most értesített a Revizoronline szerkesztősége, hogy felkerült az oldalukra egy kritika a múlt heti Uránia-beli koncertünkről. A Revizor az NKA kritikai portálja, így nem csoda, ha az oldalukon az eredeti cikk végén összegszerűen szerepel a megítélt támogatás. Ez azonban sajnos nem a zenekar gázsija, hanem az pénz, amit a rendező, a Filharmónia Budapest KHT. kapott az egész évadhoz. Ezt csak azért mondom, mert elsőre még én is megijedtem. 2008. november 24., szerző: Kolozsi László Amikor először hallottam Sebő Ferencet Balassi-dalokat játszani, még nem tudtam, hogy a Dunáról fúj a szél dallamára azért énekli rá az előadó Balassi Bálint versét, mert az így helyes, így írta meg a szerző. Szent meggyőződésem volt, hogy megzenésített verseket hallok, mint amilyeneket a Kalákától már megszoktam. Eszembe sem jutott, hogy a Balassi-versekhez dallam is társult, és amit hallok, autentikus Balassi-tolmácsolás. Mentségemre legyen mondva, amikor először hallottam a Sebő Együttest, tíz éves lehettem. A november 13-i koncert után, sajnos, alig bántam, hogy utoljára akkor lehettem a Sebő Együttes estjén, amikor napvilágot látott a Musicalia Danubia-sorozatban Kájoni János tabulátúrás könyve, a Codex Caioni faximile és átírt kottakiadása, számos olyan dallal - hiszen a ferences szerzetes, Kájoni János kevesebb mint egy évszázaddal élt csak Balassi után -, melyre a költő is írt verset. Akkoriban nem tudhattam, hogy mi fán terem a tekerő, Sebő Ferenc hangszere, de azt sem, hogy amikor Balassi Bálint "minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett", Esztergom falai alatt, ott tartózkodott egy bizonyos Monteverdi nevű olasz komponista is. Akkoriban még azt gondolhattam, hogy előbb volt a vers, és csak azután a dallam. Azt meg végképp nem sejtettem, hogy a dallamokat, melyekre Balassi Bálint verseket írt, magam is ismerem, mert számos dallam gyerekversként élt tovább. Sebő Ferenc koncertjén, az Urániában a hallgatóság zöme kisiskolás volt, s nagyon valószínűnek tartom: ők itt hallottak először arról, hogy Balassi régi magyar dallamokra szabta költeményeit. Általános iskolában tanító ismerőseimtől úgy értesültem, hogy a gyerekek kirándulásokon többnyire csak reklámok dalait éneklik, de az Urániában úgy tűnt, van még remény. Sok gyerek ismerte azokat a régi nótákat, amelyeket nekünk is tanítottak, az említett Dunáról fúj a széltől egészen a Megismerni a kanásztig. Sebő Ferenc olykor nem énekelte a dalokat, csak a régi énekmondókat idézve recitálta. Előadása kis kultúrtörténeti ismertető is volt: bevezetés a reneszánszba, míves zenével. A Janus Pannonius-vers mellé rövid életrajzot is kaptak a mindvégig lelkes, az előadásban szívvel-lélekkel résztvevő fiatalok. Igaz, ezek az életrajzok, a színes egyvelegek (az együttes műsorának libikókája a zenés, táncos est felől olykor a "kis reneszánsz anziksz" néven meghirdetett TIT előadás felé lendült át) nem egyszer kiegészítésre szorultak volna, míg a régiek életmódját bemutató Galeotto Marzio idézet hosszabb lett a kelleténél. Egy kicsit több Varró Dani-vers alighanem jobban elkélt volna ebbe a műsorba, hiszen a fiatal költő egyetlen elhangzó költeményének, a számítógépező városi gyermek viszontagságait bemutató disztichonnak hatalmas sikere volt. És valóban, úgy hiszem, segítetett megérteni a gyerekeknek, hogyan áll verslábain a vers. A Megismerni a kanászt dallamára énekelt Balassi-vers után Csokonai Vitéz Mihály anakreóni dala jött, a boldogságról. E vers előtt értettem meg, miért érzem olyan bizarrnak a szövegek és a dalok libikókáját, miért érzem úgy, hogy az előadót nem igazán érdekli, hogyan reagálnak hallgatói. Sebő Ferenc ugyanis kissé fáradtnak és felkészületlennek tűnt. Hosszan lapozgatott, nem találva a verset, s mintha a fejét is vakargatta volna: no, gyerekek, melyik vers is legyen? A bőség zavara, mondhatnánk, a számos ezerszer eldalolt régi költemény közül nehéz lehet választani. De éppen e bizonytalanságok szülték azt a rossz érzést, hogy a koncertet - hiszen ki tudja hányszor hangzott el - kezdi lassan megemészteni, betemetni a rutin, az inspiráció hiánya. Hiányoltam a frissességet az előadásból, s az előadók közül éppen Sebő Ferenc volt az, aki mintha nem lett volna folyamatosan jelen, aki nem figyelt a gyerekek hangulatára, nem igazodott ahhoz, mit várnak el. Barvich Ivánt, aki mindféle fúvós hangszeren játszott, és a pengetős hangszereken közreműködő Perger Lászlót (nem mellesleg, nem lettek bemutatva a közönségnek) dicséret illeti nemcsak pontos játékukért, de kitartásukért is. Meglepő volt az is, hogy az előadás utolsó darabjaként előadott, remek, félig prózában elmondott, félig eldalolt Lázár Ervin-jelenet, az erdei dalnokverseny után milyen gyorsan levonultak a zenészek a színpadról. Mintha nem élvezték volna a gyerekek visongását, kurjantásait, tetszésnyilvánítását. A gyors levonulás udvariatlannak tetszhetett volna, ha nem hallom ki Sebő Ferenc hangjából: ez már nagyon sokadik előadás volt. Fontosságát, jelentőségét (annak, hogy a gyerekek hallanak énekelt Balassi-verseket), mégis kár lenne vitatni. 186@http://www.rejtelmek.hu Wed, 26 Nov 2008 10:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/185 Jártamban-keltemben fotóztam ezt a Duna Plazával szemben: Fotó: Perger LászlóAz történt, hogy pár hete Zoltán Gábor, régi barátunk és kollégánk a rádióból felhívott minket, hogy lenne itt egy kis munka. Kovács András Ferenc verseiből kell megzenésíteni és felvenni egy csokorral. Szeretünk neki igent mondani, szerintem teljesen jó dolgok születtek, ha vele dolgoztunk, gondoljunk csak a Rongyszőnyegre vagy a friss Lázár Ervin-albumra. Ráadásul októberben volt egy fesztivál Gyöngyösön, ahol a feladat szerint is erdélyi költők verseiből játszottunk, szóval minden jel ebbe az egy irányba mutat: 2008 ősze az erdélyi költészeté. Örömmel jelenthetem, hogy holnap kezdődnek a felvételek a szokott helyen, a Magyar Rádió 20-as stúdiójában. Ezért is gondoltuk, hogy a már-már szokásos angyalföldi klubnapon megmutatjuk, hogy mire is jutottunk, min is dolgozunk éppen. Sebő Feri a héten az új dallamokat verte belénk, van közte néhány slágergyanús szerzemény is. Nos hát, szeretettel várunk mindenkit szerdán, 19-én 19 órakor az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. 185@http://www.rejtelmek.hu Sun, 16 Nov 2008 21:19:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/184 Azt már biztos többször említettem, hogy azért Junior táncház a neve a rakparti Sebő-klubnak, mert ez a Zeneakadémia Népzene Tanszakának a gyakorló táncháza. Az korábbi alkalmakkor ugyan néhány hallgató és néhány tanár meglátogatott minket (zenéltek, beszéltek, táncoltak, köszönet érte), de ezen túl ennek a kapcsolatnak túl sok jele nem volt. A tanszak úgy határozott, hogy a továbbiakban ennek meg kell változnia. A hallgatóknak kötelező a részvétel, ez az indexükben is meg fog jelenni: a táncházi gyakorlat teljesítése feltétele néhány aláírásnak. Most szombaton pedig adatközlőkkel is találkozhatunk, Pali Márton széki prímás és Sípos Márton széki kontrást ismerhetjük meg. Ők úgy kerülnek ide, hogy a tanszak pénteken szakmai nyílt napot tart, ahol mesterkurzusokat tartanak a tanárok, a már említett adatközlő népi zenészek segítségével. És ha már itt vannak, akkor mi laikusok sem maradhatunk eredeti zene nélkül, irány a Junior táncház! November 8., 19 óra Budavári Művelődési Ház 1011 Budapest, Bem rakpart 6. www.bem6.hu 184@http://www.rejtelmek.hu Thu, 06 Nov 2008 09:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/183 A napokban találtam meg Héty Péter hozzászólásában a hozzánk írt beszámolóját az augusztusi nagyzenekari koncertünkről. Bemásolom ide. 2008. augusztus 6., 11:42, szerző: Héty Péter A versfeldolgozások helyett a magyar népzene bemutatására, megszólaltatására koncentrált a Sebő-együttes a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny folklórprogramján. A szervezők célja nyilvánvalóan az volt, hogy a fesztiválon nagy számban résztvevő, s a zene iránt érdeklődő külföldi vendég számára a Bartók által feltárt magyar népzenei világot bemutassák. A termet csak igen foghíjasan megtöltő közönség azonban sokkal inkább Sebő helyi kedvelőiből állt, mintsem a külföldiekből. Ennek ellenére a különösebb konferálás nélkül, némi késéssel induló műsort egy kissé pontatlan angol fordítás is végigkísérte. Az együttest vezető Sebő Ferenc munkásságát ismerve semmi meglepő nincs abban, hogy a magyar népi muzsika bemutatására kérték fel, bár hozzá kell tenni, hogy zenekara elsősorban a megzenésített versek bemutatásában tett szert nagy jártasságra az eltelt években. Ettől függetlenül minden kísérő legalább annyira otthonosnak bizonyult népzenénkben, mint Sebő, aki a téma egyik legjelesebb hazai szakértője, a Pátria címmel megjelent népzenei gramofonfelvételek CD-ROM kiadásának szerkesztője. A zenekar legifjabb tagja, Török Tilla hegedűs és énekes pedig kifejezetten a magyar népzenére szakosodott, hiszen a Zeneakadémián egy éve elindult népzenész képzés első évfolyamának hallgatója. Mint a zenekarvezető később kiemelte, tudását természetesen nem ebben az első évben szerezte, az intézményben csak az általános, klasszikus zenei ismereteit, képességeit csiszolják a tehetséges ifjú népzenészeknek. A műsor keretét a bartóki tájegységek szerinti öt népzenei dialektus adta. Azt is hozzátette, hogy a viszonylag egységes magyar muzsikában és nyelvben ezek a dialektusok nem jelentenek akkora különbséget, mint más népeknél, leginkább a régi és az új elemek változó jelenléte adja a különbségeket. Tekerőlantjának bemutatása után Barvich Iván társaságában illusztrálták, hogy miként is szólt az a tárogató kíséretében. Az alföldi tájegység muzsikáján túl hallhattuk például a jól ismert Dunáról fúj a szél című dalt is. A tekerőnél is régebbi, egyszerű, s a szegények számára is hozzáférhető hangszerként mutatta be a dorombot, mely táncmuzsika előadására is alkalmas. A felvidéki dallamok dadanótákban köszöntek vissza először: a dudát a hasonló hangú tekerővel helyettesítve hallhattuk. Az aratóénekek szépséges világa a gregorián zenei örökségét is idézte, majd végül ugrós táncok dallamával zárult a tájegység zenei hagyományainak megidézése. A legnyugatibb tájegység, a Dunántúl a török hódoltságtól mentesen őrizte meg zenei hagyományainkat. Az ottani pásztor zenében tambura zenekarok is ismertek voltak, s ennek bemutatására a zenekar tamburása, Perger László mellett - a másik, szintén a Zsarátnok zenekarból ismert tag - Barvich is egy nagyobb tamburát vett kézbe. Az ugrós, lassú és friss csárdások közben azért olyan dallamokat is hallhattunk, melyek az Alföldön is ismertek voltak. Az ismét színpadra lépett táncospár temperamentumos férfi tagja énekével is besegített, ami jól is jött a mostanság egyedül éneklő Sebőnek. Moldva, mint a legrégebbi zenei hagyományokat őrző tájegység a tizenhatodik századig visszavezethető dallamokkal rendelkezik. Az archaikus gyimesi csángó népi balladák horrorisztikus elemekben is bővelkedő szövegei népszerűvé váltak a vidéken, s ebből ízelítőül hallhattuk Pakulár történetét. Moldvai táncmuzsikát is hallhattunk, melyek között az Édes Gergelem sorai voltak a legismertebbek. A színes erdélyi muzsika bemutatásához a bőgős Nagy Albert ütőgardonra váltott, Sebő pedig brácsán is játszott. A hegedűs Török Tillát ekkor hallhattuk egy szép szólóénekkel, melyben egy keservest adott elő. Sebő szerint a régieknek azért nem volt szüksége pszichológusra, mert zenéjükkel, dalaikkal orvosolták lelki bajaikat. A koncert vége felé aztán "a reneszánsz rezervátumaként" is említett Erdélyből hallhattunk még mezőségi lassút, legényes sebest és más dallamokat, melyek alatt ismét lelkesen ropta a táncos pár is. A nagy sikerre való tekintettel a ráadásban azért mégis elhangzott egy Sebő féle klasszikus versfeldolgozás. Mint mondta, József Attiláról kevesen tudják, hogy a népi hagyományoknak és muzsikának is nagy tisztelője volt. Ennek szellemében zenésítette meg A hetedik című igen összetett, zseniális versét, melynek negyedik szakaszát ars poeticának is nevezte egyszer a költő. A záró szám ismét igen jó alkalmat adott a tánchoz is, s a refrént a közönség lelkes tapsa kísérte. 183@http://www.rejtelmek.hu Wed, 29 Oct 2008 08:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/182 Ezzel még adós voltam, csak a rohanás, tetszik tudni... A vendégprímásunk Székely Veronika volt, aki amellett, hogy remekül hegedül, még a zenész-dinasztikus hagyományt is ápolja: annak a prímás Székely Leventének a lánya, aki például a Sebő-féle lőrincrévi lemezen is játszott. Feltűnik még a képeken Eredics Dávid, kedvenc szaxofonosunk az akadémiáról, Szabó Jóska, amint épp a képeiről mesél, valamint Pávai tanár úr is. A tánctanár természetesen továbbra is a megunhatatlan Csatai "Csidu" László. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László 182@http://www.rejtelmek.hu Thu, 23 Oct 2008 09:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/181 Igen jót tesz nekünk ez a sok Sebő-klub, folyamatos a pörgés. No nem mintha egyébként nem lenne elég dolgunk, csak zárójelben jegyzem meg, hogy épp egy Filharmónia-turnéban (www.filharmoniabp.hu) vagyunk benne. Bérletes előadások iskolásoknak, tanítási időben a legkülönbözőbb városokban (most épp Veszprém megyében). 15 koncert 2 hét alatt, aki csinált ilyet, tudja ez mivel jár. Viszont a sok gyűrődés mellett misszió és lehetőség is: 5-6000 gyerek, aki még sosem látott ilyet, de ezek után talán még fog. Emellett amatőr szociólógiai megfigyeléseket is lehet végezni, hogyan változtak a fiatalok az elmúlt 15 évben. És nem egyértelműen az a szlogen az eredmény, hogy "ezek a mai fiatalok". Néhány iskolában egy-egy remek tanár csodákra képes, innen is köszönjük nekik. De hogy tárgyamhoz visszatérjek: ma este lemezbemutatót tartunk Angyalföldön a József Attila Művelődési Központban. A friss, ropogós könyv a zenén túl is sok érdekességet kínál, bónusz szövegek és fényképek vannak benne, ezekről is beszélgetünk majd. És ha valakinek még mindig nem elég: ma délelőtt a Duna Televízióban a Kívánságkosárban élőben: a Sebő-együttes! 181@http://www.rejtelmek.hu Wed, 15 Oct 2008 07:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/180 A múlt héten szép csendben megjelent az új lemezünk. Fogyasszák egészséggel! 180@http://www.rejtelmek.hu Fri, 03 Oct 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/179 Pörög a Sebő-klub, ismét Junior táncház a Budavári Művelődési Házban (www.bem6.hu). Ezúttal Szabó József lesz a vendégünk, aki végigfotózta a hetvenes éveket, többek között a táncházakat és a táborokat is. Egyúttal a képeiből kiállítás is nyílik a házban, mely október 22-ig látható. Halmos Béla 2006-ban Szabó József fényképei előtt. 179@http://www.rejtelmek.hu Tue, 30 Sep 2008 15:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/178 Nagyon jó kis koncertet csináltunk Angyalföldön, telt ház, sok nevetés, még több taps. De a legjobb a hírverés volt, már a bejáratnál ez fogadott minket: Aztán az előtérben a megállító tábla: Végül a színpad felett a díszletzászlókon fényképek voltak korábbi fellépéseinkről, lemezeinkről: Jól esett, na. Köszönjük. 178@http://www.rejtelmek.hu Sat, 20 Sep 2008 00:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/177 Pár hete kaptunk Kórosi Jolántól (ő volt a főnökünk a Benczúrházban) egy búcsúzó e-mailt: Ferikém, vége a háznak. Szeretném megköszönni nektek - főleg neked - azt a sok élvezetes és tanulságos estet, amiben részem volt mellettetek. Joli A Benczúrház honlapján pedig a következő szöveg olvasható: Volt egyszer egy Benczúr Ház - Postás Művelődési Központ ... Tisztelt Látogatóink! Alapítói szándék szerint a Benczúr Ház - mint művelődési intézmény - bezárja kapuit, az intézményt működtető alapítványban folyó tevékenységek pedig ősztől megszüntetésre kerülnek. Terembérleti kéréseket november végéig még tudunk teljesíteni. Köszönjük, hogy sok éven át a látogatóink voltak, s bízunk benne, hogy programjainkkal gazdagítani tudtuk élményeik sorát! Valamennyi partnerünknek, vendégünknek, barátunknak sikeres jövőt, jó egészséget, szép élményekben gazdag éveket kívánunk! Szerettem azt a házat, minden hibájával. Kicsit sárgább volt, kicsit savanyúbb, de a mienk. Az elmúlt 15 évben rengeteg koncerten voltam ott, játszani, hallgatni, fényképezni is. Egy csomó sztori is eszembe jutott persze: nagyon régen, még kiskoromban egy Omega-klubban a szervező kolléga pár percre beállított a kapuba, jegyet szedni, és a lelkemre kötötte, hogy jegy nélkül senkit ne engedjek be. Naná, hogy akkor jött a Debreceni Feri, az Omega dobosa, naná, hogy jegy nélkül, naná hogy nem ismertem fel, naná, hogy nem engedtem be. Volt is nagy röhögés. Utólag is bocs, Ciki! Egyszer meg egy kerti Silver String koncerten három ujjal basszusoztam végig az estét, mert előző nap belevágtam a bal mutatóujjamba, az tehát be volt kötve. Szerencsére az emlékeinket nem tudja eladni senki fenntartó tulajdonos. Mindenesetre mi folytatjuk, három helyen is: • minden hónap első szombatján a Budavári Művelődési Házban Sebő-Junior táncházzal indítunk, a Zeneakadémia népzene-szakos hallgatóival, • minden hónap közepső szerdáin Angyalföldön, a József Attila Művelődési Központban tartjuk hagyományos Sebő-klubot, • minden hónap utolsó péntekén pedig Sebő-Szenior táncház lesz Halmos Bélával a Fonóban. Most pénteken egy beköszöntő koncerttel indítunk, bemutatjuk az új, kibővített nagyzenekarunkat. Hol: 1131 Budapest, József Attila tér 4. Mikor: 2008. szeptember 19., este 7 órakor 177@http://www.rejtelmek.hu Thu, 18 Sep 2008 10:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/176 XIII. kerületi Hírnök, 2008. szeptember 1., szerző: Szabó Dávid Népzene és énekelt vers Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban talált új otthonra a Sebő-klub. A Sebő-együttes legközelebb szeptember közepén várja koncerttel a népzenei és énekelt versek kedvelőit. Már több mint harminc éve indult útjára a Sebő Ferenc által alapított közkedvelt zenekar, a Sebő-együttes. A kezdeti évekhez képest többször is személyi változáson áteső csapat a pop, rock, rock and roll helyett az irodalmi művek zenés, énekes formában való tolmácsolását tűzte ki célul. József Attilától, Csokonai Vitéz Mihályon át Lázár Ervinig számos vers és költemény szerepel a repertoárjukon és a népzenék is szerves részét képezik előadásaiknak. Az együttes, melyet rendszeresen kérnek hazai és külföldi koncertekre egyaránt, a rajongóik számára évek óta klubot üzemeltet: előbb a Kassák klubban, majd a Benczúr Házban. Utóbbi megszűnése miatt azonban egy rövid időre az utcára kerültek, ám most az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ befogadta a Sebő-klubot. A klubesteket (október 15-től) havi rendszerességgel látogathatják a zene kedvelői. A koncerteken sok évtizedes, népzenei és énekelt verseket felölelő repertoárjából válogat a Sebő-együttes, hol tematikusan, hol vadonatúj anyagot játszva. Hogy mi is az énekelt vers, azt Sebő Ferenc árulja el nekünk. - A költészet évezredeken át énekszövegként született, és így is használták az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetített, amelyek e forma nélkül nem juthattak volna célba soha. Ezért időszerű az énekelt vers ma is. Eredeti formáját az európai folklór őrizte meg napjainkig, változatlan formában. A népdalok különféle stílusai az évezred valamennyi tánc- és zenedivatjáról számot adnak, s ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a lírai dalok. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése - amely a XVI-XVII. században még általános szokás volt - természetes folyamat a néphagyományban ma is. A kész szövegekre született énekvers-dallamok jó esetben azt a ritmusvázat fedezik fel, amely atavisztikus módon benne rejtőzik a szemnek szánt szövegekben is. Az ilyen dallamok aztán önálló életre is kelhetnek, szöveget cserélhetnek, akár a népdalok - mondja a zenekar vezetője. A műsorban gyakran előfordulnak hangszer-, könyv-, lemezbemutatók, és vendégeket is a színpadra szólítanak: zenészbarátokat, kortársköltőket. A Sebő-klub közvetlen hangulatú, igazi klubesteket ígér, esetenként a közönséget is bevonva a játékba. - Közel másfélórás előadásokat tervezünk ezeken az esteken. József Attiláról kapta nevét új otthonunk és az ő művei a kedvenceim közé tartoznak, azért a paletta ennél sokkal színesebb lesz. Az előadásainkra kíváncsi közönség összetétele vegyesnek mondható. Az idősebb korosztályhoz közelebb áll talán a zenénk, de a gyerekek számára is hasznos lehet egy-egy est megtekintése, mert zenés formában olykor könnyebb megtanulni a verseket. - tájékoztatott Sebő Ferenc. Szeptember 19-én 19 órakor koncertet ad az együttes az AJAMK-ban ( József Attila tér 4.), belépődíj felnőtteknek 1500, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint. Októbertől a hónap közepén lesznek a klubestek, a belépődíj alkalmanként 1000 forint. 176@http://www.rejtelmek.hu Tue, 16 Sep 2008 08:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/175 Ismét találtam néhány gyöngyszemet: Sebő Ferenc és a Kaláka együttes a kilencvenes évek közepén a diósgyőri Kaláka-fesztiválon. Augusztus 27-én a Duna televízió ismét leadta a SEBŐ60-as koncertet. Ebből is felkerült néhány részlet. Szécsi Margit: Úgy néztem, Sebestyén Mártával Horatius-Radnóti: Lydiához, Palya Beával József Attila: Harmatocska, Bognár Szilvivel Nagy László: Sólyom-ének, egy egész kórussal És végül Varró Dániel: Este fél kilenckor, szintén a teljes úttörőcsapattal Érdemes megnézni kovezett kolléga többi videóját is. 175@http://www.rejtelmek.hu Tue, 16 Sep 2008 08:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/174 Ugyan a zeneakadémiai hallgatóknak gólyatáboruk volt, de azért Klára és Tilla képviselte őket. És köszönjük Lovász Irénnek, hogy ilyen jól megénekeltetett minket. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Lovász Irén. Fotó: Perger László Lovász Irén. Fotó: Perger László 174@http://www.rejtelmek.hu Wed, 10 Sep 2008 06:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/173 Ééééés indulunk (az alábbiakat a Budavári Művelődési Ház oldaláról tolvajoltam): 2008. szeptember 6-án 19.00 órakor kezdődik az őszi idény első Sebő Junior Klubja. A klubban ez alkalommal is lesz tánctanítás. Csidu, azaz Csatai László ismét arra készül, hogy ne csak a lépéseket, hanem a tánc kultúráját is megtanítsa a klubba látogatóknak. Természetesen a klubban a házigazda Sebő Együttes muzsikál a tánc alatt is, és a koncerten is. az est érdekessége azonban, hogy a tanárok mellé beállnak a diákok is muzsikálni - a népzene szakos egyetemistáknak ez szinte kötelező. Se hogy ne maradjon az est női hang nélkül, a Sebő Együttes meghívta Lovász Irén énekest, néprajztudóst is. A házigazdák énekelnek és beszélgetnek is az I. kerületben élő művésszel. 173@http://www.rejtelmek.hu Fri, 05 Sep 2008 14:23:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/172 Ez még tavasszal történt, de csak most találtam meg a kritikát. Vas Népe, 2008. május 2., szerző: Ölbei Lívia Szombathely - A Weöres Sándor Színház Márkus Emília-bérletének közönsége ahogy szokta szerdán este is az utolsó percben érkezett meg az MMIK-ba. Ahol Hernádi Judit és Gálffi László helyett Jordán Tamás, Sebő Ferenc és József Attila várta. Rájárt a rúd a 2007-2008-as szezonban a Márkus Emília-bérletre: ennyi előadás-cserére még soha nem volt példa. (Vegyük úgy, hogy ez a sok váratlanság is annak bizonyítéka, hogy milyen nagy szükség van a színházra.) De ami szerdán este történt, az mindennek a teteje: eredetileg úgy volt, hogy a Bárka Színház hozza el Az arany árát a Márkus-bérletbe. Igen ám, de közben a Bárka új igazgatója egyszerűen levette a műsorról az előadást. Mindenki föllélegzett, amikor a Budapesti Kamaraszínház ideígérte a kétszemélyes Love Letters-t, Hernádi Judittal és Gálffi Lászlóval. Nem olyan nagyszabású, mint Az arany ára, de legalább nem marad üresen az este, a két nagyszerű színésszel meg mindig jó találkozni. Aztán szerdán reggel érkezett a hír a Weöres Sándor Színház titkárságára, hogy Gálffi László megbetegedett: elmarad a csere-előadás is. Mi következhet ilyenkor? Elő a varázspálcát és a cilindert. Jordán Tamás azt mondja, színházigazgatóként nincs annál rosszabb, mint hazaküldeni a több értelemben is ünneplőbe öltözött közönséget. Fölhívta hát Sebő Ferencet, akinek ugyan szerdán este lett volna dolga Budapesten de lemondta, vonatra ült, és időben megérkezett Szombathelyre. (Éreztem, hogy nagy a baj, nem mondhattam nemet, kommentálta nevetve már az előadás után.) Jordán Tamás, Sebő Ferenc, két tonettszék, egy kávéházi asztal, egy gitár. És József Attila. Szólt az ember. Ez az az előadás, vagy inkább szertartás, amely folyamatosan van talán éppen az idén pont 30 éve. Mint a színházról: csak jelen időben lehet beszélni róla. Akkor most szerda este van, Szombathelyen. Ennek így kell történnie. 172@http://www.rejtelmek.hu Fri, 22 Aug 2008 10:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/171 Fejlődik a magyar internet: már zenei ügyekben is küldenek spam-ot (spam a kéretlen reklám neve, a Monthy Pyhton 1970-es, híres jelenete alapján). Először is, a spam, témájától függetlenül törvényt sért. Nevezhetik ajánlatnak, érdeklődésnek, információnak, bárminek, de tilos. Csak és kizárólag olyan reklámot kaphatok, amihez előzetesen hozzájárultam. Ez e-mailben nem ér, tehát az az elektronikus levél is törvénysértő, ahol az engedélyemet akarják megkérni a későbbi küldözgetéshez (van egy jó oldal, http://hu.spam.wikia.com/, ott fent van, mit lehet csinálni). Természetesen lopni is tilos, aztán mégis. No, de nézzük a konkrét esetet: egy mézesmázos pdf-et kapunk, egy TUNArt nevű nemzetközi művészeti egyesülettől, akinek célja a "Magyar és kelet európai országok kultúrájának nemzetközi szintű bemutatása", "Egyesületünk lehetőséget ad a művészeknek,hogy kifejezzék a bennük lévő tehetséget és kibontakozzanak akár egy másik országban is", "közelebb hozhatjuk a kelet és a nyugat közötti szellemi,emberi viszonyt". Hát nem szép? Tavaly volt szerencsém több marketing-irodával együttműködni, mindenhol ez a szövegelés megy, ezt valahol tanítják nekik? Vagy tényleg ennyire alacsony a magyar közoktatás színvonala? A levél tartalma azonban meglepő: pályázatot hirdetnek, ahol a felkarolt művészek Londonban egy galériában (Red Gate Gallery) felléphetnek, és erről az egészről videóklip is készül. "Az utazás egyénileg, a szállás és étkezés önellátóan történik." Ahogy a mai fiatalok mondják MEGALOL! Öregebbeknek: az internetes szlengben a LOL a laughing out loud, hangosan nevetni rövidítése. Mivel jó napom van, nem ment egyből a kukába, hanem elkezdtem nézelődni, mit is tudhatunk meg erről az egészről, az internet segítségével, pár perc alatt. 1. Van ilyen galéria Londonban (http://www.redgategallery.co.uk), fiatal és fejlődő művészek mindenféle kiállításaihoz, koncertjeihez. A Temzétől délre, Brixton, Camberwell, nem a legelegánsabb részén a városnak, de nem is a nagyon rossz helyen (aki ismerősebb arrafelé, javítson ki). Sajnos a galéria bérbevehető, a díj egy napra 150 font, azaz 50 ezer forint. 2. A megadott magyar kapcsolattartó Szálkai Szilvia. Az iWiWről hamar kideríthető, hogy ő Debrecenben él és "Megyei rendezvényszervező, marketing manager", munkahelye a Global Media & Marketing Kft. Bár 1450 ismerősöm van, főleg zenészek, de közös egy sincs. A Windows.Live-os adatlapján megtalálható egy csomó plakát és fénykép, véhetőleg korábbi munkáihoz kapcsolódva, díjugrató verseny, hastánc, gokart, gyerekszínház, rockzenekar stb. Az ismerősei között ott van a londoni kapcsolattartó Rudy Nagy, igaz itt csak Nagy Rudi néven szerepel. 3. A Global Media & Marketing Kft-nek nincs weblapja, de benne van a cégjegyzékben, budapesti bejegyzéssel, törölt státusszal. Úgy tűnik, hogy a céget augusztus 6-án átnevezték Hidrogén és Oxigén Kft-re (cégjegyzékszám, telephely azonos), de erről lehet, hogy nem Szilvia tehet, elképzelhető, hogy ez egy teljesen másik vállalat. 4. A pdf-et az ingyenes OpenOffice 2.3 csomag Writer szövegszerkesztőjével készítették. Végre valaki, aki nem Wordöt használ. 5. A levelet 100 címre küldték el, úgy, hogy mindenki lássa a többiek címét (profibb spammerek a bcc mezőt használják). A Google Mail levelzőjéből indították a levelet, ott a küldési limit naponta 500 darab, ez még belefér. A listán a teljes magyar népzenei szakma szerepel, öregek-fiatalok egyaránt: Besh o droM, CimbaliBand, Jánosi-együttes, Kaláka, Karaván Família, Kerekes Band, Kolompos, Szvorák Kati, Lovász Irén, Muzsikás, Palya Bea, Söndörgő, Szélkiáltó, Tatros, Téka, Vujicsics stb. A kollégák közül nagyjából már mindenki lépett fel Londonban, gázsiért és talán nem kell mondanom, túl vannak pályájuk bemutatkozó szakaszán. Összességében azt gondolom, hogy közepesen jólelkű amatőrök nekiálltak valamit szervezkedni, kibérelni egy galériát és ahhoz ingyen fellépőt szerezni. Nem is értem, hogyan gondolhatják, hogy csak azért utazik ki valaki Angliába, költ el repülőre, szállásra sok-sok pénzt, hogy aztán ingyen felléphessen? Mert azt azért érezzük, hogy egy még oly profi videóklip nem túl nagy csáberő, azt itthon is le lehet forgatni. Mindenesetre a cél és módszer teljesen rossz, tessék abbahagyni. 171@http://www.rejtelmek.hu Fri, 08 Aug 2008 09:10:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/170 Élet és Irodalom, 52 évf. 31 szám, szerző: Koltai Tamás Mivel már semmin sem lepődöm meg, nem csodálkoznék, ha a Királyi kaland című, Corvin Mátyásról szóló zenés bohóság, melyben megtudjuk, mit csinált őfelsége háromtól ötig (az idősebbek emlékezete ráklikkel Makk Károly filmjének, a produkció egyik felmenőjének címére), részesült volna a Reneszánsz Év anyagi áldásából. Ez így igazságos, a holló is rábólintana, mint az előadásban. Reneszánsz király, reneszánsza van a szelistyei asszonyokkal való pajkoskodásnak, Mikszáth kezdte, ő a szüzsé jogtulajdonosa, szerencsére már nem jogdíjas, folytatta az operett (de most nem Sárközy István zenéje támadt föl poraiból újjászülető főnixként, hanem Sebő Ferenc írt új dalokat Lackfi János verseire), nemrég pedig a már szintén nem jogdíjas Ödön von Horváth témakonform, ám korántsem a szórakoztató színház kategóriájában induló darabja részesült a minisztérium pénzosztó kegyében, ugyancsak a Reneszánsz Év jóvoltából (kitalálhatták, hogy ha művészszínház, akkor határainkon túl), ezért az egyensúlyt helyre kellett billenteni, hiszen istenigazában a szórakoztató színháznak van nálunk reneszánsza, ezt az igazságos főhatóság tudhatja a legjobban, elég a vidéket járnia hozzá, álruhára sincs szüksége, mint Mátyásnak, hogy meggyőződjön róla. 170@http://www.rejtelmek.hu Wed, 06 Aug 2008 10:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/169 Szombaton a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen (a huszonharmadikon) játszottunk, a Kölcsey Központban, méterekre a Sztálin-szobortól. Ez is érdekes, de leginkább az, hogy népzenei műsort kértek tőlünk, nem verseket. Amikor tavasszal a felkérés megjött, kicsit vakartuk a fejünket, de úgy érzem, nagyszerűen megoldottuk. Felkértük a régi Sebő-együttesből Nagy Albertet (bőgő) és a friss népzenei tanszékről Török Tillát (hegedű, ének), hogy segítsenek ki minket. Mert ugyan népzenei hangszereink vannak szép számmal (tekerő, tárogató, tambura), de a magyar népznére annyira jellemző vonós hangzás nálunk hiányzik. Táncosnak pedig Csatai "Csidu" László jött, most épp Michaletzky Annát hozta párjának. A műsor címe pedig Bartók forrásai volt, tulajdonképpen bemutattuk a hagyományos dialektus-területeket, mind az ötöt. Nagy siker volt, virágot is kaptunk, és a Hetediket azért csak eljátszottuk ráadásnak. Az öltözőben pedig a modern technikánka köszönhetően már ott várt ez a fénykép kinyomtatva, aláírásra várva. A kibővített Sebő-együttesA koncert a fesztivál közönségének megfelelően kétnyelvű volt, Feri mögött a tolmácsnéni látható. A zenekarnak is tetszett a koncert, fel is vesszük az ajánlott műsorok közé: kedves szervezők, tessék-tessék, még meleg, itt az új produkció! 169@http://www.rejtelmek.hu Tue, 05 Aug 2008 11:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/168 REVIZOR kritikai portál, 2008. július 30., szerző: Urbán Balázs Nem tartottak szünetet A szelistyei asszonyok városmajori bemutatóján. Bán Teodóra kilépett ehelyett a színpadra, utalt arra, hogy most lenne a szünet, mely ezúttal jobb, ha elmarad, majd néhány - szerencsére nem túl patetikus - szót szólt a színház fontosságáról - akarva-akaratlanul, mégiscsak a színészek és a nézők hősies helytállására utalva. Láttam már néhány szabadtéri produkciót, ahol ez valóban érvényesnek is tűnt; A szelistyei asszonyok, sajnos, nem ez az előadás. Már csak azért sem, mert a Városmajori Színpadon maga a színpad fedett, így az előadást végigkísérő esőben csupán a közönség ázik. Aki nem akar ázni, hatalmas ernyő alá bújik, keveset törődve azzal, mennyit látnak a játékból a mögötte ülők. Így aztán a színpadin túl egy színpadon kívüli előadás is kerekedik. Utóbbi szerepeit az ernyős nézőket finoman esőelhárítójuk összecsukására biztatók, majd kevésbé finoman szidalmazók, illetve az e szidalmazást ernyőjük alatt hősiesen tűrők játsszák. (Igaz, akadt olyan mellékszereplő is, aki a sor közepéről szépen kisétált, kért még egy /ülésre szánt/ kispárnát, melyet azután ernyő helyett fejére téve nézte tovább az előadást.) Töredelmesen bevallom: magam ebben az előadásban sem vettem részt, sőt meg sem próbáltam hősiesen helytállni, inkább előre menekültem a nézőtér első sorának szélére, egy nagy fa alá, ahol eső nem ért, s ahol végigkövethettem mind a színpadon, mind az azon kívül zajló előadást. Így viszont, sajnos, láttam, amit láttam. Merthogy az eredetileg Kőszegen bemutatott, a városmajori vendégjátékra elhozott produkció leginkább azt a kérdést veti fel, hogy ama sok tehetséges ember, aki íróként, zeneszerzőként, rendezőként, színészként részt vett benne, hogyan lehetett képes ennyire halovány, érdektelen előadást létrehozni. Az esőre (és a nézőtér szükségképpen kevésbé koncentrált figyelmére) keveset lehet kenni; legfeljebb arra szolgálhat jóindulatú magyarázatul, hogy egyik-másik színészt miért látjuk a szokotthoz képest kellemetlenül harsánynak. Az alapmű fájó hiányosságaihoz azonban semmi köze. 168@http://www.rejtelmek.hu Mon, 04 Aug 2008 11:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/167 Magyar Narancs, 2008. július 31., szerző: Kovács Bálint A szelistyei asszonyok (Királyi kaland) nem más, mint egy fél-háromnegyed órában elmesélhető Mátyás király-mese, egyike az igazán habkönnyűeknek. Nehéz tehát magyarázatot találni arra, hogy a Kőszegi Várszínház produkciójában miért is készült belőle egész estés színházi előadás neves rendezőnk (Jordán Tamás) irányító keze által, hasonlóképp neves szakemberek meg- és átiratában (Mikszáth alapján Makk Károly - ő már csinált ebből egy rémes filmet Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? címen -, Lőkös Ildikó és Lackfi János dolgozott), neves zenészeink közreműködésével (Sebő-zenekar) és neves színészeink szereplésével (Mátyás király szerepében Fekete Ernőt láthatjuk élete talán legszellemtelenebb alakításában). Egyébként sikerült valamelyest a szerényke elvárások alá lőni: a Királyi kalandból ugyanis gyakorlatilag minden hiányzik - no, persze a látszólag igen nagy költségvetésű jelmez- és díszletkavalkádon kívül -, ami még a leggyengébb dramolettekben is megjelenik valahogy. Ilyen például a bonyodalom - pedig adná magát: Mátyást ugyanis átverik, de midőn ez kiderül, ő nagylelkűen legyint rá. És hát két óra egy lineárisan elmesélt, minden másodpercében kiszámítható darabból még akkor is sok, ha Sebőék igen derekasan húzzák a talpalávalót. Pláne, hogy még a karaktereket is elfelejtették megfűszerezni: néhány népmesei sablonfigura, amit csak súlyosbít, hogy minden, máskor jól teljesítő színész hűen követi királyát, Fekete Ernőt - a szellemtelenségben. Akad még egy izgalmasnak ígérkező szál - Mátyásnak elege van már hitveséből -, ám e drámai vonulatot is elfeledték kidolgozni: Mátyás széles mosollyal küldi el asszonyát a fenébe, épp, mintha népmesét mondana - aztán függöny. Városmajori Szabadtéri Színpad, július 22. ** alá 167@http://www.rejtelmek.hu Fri, 01 Aug 2008 13:37:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/166 Népszabadság Online, 2008. július 23., szerző: M. G. P. Mikszáth Kálmán bájos Mátyás király anekdotáját (1901) bájtalanítva játszotta a Városmajori Színpadon a Kőszegi Várszínház csapata. Gáspár Margit, a Fővárosi Operett igazgatója már a Magyar Színház átvételekor gondolt Jókai regényének színre alkalmazására, mint ahogy Polgár Tiborral akarta megkomponáltatni a zenét a Szelistyei asszonyokhoz. Sárközy István zeneszerző üde, népies operettet szerzett azután Benedek András és Semsei Jenő épkézláb szövegkönyvére 1951-ben. Évekig színen marasztotta a közönség. 1957 januárjában a pesti színházak a fegyverzajos szünet után ezzel a darabbal nyitottak. Jóllehet, óvatos kezek előtte alaposan megnyirbálták a librettót. Kihúzták Mátyás nevét ahányszor lehetett, nehogy Rákosira következtessenek a nézők és a fekete sereg sem hallatszott el, képzet társítva az ÁVH-ra, mindazonáltal a legmeglepőbb helyeken kezdett tüntető tapsolásba a délutáni közönség. Nem is tudom, miért írom, hiszen nem Sárközy operettjét játszották a Városmajorban. Mikszáth írását már hasznosította a zenés színház: 1903-ban a Theater an der Wien bemutatta a prágai születésű Alfred Grünfeld komponista Die Schönen von Fogaras operettjét A víg özvegyes Victor Leon szövegére. Ezt is merő fontoskodásból írom le, mivel a Városmajorban előadott zenés mű nem ezt az operettet használta fel. 166@http://www.rejtelmek.hu Thu, 24 Jul 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/165 Három hét után vége a kőszegi kalandnak. Érdekes dolog egy ilyen kitelepült színházi munka. A próbafolyamat feszített, sokan dolgoznak benne, jelmez, díszlet, koreográfia, dramaturg, író stb., pezseg a stáb. Aztán eljön a bemutató, utána a színpadi szereplőkön kívül szinte mindenki elmegy. Elmennek a családtagok is. Marad a rendező asszisztense, a súgó, az öltöztető, a fodrász, a díszletezők, világosítók. És persze maradnak a színészek, zenészek. Aztán az utolsó előadás után lassan mindenki elszivárog. Legtöbben a búcsúkoccintás (Süsü-pezsgővel) után autóba vágják magukat, hogy minél hamarabb a saját ágyukban alhassanak. Páran maradunk a végére, akik nem szeretünk éjszaka fáradtan vezetni. A Várszínház stábja már egész más problémákkal küzd, már más darabokra telik be a várólista. Mindenesetre jó volt ez a pár hét, köszönet érte mindenkinek. Nem kőszegieknek pedig utolsó figyelmeztetés: ma este utoljára a Királyi Kaland, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Ahogy Epres Attila mondta, mint Mátyás király: felhők félre, esernyőket becsukni! 165@http://www.rejtelmek.hu Tue, 22 Jul 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/164 Új fogalmat tanultunk tegnap, ugyanis egy szupercella közepébe kerültünk. Más szavakkal: ronggyá áztunk az előadással. Egész nap gyönyörű idő, napsütés, majd este a kezdés után az első dal alatt (Dal a szomorú királyi házasságról) elkezdett nagy cseppekben esni. Felettünk tombolt, villámlott a vihar, a mondás, miszerint mintha dézsából öntenék, nem igazán fejezi ki az eső intenzitását. Mi az árkádok alatt nép- és műdalokkal szórakoztattuk az elképesztő kitartással rendelkező közönséget, amíg egy kicsit csendesült a zápor. A színészek újra belekezdtek, de alig ment le egy-két jelenet, megint leöntötték a várat az égiek. Pócza Zoltán esőnapot hirdetett. Viszont nem kell kocsit mosni. 164@http://www.rejtelmek.hu Mon, 21 Jul 2008 09:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/163 A szerda sűrű nap volt, délután Komáromban a Klapka Gyögy Múzeumban megnyitották Sebő Ferenc légifotós kiállítását. Este pedig nagy sikerű koncertet adtunk Bognár Szilvivel a Jurisics-várban. Tegnap pedig folytatódott a Királyi kaland előadás-sorozat. Először is nagy köszönet a közönségnek, hogy végig kitartottak a hol szemerkélő, hol ömlő eső ellenére. Másodszor is remélem, hogy a további előadásokra is bejön Epres Attila színpadi gegje, amikor is az átöltözött Mátyásként megpróbálta elkergetni a felhőket. Ma pedig mindenkit szeretettel várunk a kőszegi Szélrózsa-feszitválon, délután fél ötkor játszunk, József Attila-verseket. 163@http://www.rejtelmek.hu Fri, 18 Jul 2008 12:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/162 Úgy tűnik, a vasárnapi viharokat megúsztuk, remélem, nem kiabáltam el a dolgot. Mindenesetre csütörtökön folytatódnak a királyi kalandok. Addig is ajánlom mindenki figyelmébe a szerdai koncertünket, Bognár Szilviával. 162@http://www.rejtelmek.hu Sun, 13 Jul 2008 20:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/161 Vas Népe, 2008. július 12., szerző: Ölbei Lívia És ezzel eldőlt a Mátyás sorsa, a nép szíve megnyílt és befogadta őt. Mert aki a nép szívébe be akar jutni, kell, hogy a fantáziájába fogózzék , írja Mikszáth A szelistyei asszonyok második fejezetében. Mátyás sorsa Kőszegen is gyorsan eldőlt. (De melyik a király, melyik a bolond?) Ez az az este, amikor a művelődési ház és várszínház munkatársai a vadonatúj előadással - mondjuk úgy, hogy előbemutatóval - köszönik meg szerte a megyében tevékenykedő kollégáiknak, partnereiknek az egész éves együttműködést, a segítséget. Mindenestül majdnem olyan, mint valami farsangi mulatság vagy - bocsánat a képzavarért - mediterrán szilveszter az Alpokalján: tálcán körbehordott italokkal (pl. a várszínház borával), tombolával, és persze jókedvvel. Az idén az álöltözet meg az alakváltás is stimmel: a reneszánsz év tiszteletére színre vitt Mátyás király-történet kulcsa a folytonos alakoskodásban, a de hát itt senki nem az, aminek látszik alapszituációjából kihasadozó sok tréfában keresendő (és találandó is). Mi van, nem olvasol Mátyás-meséket? , szól oda - nyilván a próbák közben megszületett ötlet eredményeképpen - Mujkó szerepében Epres Attila valamelyik értetlen magyar úrnak, a nagy szerepcserére készülődve. Ha addig kételkedtünk volna benne, most már biztosan tudjuk, hogy igazi Mátyás-mesét látunk. (Fönn a díszletben, az emeleti kis teraszon ülnek a muzsikusok - Perger László, Sebő Ferenc, Barvich Iván - onnan eregetik a levegőbe kacskaringós dallamaikat, Lackfi János színészpróbáló verseire.) 161@http://www.rejtelmek.hu Sun, 13 Jul 2008 11:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/160 Város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Románul Sălişte vagy Săliştea Sibiului, németül Grossdorf vagy Selischte. Nagyszebentől 23 km-re nyugatra, 542 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A Mărginimea Sibiului tájegység központja. Egybeépült Szebengálossal. Mai nevére az első adat 1496-ból való, Salistia alakban. A 'faluközpont, faluhely' jelentésű román selişte, silişte szóból való. A román szó szláv eredetű. Mikszáth Kálmán fogarasi képviselősége idején hallott a híres szelistyei nőkről. Ez adta az alapötletet 1901-ben megjelent, Szelistyei asszonyok című, Mátyás királyról és a férfi nélkül maradt szelistyei asszonyokról szóló kisregényéhez. Szelistye a Wikipédián: katt! 160@http://www.rejtelmek.hu Sat, 12 Jul 2008 13:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/159 Szokásuk a magyaroknak, hogy négyszögletű asztalok mellé ülnek le enni... és minden ételt mártásban tálalnak. A mártások váltakoznak az ételek szerint. A fiatal liba, kacsa, kappan, fácán, fogoly, seregély, melyek nagy számban vannak errefelé, aztán a borjú-, bárány-, gödölye-, disznó- és vaddisznóhús meg mindenféle hal a maga külön mártásában úszik és fűszereződik. Az is szokás, hogy valamennyien egy tálból esznek - nem mint nálunk (azaz Itáliában), ahol mindenki külön tálat kap - és senki sem használ villát, mikor a falatot fölemeli, vagy a húsba harap. Mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi, amit kíván, és falatokra vágva ujjaival teszi a szájába. A magyaroknál nem igen vannak szokásban az ételosztók, úgyhogy csak a legnagyobb nehézséggel védheti meg az ember a magyarok bőséges és gazdag táplálkozása miatt kezét és ruháját a beszennyeződéstől, mert a lecsöpögő sáfrányos lé néha az egész embert bemocskolja. Ugyanis igen nagy mértékben használnak sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért meg más fűszereket. De Mátyás király, noha mindenhez kezével nyúlt, soha nem szennyezte be magát, bármennyire elmerült a beszélgetésben. Lakomái alkalmával ugyanis vagy valamilyen komoly dologról volt szó, vagy tréfálkoztak, dalokat énekeltek. Mert zenészek és lantosok is vannak ám ott, akik a vitézek tetteit hazai nyelven (magyarul) lantkísérettel éneklik a lakománál... a király társalgott, vagy a dalokat és az asztali beszédet hallgatta a legnagyobb figyelemmel, közben evett az ételből és a mártásból, de soha mocsok el nem rútította. Valóságos csoda ez, mert a többiek a legnagyobb vigyázattal és igyekezettel sem tudták megőrizni kezüket és ruházatukat a beszennyeződéstől... (Galeotto Marzio) 159@http://www.rejtelmek.hu Fri, 11 Jul 2008 13:37:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/158 Katt ide! 158@http://www.rejtelmek.hu Fri, 11 Jul 2008 13:10:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/157 Az első teljes jelmezes próba különösebb fennakadások nélkül lement, igaz, még finálé nélkül. Képriportunk a zenekari árokból emelvényről (is) készült. Horváth Ákos és Herpai Rita. Fotó: Perger László A szelistyei asszonyok, Ujlaki Dénes és Bezerédi Zoltán. Fotó: Perger László Márkó diák, azaz Fekete Ernő. Fotó: Perger László Márkó diák és Dóczy György. Fotó: Perger László Mujkó, Drágffy, Báthory, Rozgonyi, Guthy és persze Mátyás. Fotó: Perger László Mária, Vuca, Anna. Fotó: Perger László 157@http://www.rejtelmek.hu Tue, 08 Jul 2008 23:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/156 Vas Népe, 2008. július 4., szerző: Ölbei Lívia Kőszeg - Shakespeare után a magyar reneszánsz is elérte a Kőszegi Várszínházat: az idén pikáns-bolondos Mátyás király-történet várja a közönséget. Elvégre a reneszánsz évét írjuk, éppen Mátyás tiszteletére. Az ember valósággal megkívánja a dinnyét Fekete Ernőtől, aki a színpadi vásári forgatagban Márkó diáknak öltözve, a sarokból figyeli a király után érdeklődő tekintélyes szelistyei asszonyságokat. Pedig a dinnye nincs sehol (tulajdonképpen minek), csak a jelzés van, meg a jóízű játék. Még a dinnyelé csordulását meg a bogárfekete magokat is látni véljük. A kora esti próbán legszebb, legderűsebb arcát mutatja a Jurisics-vár belső udvara. Az a fekete díszletholló a csatorna mellett - természetesen gyűrűvel a csőrében - mintha csak odaröppent volna, alkalmi közönségnek. Márkó diák persze nem más, mint Mátyás király (az igazságos), aki állítólag szeretett álruhában elvegyülni alattvalói között. Ezek szerint nemcsak királynak volt nagy és sikeres, hanem színésznek is. Most is érdeklődve hallgatja a különös küldöttséget: Dorottya, Kamilla és Orsolya - Bezerédi Zoltán, Szerémi Zoltán és Ujlaki Dénes - férfiakat kérni jöttek a királyhoz, mindjárt háromszázat. Ha már az övéiket mind elvitték katonának. Viszont ha tényleg megkapnák, amit kérnek, némelyikre mindjárt több is jutna egy férfiembernél. Dorottya tudja a választ: Hát olyan nagy baj az? Hány darázs röpköd egyetlen rózsa körül, és se a darazsaknak, se a rózsáknak nincs semmi bajuk. A nézőtérről Molnár Piroska semmihez sem hasonlítható, telt nevetése a megerősítés és a jutalom. A rendező, Jordán Tamás szusszanásnyi szünetet rendel el. Örül, hogy megint itt lehet Kőszegen - nagyjából az állandó társulattal, amelyben ráadásul két leendő szombathelyi színészt is üdvözölhetünk: a Kőszegre visszajáró Horváth Ákost és Szerémi Zoltánt. Nyilván a tavalyi siker gyümölcse, hogy a méla Tempefői után Fekete Ernő Mátyás szerepét is elvállalta, ahogy Sebő Ferenc és zenekara is újra kiveszi a részét a játékból. Felszabadult örömszínházra számíthat a közönség. A reneszánsz év - Mátyás megkoronázásának 550. évfordulója - alkalmából gyakorlatilag új darab született. Mikszáth Kálmán A szelistyei asszonyok című elbeszéléséből sok éve Makk Károly filmet forgatott, most az elbeszélés és a forgatókönyv nyomán a filmrendező és Lőkös Ildikó dramaturg írta meg a Királyi kalandot. A dalszövegek szerzője a költő Lackfi János. Hogy sikerrel járnak-e a szelistyei asszonyságok, július 11-én, a premieren kiderül. Márkó diák mindenesetre azt ajánlja Dorottyáéknak, küldjenek asszonymustrát a királynak, az igazságos döntés érdekében. Jordán Tamás pedig elégedetten köszöni meg a munkát kollégáinak; vége az esti próbának. (A hollónak úgyis mintha azon kéne igyekeznie, hogy ki ne ejtse azt a gyűrűt nevettében.) 156@http://www.rejtelmek.hu Sun, 06 Jul 2008 23:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/155 Nos, különféle kalandok után a zenekar is lekeveredett Kőszegre, a mai napot már az emelvényünkön töltöttük. Hajszámolós, Botos Éva és Fekete Ernő. Fotó: Perger László Kócos, lábhoz. Fotó: Perger László Jordán Tamás. Fotó: Perger László Botos Éva és Fekete Ernő fentről. Fotó: Perger László A sasoló zenészek. Fotó: Perger László Epres Attila szemében visszatükröződő régi rabló lovagvár és annak felvonóhídja. Fotó: Perger László Pócza Zoltán várkapitány felszabadultan. Fotó: Perger László Fentről a finálé. Fotó: Perger László Horváth Ákos és Parti Nóra. Fotó: Perger László Az esti próba után (Herpai Rita, Lőkös Ildikó, Makk Károly, Jordán Tamás). Fotó: Perger László Az esti próba után (Pócza Zoltán, Szorcsik Viktória, Horváth Ákos, Molnár Piroska, Sebő Ferenc, Ujlaki Dénes). Fotó: Perger László Az esti próba után (Parti Nóra, Bezerédi Zoltán, Szerémi Zoltán). Fotó: Perger László Az esti próba után (Makk Károly és Fekete Ernő). Fotó: Perger László Az esti próba után (Sebő Ferenc és Lőkös Ildi hala). Fotó: Perger László 155@http://www.rejtelmek.hu Sat, 05 Jul 2008 23:48:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/154 No, nem a királyi csatornán, hanem itt a weben. Van ugyanis egy Kulturális és Művészeti TV, "amely amely fő célkitűzése, hogy médianyilvánosságot biztosítson a magyar művészeti és kulturális élet szereplői számára, az Internet adta lehetőségek kiaknázásával" (idézet a honlapjukról). Nos, a május 18-i koncertünk (úgyis mint médianyilvánosság) itt megtekinthető: katt! Bújtatott reklámként elmondom még, hogy ezen a fesztiválon a Budavári Művelődési Ház meghívására vettünk részt, ők az ősztől folytatódó Sebő Junior Klub házigazdái. 154@http://www.rejtelmek.hu Wed, 25 Jun 2008 14:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/153 Tegnap délután-este felvettük a mankó-zenét a színészeknek, hogy legyen idejük megtanulni a dalokat. Kemény meló volt, 12 dal hat óra alatt. A mai próbán ismerkedtek vele, még nem tudom, tetszik-e nekik. Mindenesetre itt van pár fénykép és dal-részlet kedvcsinálónak. Marton Róbert meglátja Vucát és elejti a mandolint. Fotó: Perger László Dísz-kaja. Fotó: Perger László Botos Éva, Szorcsik Viktória és a mandolin. Fotó: Perger László Kellékek. Fotó: Perger László Szorcsik Viktória, Botos Éva, Parti Nóra, Molnár Piroska és Ujlaki Dénes. Fotó: Perger LászlóÉs akkor a zenerészletek, Lackfi János versei: Dal a szerelmi vitézségről, Dal a fürdésről, Dal az udvaroncok szomorú sorsáról 153@http://www.rejtelmek.hu Tue, 24 Jun 2008 20:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/152 Örömmel látom, hogy fejlődnek a magyar webkettes felhasználók, kerülnek fel az internetre szép számban a régi felvételeink, főként persze a tévéadásokból, de vannak egyedi "videoklippek" is. Elsőnek egy verses összeállítás a Sebő-Halmos-Sebestyén-Éri-Nagy felállással, benne egy lemezen soha meg nem jelent dallal: Tamkó Sirató Károly: Szélkiáltó. Utána József Attila: Harmatocska és Szécsi Margit: Úgy néztem versei következnek. Ez utóbbi érdekessége, hogy amíg Sebő dorombol, addig Nagy Albert és Halmos Béla énekelnek. Ezért irigylem is az akkori zenekart, mindenki tudott énekelni. Aztán a Macska-induló Káldy Nórával, majd Sebővel. A mozi végefelé feltűnik Geiger György trombitaművész is. Udvaros Dorottya a Psychéből énekel, a '86-os Cimbora-lemezről. És a végére egy érdekesség: Varró Dani: Este fél kilenckor versére iskolások egy táncjátékot csináltak Szolnokon, az klip adatlapja szerint Ibolya néni vezetésével. Ha jól sejtem, akkor a hang a Sebő60 koncertből származik, gondolom a tévéből rögzítették. Ha szóltak volna, adtam volna jobb minőségű felvételt is szívesen. 152@http://www.rejtelmek.hu Thu, 19 Jun 2008 13:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/151 Akik tavaly figyelemmel kísérték a Tempefői-tudósításainkat, azok most sem lepődnek majd meg nagyon. Ismét Kőszeg, ismét Jordán Tamás és ismét a Sebő-együttes. Bővebben a darabról a Várszínház oldalán olvashatnak a kedves látogatók. Ma viszont megvolt az olvasópróba, fényképeink ott készültek. Lőkös Ildikó dramaturg, Makk Károly, Jordán Tamás, Herpai Rita rendezőasszisztens. Fotó: Perger László Fekete Ernő, Horváth Ákos. Fotó: Perger László Sebő Ferenc, Lackfi János. Fotó: Perger László Flament Kriszta súgó, Bezerédi Zoltán, Parti Nóra, Madarász Éva, Molnár Piroska. Fotó: Perger László Madarász Éva, Epres Attila, Mészáros Tamás, Ujlaki Dénes. Fotó: Perger László Mészáros Tibor díszlettervező mutatja a terveket. Fotó: Perger László Cselényi Nóra anyagmintái. Fotó: Perger László Cselényi Nóra jelmeztervező mutatja a ruhaanyagokat. Fotó: Perger László Fekete Ernő mellbősége 107 cm. Fotó: Perger László 151@http://www.rejtelmek.hu Mon, 16 Jun 2008 23:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/150 hír6.hu, kép és szöveg: Such Tamás, a teljes fotógaléria Táncba hívtak a Csaba szerte szétszórt citromsárga plakátok. Szombat este; Sebő Ferenc és muzsikus társai; Meseház udvar. Jól hangzik. Bár néptáncolni nem tudok, de egy ilyen rázós ramazuri alkalmával, a kezdőlépéseket a szakemberek mindig bemutatják a laikusoknak. Nem így történt. A '70-es évek elején, mikor a beat/rock-hullám egyre kezdett izzadságszagúvá válni, jó néhány zenész, vérfrissítés céljából visszakacsingatott a gyökerek, a folkzene felé. (Egyik klasszikus példa a Stones; a '72-ben megjelent Exile On The Main Street című dupla albumuk erőteljesen az amerikai country alapokra épül.) Akadtak autentikus próbálkozások is. Például az első magyar táncház toborzói zömmel népzenészek voltak, akik a budapesti Liszt Ferenc téren tették meg a kezdő (tánc)lépéseket, hajtottak csírát a fővárosi flaszterben. fotó: Such Tamás fotó: Such Tamás fotó: Such Tamás fotó: Such Tamás fotó: Such Tamás 150@http://www.rejtelmek.hu Sun, 15 Jun 2008 22:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/149 Képek szombatról: Sebő Ferenc brácsás, fotó: Perger László Richter tanár úr is székit táncol, fotó: Perger László Csatai "Csidu" László énekel, fotó: Perger László Hangulatban, fotó: Perger László Tilla-polka, fotó: Perger László Török Tilla, fotó: Perger László Áron, Benjámin, Salamon: Eredicsek kölcsönhangszerrel, fotó: Perger László Ökrös Csaba Erdélyi Klárának mutatja a gyimesit, fotó: Perger László A mezőségire Kovács Márton is befutott, fotó: Perger László Junior-klub, fotó: Perger László 149@http://www.rejtelmek.hu Mon, 02 Jun 2008 10:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/148 Népszabadság, 2008. június 2.Serfőző Melinda Helyre kell őket időnként tenni, ha nem figyelnek a táncosra – mondja Csatai László, a táncház vezetője, amikor arról kérdezem, gyakorta megesik-e, hogy a táncos oktatja a prímást. Szombat este széki táncokat tanítottak. Kép: Szabó Bernadett Merthogy pár perccel korábban épp azt magyarázta a Sebő együttessel fellépő egyik zeneakadémiai növendéknek, hogy bizony akkor váltson, amikor azt a tánclépések megkívánják. 148@http://www.rejtelmek.hu Mon, 02 Jun 2008 09:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/147 Egy dologra mégis jó volt, hogy a Benczúr-Házban megszűnt a Sebő-klub: kicsit meg lehetett pihenni, át lehetett gondolni, hogy szükség van-e egyáltalán egy ilyen jellegű összejövetelre? Nos, úgy tűnik, vannak akik még látnak bennünk fantáziát, többen is megkeresett minket az elmúlt hónapokban, hogy folytassuk. Ami nemcsak azért örvendetes, mert rólunk van szó, hanem azért is, mert nem mostanában éljük a művelődési házak aranykorát. Manapság, amikor inkább lebontják, eladják, megszüntetik a házakat, jó látni, hogy vannak önkormányzatok, akik nem ezt az utat járják, hanem a befolyt adók egy részét igenis arra fordítják, hogy a polgárok/emberek/lakosság (Nem, givánndd! dörllentő.) életminősége jobb legyen, értve ezalatt a kultúrát. És akkor a nagy szavak után a lényeg: szombaton Sebő-klub, Junior táncház. Helyszín a Budavári Művelődési Ház, a Bem rakparton. És azért junior, mert Marsi László igazgatóval azt találtuk ki, hogy a Zeneakadémia frissen indult népzenei tanszékének hallgatóival együttműködve alakítjuk a programot. A hallgatóknak ez a kötelező szakmai gyakorlat része lesz, Sebő Ferenc tanár úr vezeti és felügyeli a munkát. Így lesz teljes a paletta, a Sebő-klubban a versekhez, mesékhez csatlakozik a tánc is. Márcsak önökön-rajtatok áll a dolog, kedves olvasók, mi készen állunk. Sebő-klub, Junior táncház2008. május 31., szombat este 7 óra Budavári Művelődési Ház1011 Budapest, Bem rakpart 6. www.bem6.hu 147@http://www.rejtelmek.hu Fri, 30 May 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/146 A Sebő 60 koncert is lassan felszivárog a netre. 146@http://www.rejtelmek.hu Thu, 29 May 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/145 Aki lemaradt a szombati Sebő-portré adásáról, most megnézheti a Duna Televízió honlapján: katt ide! 145@http://www.rejtelmek.hu Tue, 20 May 2008 12:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/143 Ismét jártam a parkban Lőrincen, kimondottan fotózási céllal: Az új szobor 143@http://www.rejtelmek.hu Fri, 09 May 2008 17:47:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/142 Papiruszportál, 2008. május 2.Szerző: PP, fotó: Dobó LászlóSorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet A Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában beszélgetéssorozat 15. előadásán Sebő Ferenc, titulusát tekintve önmaga szerint Sebő Feri és a Tánciskolával tavasszal jelentkező Grecsó Krisztián író vendégeskedett Alföldi Róbertnél. A zene most adott volt, hiszen Sebő mellé nem illett volna mást meghívni, őt pedig szívesen hallgatják aprók és a vén szülék egyaránt. A két alkotó először találkozott egymással, az előadás forgatókönyvét azonban egy kicsit felborította, hogy Sebőnek még aznap koncertre kellett mennie, így az est vége előtt távozott. Sebő Ferenc intézmény. Aki csak az előadó-művészetét, vagy csupán versmegzenésítéseit ismeri, vagy csak a Fotográfiát látta, vagy csak a táncházmozgalmi (de nem mozgalmi) múltját, vagy csak a Hagyományok Házában művészeti vezetőként végzett munkáját követte, úgy gondolhatná, mindez teljes idejét kitölti - mindez együtt tölti ki a teljes idejét. Ezért is fordulhatott elő, hogy amikor Grecsó Krisztián a folkkocsmában "véletlenül" Halmos Bélával találkozott, elképesztette a másik népzenészt: Sebő a régen megbeszélt Bárka-napra együttesével egy koncertet is lekötött. Az estre azonban ez kedvezően hatott, Sebő ugyanis, hiába akart nyolckor elmenni, csak fél kilenckor távozott, és még mindig maradt idő az íróra. A nézők tehát ebből profitáltak, ugyanis a legjobb Bárka-beszélgetések sem lépik túl általában a másfél órát, s néha jó lenne megtoldani fél órával egy-egy izgalmas estet. 142@http://www.rejtelmek.hu Tue, 06 May 2008 09:45:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/141 Most egy magyar videó-megosztó oldalon bukkantam egy régi Sebő-klipre. Érdekes a tagság is: Sebő, Halmos, Sebestyén Márti, Éri Péter, Nagy Albert, 70-es évek második fele, már Koltay nélkül. Sej elaludtam - A tündér - Béka király - Éc-péc Isteni hangszerelések, vokál, Éri Péter tamburázik, Halmos Béla gitáron, Sebő Ferenc pedig kobozon játszik. 141@http://www.rejtelmek.hu Wed, 30 Apr 2008 07:56:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/140 2008. április 26. Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem Közreműködnek: Bodrogi Gyula, Fekete Ernő, Sipos Vera valamint Sebő Ferenc és együttese Tavaly nyáron mutatta be a Kőszegi Várszínház Jordán Tamás rendezésében Csokonai darabját, A méla Tempefőit. A zenét Sebő Ferenc szerezte, és a Sebő együttes is szerepet kapott a színpadon. Az előadások nagy sikerrel mentek, mi is élveztük a közös munkát, és ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne megmutatni, hogy hogyan is nézett ki a zenekar szemszögéből a produkció. Meghívtuk hát kedvenc színészeinket a Sebő-klubba, hogy együtt idézzük fel a próbák hangulatát, a nyári emlékeket. Velünk lesz Bodrogi Gyula (Szuszmir, a bohó kelefaktor), aki a Csokonai által lejegyzett első tündérmesét adja elő. A két főszereplő, Fekete Ernő (Tempefői, a szerencsétlen poéta) és Sipos Vera (Rozália) remekül énekelnek és hangszeres tudásukat is megmutatják. Sebő Ferenc pedig beszámol Csokonai európai műveltségéről, ahogy a kortárs bécsi zenét, a görög időmértékes verseket és a magyar népdalt egyaránt magáénak tekintette, és használta. Csokonai szövege kétszáz év elmúltával is aktuális, meglátjuk, javult-e a helyzet tavaly óta, pénzéhez jutott-e a nyomda, tart-e még Tempefői és Rozália szerelme? 140@http://www.rejtelmek.hu Wed, 23 Apr 2008 13:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/139 Kedves Ferenc! Van nekem egy verses, dalos, mesés osztályom. Mindig ott van, ahol a helye... Vallomásaikból tallóztam, remélem örömet hoznak mindannyiótoknak. Ez is a koncert peremén billeg... szeretettel. Pop Ágnes A koncerten Virágeső Az osztályLazsádi Anna: Szeretem a verseket, ugyanúgy a meséket is. Ez a koncert csodálatos volt, nagyon jó ötletnek tartom a megzenésített verseket a mesében. Az is érdekes volt, hogy minden megzenésített vers előtt Sebő Ferenc mondott egy kis történetet. Jó tudni mikor, hol, milyen kedvvel írta a költő. Mi sokat hallgatjuk Sebőt az osztályban, sok énekét tudjuk, van is egy mappánk a Sebő által megzenésített versekből. Gyakran énekeljük József Attilától a Rejtelmek-et, a Gyöngy-öt, a Harmatocská-t, a Kedves Jocó-t, vagy Nagy Lászlótól Ez az álom nyughatatlan, a Strumica vagy a Három tücsök összejött verseket. A Weöres Sándor versek is nagyon szépek, a tanci szokta dúdolni nekünk Buba énekét. Az volt a csalódás, hogy nem énekelték ezeket. De most, ha belegondolok, talán jobb lett így a koncert. Gyönyörű verseket választott, s a szép zenétől még szebbek lettek. Úgy gondolom, nem könnyű egy verset megzenésíteni, mert ha egy szomorú versnek pattogós zenét adunk, az eltakarja a lényegét, a szépségét. De Sebőék csodálatos dallamot adnak a versnek. Ettől bizony szebb a vers... Lazsádi AnnaMáthé István: Ez mintha egy turisztikai találkozó volt, hisz kb. 350 km-t utaztunk. De mit tehettünk, az volt a lényeg, hogy Sebő Ferenccel találkozzon az osztály... Máthé Orsolya: Kellemes találkozás volt. Az egész azzal kezdődött, hogy a tanci kirándulást szervezett nekünk a Költészet Napja alkalmából. Sokat mesélt nekünk Sebőről. Azt mondta, hogyha már Csíkba megyünk, akkor a koncertet nem hagyhatjuk ki. Nagyon örültem a találkozásnak, mert megtudtam, hogy miért kedveli annyira a Sebő-együttest a tanci. Bevallom, a mese tetszett a legjobban, de a kis történetek is, főleg az, amiben az volt a lényeg, hogy "olyan szép szók vannak benne". Nem tudom elég szépen megfogalmazni érzéseimet, csak annyit mondok: Gyönyörű volt! 139@http://www.rejtelmek.hu Wed, 16 Apr 2008 11:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/138 Antal Ildikó, Hargita Népe, 2008. április 12. Archaikus és különböző népeknél használatos hangszerek kíséretében csendültek fel tegnap este a magyar irodalom költészetének gazdag tárházából válogatott versek, valamint históriás énekek. A magyar költészet napján ugyanis a nagy múltú Sebő együttes koncertezett Csíkszeredában, a város önkormányzata meghívására. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, zenész, népdalkutató és Bartók-kutató örömmel nyugtázza, az 1970-es évek elejétől mostanáig mondhatni már a harmadik generációs fiatalság lépett az együttes nyomába. – Szépen és elmélyülten, olykor ámulatba ejtően foglalkoznak ezek a fiatalok a népzenével. Nagyon nagy kincs van a kezünkben, és kellő tudással, valamint feltárási szándékkal a háttérben, egy olyan művelődési modellt tudunk felmutatni, ami valójában egész Európában körvonalazódik. Az erdélyieknek nagyon nagy szerepük van abban, hogy ezt a népzenekincset össze tudtuk fogni és fel tudtuk mutatni. Eleinte nekünk is újszerű volt, de fellelkesített bennünket – hangsúlyozta az együttes vezetője, majd a népzene két alapvető sajátosságát emelte ki. Mint mondta, a népzene lelke a kreativitásban rejlik, valamint abban, hogy hiába kollektív az anyag, azt ha bárki elénekli vagy hangszeren eljátssza, már személyre szóló produkció, egyedi alkotás lesz belőle, sőt saját üzenetével telítődik. 138@http://www.rejtelmek.hu Mon, 14 Apr 2008 11:20:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/137 Nagyszerűen telt a Költészet Napja a Sebő-együttes számára: Csíkszeredába voltunk hivatalosak. Kitűnő közönségünk volt, remek volt a szervezés, jó volt az idő, finom a pacalleves :) mit is mondhatnék még? Komoly médiafigyelem övezte a zenekart, mint az a képen is látszik. média-jelenlétVoltunk Gyimesben, az ezeréves határon, Lőrincz Lajinál Korondon, vettünk hagymát Kibéden, utaztunk vagy 1600 kilométert. További képek hamarosan, még elő kell hívatni, szokásomtól eltérően most filmes gépet vittem. És ma mindenkit szeretettel várunk a Nemzeti Színháznál, a Versfesztiválon, délután 5-kor játszunk, Jordán Tamással. 137@http://www.rejtelmek.hu Sun, 13 Apr 2008 08:46:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/136 Ezt pár hete fényképeztem Pestlőrincen, mert akartam írni pár sort arról, hogy egy éve lopták el Szécsi Margit mellszobrát. De a lustaság kivételesen előnyünkre vált, mert időközben jó hírt kaptam: április 11-én, a Költészet Napján az önkormányzat felavatja az újraöntött szobrot. A meghívó szövege: Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata tisztelettel meghívja 2008. április 11-én 11.00 órára a Budapest XVIII. kerületi Kossuth térre, a Magyar Költészet Napja alkalmából szervezett ünnepségre. Az ünnepségen felavatják Szécsi Margit költő újraöntött mellszobrát, Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Ünnepi beszédet mond: Dr. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség Elnöke. Közreműködik: Lénárt László színművész. 136@http://www.rejtelmek.hu Sat, 05 Apr 2008 22:11:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/135 Találtam egy cikket a Magyar Nemzetben az októberi Sebő-klubról. Ez mostmár igazán retrospektív. Major Anita, Magyar Nemzet, 2007. október 29. Erdélyben a táncházmozgalom elsődleges célja az volt, hogy a falvakban megmaradjon a népzene- és néptánckincs; későbbi gondolat, hogy városi táncházak is elkezdjék működésüket - hangsúlyozta Pávai István népzenekutató, aki a napokban a Sebő-klub vendégeként a Ceausescu-rezsim nyomásáról, a kigyomlált magyar helységnevekről és a revüstílusról is beszélt. Kérdésünkre hozzászólt az erdélyi néptáncmozgalmat érintő, nemrégiben kipattant besúgóügyhöz. Aczél elvtárs egy táncházi látogatása alkalmával provokatívan megkérdezte Sebő Ferenctől: Miért nincs itt mindenki népviseletben? - mesélte a Sebő-klub házigazdája múlt csütörtökön a Benczúr Házban. - Mert itt nem műparasztok vannak - hangzott a válasz. - A népzene historikus zene, nem pedig selejtanyag, amelyet el kell felejteni, mert a szegénységre emlékeztet. A táncházmozgalomnak köszönhetően ma képzett zenészek, pedagógusok foglalkoznak a megőrzésével, továbbadásával, és ott tartunk, hogy már a japánok is széki táncot járnak - vezette be klubja estjét Sebő Ferenc. Akit a népzene és -tánc "megfertőzött", "gyógyíthatatlan szenvedélybeteggé" válik. Ilyen "szenvedélybetegnek" nevezte a klub meghívott előadóját, Pávai István népzenekutatót. 135@http://www.rejtelmek.hu Thu, 27 Mar 2008 22:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/134 Mégsem megy minden jól, ezt most kaptam: Levél a Benczúr HázbólSzóval akkor 3 év után vége. Volt 23 est és 2 nyári kertiparti. Mindenesetre köszönjük a közönségünknek és a Benczúr Háznak is. 134@http://www.rejtelmek.hu Tue, 18 Mar 2008 13:01:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/133 Horror a hegyen: Horror a színpadon :) Tóth Éva felvételei. 133@http://www.rejtelmek.hu Sun, 16 Mar 2008 00:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/132 Lesz még néhány klubest, de nem sok. A Benczúr-Házat a hírek szerint nyáron eladják, így szeptembertől ott biztos nem leszünk. Ha valakinek van valami ötlete a folytatásra, ossza meg velünk. Bárhogy is, most szerdán, azaz március 12-én megünnepeljük a friss platinalemezeinket, azaz biztos sok Nagy László és József Attila-dalt fogunk játszani. Április 26-án a Nemzeti Színházban egy különleges Sebő-klub lesz, mondhatni különkiadás. A tavalyi kőszegi Tempefői-előadásnak tartunk egy emlékestet, Tempefői Budapesten címmel. Ott lesz velünk Bodrogi Gyula, Sipos Vera és Fekete Ernő is. Lásd még itt! És ha minden jól megy, akkor májusban a Benczúr-Házban tartunk egy lemezbemutatót, merthogy idén új lemezünk is lesz. A könyv-CD az előző két platinához hasonlóan a Hangzó Helikon-sorozatban jelenik meg. A zenét még decemberben vettük fel, most a könyv szerkesztésénél tartunk. Szóval, tessék eljönni, kiárusítás, Sebő-klubok olcsón, amíg a készlet tart! 132@http://www.rejtelmek.hu Mon, 10 Mar 2008 21:35:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/131 Bejött a papírforma: ha a Sebő-együttes turnézik, akkor esik az eső. Ez majdnem olyan komoly népi megfigyelés, mint a Medárd-nap. A mondás most annyival volt megbolondítva, hogy nemcsak eső, hanem hó is hullott a sztrádán, igaz, csak a horvát hegyek között. Vicces dolog a belső sávban küzdő hókotrót jobbról előzni, ilyenkor át kell törni a gép által jobbra kidobott hófalon, látótávolság nulla, hótömeg jelentős. És mikor már az ember azt gondolná, hogy ennél rosszabb nem jöhet, hát téved. A Sveti Rok-alagút előtt leterelték a járműveket a pályáról, mint később megtudtuk, a nagy szél miatt, ami a túloldalon fújt. Állítólag 200 km/h feletti sebességgel száguldott le a hegyoldalon, mindent lesöpörve az autópálya-szerpentinről. Így utunk Hillary-emléktúrává nemesült, térdig hóban, hágókon át, kanyargós hegyi utakon, harminc körüli végsebességgel. Sir Edmundnak azért annyi előnye volt, hogy neki nem jöttek szembe a hajtűkanyarokban nyergesvontatók. Egyébként más megrázkódtatás nem ért minket a hétvégén. Szállás hamar meglett, a vacsora a vásárra érkezett magyar delegációval és a nagykövet úrral jól sikerült. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóPéntek délelőtt gyorsan megnéztük Diokleciánusz palotáját, nem sokat változott, de újítgatnak szépen (Jupiter-templom bezárva, Aranykapu beállványozva). Feri fényképezőjében kimerült a fénymérő eleme, szerencsére pont a Peristiliumon, a fotós üzlet előtt. A boltos csóválta a fejét, nem talált pont ugyanolyan gombelemet, csak valami hasonlót. Végül nem fogadott el pénzt, szemlátomást örömmel babrált a majd negyvenéves masinával. Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóA vásár a tengerparton, nagy sátrakban, a klasszikus szabályoknak megfelelően zajlott: nagy zaj, prospektusgyűjtő hordák, sok kóstolgatnivaló (kávét az indonéz, sört a belga standon szereztünk). A magyar standon zenét osztottunk, nagy tömeg gyűlt össze a tárogató hívó hangjára. Délután a fesztivál nagyszínpadán játszottunk, élő adásban, a helyi műsorvezető segítségével (csonkapici+balázspali egy személyben). Fellépett még egy indonéz zenekar is, meglepetésünkre nagyrészt magyarok voltak (ha jól sejtem, ők voltak a Wirama Jaya, ha nem, akkor javítson ki valaki). Közvetlenül előttünk egy kedves kínai lány játszott egy érdekes keleti citera-cimbalom hangszeren, a guzheng-en. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóEste vacsora a városban, kiderült, hogy a makréla a barátunk, és hogy nem is olyan rossz a helyi sör. Néhány éjszakai felvétel is készült a teljesen átalakított spliti korzóról és a palotáról. Reggel rábeszéltem a zenekart, hogy hazafele ugorjunk be Trogirba, mert szép. És mert jó a kávé, és van burek a piacon. Ez hatott. Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger László Fotó: Perger LászlóDélben aztán nekiindultunk, és mivel a sztrádát már megnyitották, este nyolckor már a Lánchídnál voltunk. Jut eszembe, valaki építsen már egy benzinkutat az M7-esre, a határtól nincs kút a Balaton végéig (150 km!). Földvárnál le kellett jönnünk, mert elfogyott a trogiri benzin... 131@http://www.rejtelmek.hu Mon, 10 Mar 2008 15:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/130 Mindenki rendben hazaért, fényképek és részletek később. 130@http://www.rejtelmek.hu Sat, 08 Mar 2008 21:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/129 Irány a tenger, megyünk a napfényes Adriára! Ehhez képest az előrejelzések szerint 5-8 fok és eső várható (ha nem tetszik, hát kikapcsolható). Ha valaki épp Splitben van, ne hagyja ki ezt a gasztronómiai vásárt, várunk mindenkit a magyar standon! fotó: Perger László fotó: Perger LászlóEz a képet még 2006-ban készítettem, filmre. Épp az úton romlott el ugyanis az a hordozható háttértáram, amire a digitális képeimet szoktam letölteni. Még szerencse, hogy nálam volt a filmes gépem is... 129@http://www.rejtelmek.hu Thu, 06 Mar 2008 06:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/128 Meghalt Pesovár Ernő. És ezzel egy egész korszak is véget ért számunkra, akik az ő közvetítésével még belekapaszkodhattunk az előttünk élt nemzedékek felhalmozott tudásának, tapasztalatainak fogodzóiba, s aki bölcs mosolyával közvetlenül ott állt mögöttünk napi munkáink, küzdelmeink során. 128@http://www.rejtelmek.hu Tue, 04 Mar 2008 09:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/127 Lajtha László 115 éve született és 45 éve halt meg. Ebből az alkalomból egy kis fotó- és dokumentumkiállítást rendezett a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum. A kiállítást múlt csütörtökön (február 14-én) Sebő Ferenc nyitotta meg, a beszéde itt olvasható, a ládafiában. Az alábbi felvételek a megnyitón készültek, külön kiemelném, hogy ritkán látni Sebő Ferencet nyakkendőben! fotó: ifj. Vitányi Iván fotó: ifj. Vitányi Iván fotó: ifj. Vitányi Iván fotó: ifj. Vitányi IvánA kiállítás megtekinthető az I. kerület Corvin tér 8. szám alatt, a Hagyományok Háza emeletén. 127@http://www.rejtelmek.hu Wed, 20 Feb 2008 17:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/126 Valahogy úgy alakult, hogy nem szoktunk videóklippet csinálni. A technika fejlődésével szerencsére ezt megteszik helyettünk a rajongók. :) Régebbi posztok a YouTube-os Sebő-videókról: itt, meg itt. 126@http://www.rejtelmek.hu Sat, 16 Feb 2008 21:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/125 Vámos Miklós vendége volt Vathy Zsuzsa tegnap este az Alexandra könyvesházban. Vathy Zsuzsa ... fotó: Perger László Vámos Miklós és Lázár Ervin ... fotó: Perger LászlóVámos Miklós, mint mindig, most is nagyon felkészülten érkezett. Bár azt hiszem, nem volt nehéz dolga, mert ahogy a beszélgetésből kiderült, sok a közös a pályájukban (mindketten Magvetősők voltak, a realista írók közé sorolták őket). A hagyományos, ráérős történetmesélés szabályainak megfelelően a pápai vívóóráktól a veszprémi vegyészkaron át eljutottunk a százhalombattai olajfinomítóhoz (ahol Zsuzsa még egy kisebb tüzet is okozott, mint kezdő mérnök), majd az ÉS-hez beadott első munkához, ami Lázár Ervinhez került bírálatra. Volt szó a péceli lakás kalandos megnézéséről, a kisszékelyi kukszliról (ami valójában egy góré), Fruzsináról és Zsigáról, a Veres Pálné utcáról, szóval mindenről, ami Vathy Zsuzsa és Lázár Ervin közös élete. Két mostanában megjelent könyvről is szó esett: Lázár Ervin naplójáról és Zsuzsa Életünk, halálunk kötetéről. Vámos Miklós meghökkentő helyzetjátékairól is ismert: az est vége felé megkérdezte Zsuzsát, hogyha most bejönne ide Lázár Ervin, akkor mivel fogadná? Mire Vathy Zsuzsa kissé zavartan: Ervin, kaptál ebédet? Nagyon kellemes beszélgetés volt, idővel gondolom a televízióban is látható lesz, Vámos- és Lázár Ervin-rajongóknak kötelező. 125@http://www.rejtelmek.hu Fri, 08 Feb 2008 08:35:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/124 Dolinszky Miklós, Bartók Rádió, Új Zenei Újság, 2008. január 27. Éjfélkor kezdi röptét Minerva baglya - pontatlan alakban ez a hegeli toposz jutott eszembe, amikor először hallottam a Zeneakadémián hamarost tanszékké váló népzenei szakcsoport megalakulásának örömteli hírét. Már a 20. század két felében (az elsőben a népzenegyűjtés, a másodikban a táncházmozgalom idején) szárnysuhogást lehetett hallani; a rendszerváltás után pedig a táncházmozgalom ellenkulturális erejének szertefoszlásával voltaképp várható volt, hogy elsődleges és másodlagos életének lezárultával a népzenei hagyományt előbb-utóbb valamely egyetem hűvös mélye fogadja be, hogy amit a tudomány korábban szétszedett, most újból összerakja, és generálja a hagyomány újjászületését. Ami várható volt, most megtörtént, és a népzenei tanszék megalakulását egy, a tanszék javára rendezett születésnapi koncerttel köszöntötték. Az ajándékot a tanszék egyszerre kapta és adta: adta, hiszen a koncerten a tanszék több, neves tanára (Sebő Ferenc, Eredics Gábor, Borbély Mihály, Balogh Kálmán) is játszott; és kapta, mivel a műsor összeállításába a tanszék nem kapott beleszólást. Nem mintha vita lehetne annak a zenetörténeti szerepnek fontosságán, amelyet például a Sebő-együttes vagy a Vujicsics-együttes fénykorukban betöltött. Mindkettejükre mondhatnám: élő legenda - élő, a folytonos megújulás értelmében is. 124@http://www.rejtelmek.hu Mon, 28 Jan 2008 15:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/123 Nos, a hétvégén megtartottuk a mi kis szolid ünnepségünket, a napokban ugyanis elkészültek a platinalemezeink. A képen a boldogságot részben a kiváló pálinka-felhozatal okozza, részben a szomszéd szobában megterített asztal látványa (egyszer szentelünk egy külön írást Sebőné konyhaművészetének is). Az az ismeretlen fiatalember a hátsó sorban kedvenc hangmérnökünk, Liszkai Károly. Az elmúlt 13 évben egy halom lemezt, filmet, rádiójátékot csináltunk vele, többek közt a most beplatinázódott Nagy László és József Attila köteteket is. A boldog tulajdonosok 123@http://www.rejtelmek.hu Mon, 28 Jan 2008 01:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/122 Január 26-án, Pécelen a Művelődési Házban (2119 Pécel, Maglódi út 12.) ismét Lőrincrévi bál lesz, sorrendben a huszonkilencedik. Ettől teljesen függetlenül, de a napokban elkészültem a Lőrincréve népzenéje lemez adatlapjával, így összekötjük a híradást a két eseményről. Illetve Karsai Zsigmond neve hamarosan egy harmadik eseményhez is kapcsolódni fog, de erről még lázasan hallgatunk. A huszonötödik lőrincrévi bálról viszont találtam egy nagyon jó beszámolót, azt most megosztom. Hovanyecz László, Népszabadság Online, 2004. február 3. Hogy miért rendeznek Pécelen 1980 óta lőrincrévi bált, annak hosszú a története. Így aztán nem is könnyű röviden elmondani. 1920-ban Erdélyben, az akkor 561 lakosú Alsó-Fehér megyei kis faluban, Lőrincrévén (románul Leorinton) a Karsai családban született egy gyermek, akit Zsigmondnak kereszteltek. Annak rendje-módja szerint élte a parasztfiatalok életét, szülőfalujából jóformán ki sem mozdult. Amikor azután 1942-ben, miként az Észak-Erdélyben rekedt román fiatalokat a magyar hadseregbe sorozták be katonának, ő a moldvai Kisinyovban lett a román hadsereg bakája. Ámde megbetegedett, és szabadságát arra használta fel, hogy Észak-Erdélybe szökjön, Kolozsvárra. Ott a később Kossuth-díjjal kitüntetett festő és díszlettervező, Varga Mátyás a helyi színházban díszlettervezőként alkalmazta a jó kezű parasztlegényt. Karsai azonban szűknek érezte Kolozsvárt, főként, mert arra érzett késztetést, hogy festőművész legyen. 1943 őszén Budapestre jött, és beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. A fővárosban tagja lett a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének. Itt volt tánccsoport is, és a kiváló táncművész, koreográfus és néptánckutató, Molnár István felfigyelt Karsai Zsigmond különös táncaira, néhány daláról pedig fonográffelvételt készített. Ezek voltak az első gépi rögzítésű dokumentumok a Maros-Küküllő vidéki magyarság tánc- és népdalhagyományairól. 122@http://www.rejtelmek.hu Thu, 24 Jan 2008 12:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/121 D. Horváth Gábor–Kiss Eszter Veronika, Magyar Nemzet, 2008. január 19. A hetvenes évek elején feltűnt egy gitáros srác, és a később szintén elismert népzenésszé vált Halmos Bélával népdalokat énekeltek. Akkor még senki sem gondolta, hogy éppen ő lesz a küszöbönálló táncházmozgalom egyik kulcsfigurája. Sebő Ferenc tevékenysége azonban szélesrétű: a népzene mellett a magyar költészet remekeit is beemelte a köztudatba legendássá vált versmegzenésítéseivel. Az előadóművész és népzenekutató a globalizációról, a technicizmusról, káros hagyományainkról beszélt, valamint arról, hogy mit tanulhatunk a néphagyományból. Hallottam egy előadását, ahol a különböző korok tánczenéiről beszélt, és arról, hogy a mindenkori költők ezekre a dallamokra írták a verseiket. Ezek után kíváncsi vagyok a véleményére: helyes-e könnyűzenét is okítani az iskolai énekórákon? Tanítani magát a zenét kell. Se nem egy korszakot, se nem egy stílust. Ezt bizonyítja egyébként az élet is: az összes könnyűzenészünk a Kodály-iskolában tanulta az ének-zenét, és itt egy olyan általános zenei műveltséget szereztek, amivel aztán később azt a stílust tudták játszani, ami nekik tetszett. A zenélés titkát, az írás-olvasást, ha hangszerről van szó, annak a technikáját kell tanítani, és csak ha már van egy bizonyos készség, akkor tud választani az ember az irányzatok közül. Kodály egyébként ezt gondolta, a legelemibb szinten a néphagyományból lehet a legegyszerűbb patronokat megtanítani, amit aztán persze tovább kell fejleszteni. Nem azt mondta, hogy végig csak a népzene kell, abból fejlődve bele kell nőni az írásbeliségbe. Tehát az egyszerűtől a bonyolultabb felé. Klasszikus induktív megismerés. Még csak az sem. A néphagyományból nem ezt tanuljuk. A néptánckutató Martin György állandóan azt kérdezte a táncosoktól, hogy mikor tanulta, és hogy melyiket tanulta előbb. Ha az egyszerűtől a bonyolultabbig haladunk, akkor az ember azt gondolja, hogy a kétlépéses csárdással kezdjük, aztán esetleg körtánc, és a legbonyolultabb a legényes. És mit felelt a táncos, mit tanult meg legelőször? A legényest, 12 éves korában. És a páros táncot? Ja, az a semmi tánc a nővel, az már magától is ment. Na, ezt helyezzük bele a pedagógiai elképzelésekbe. Ez a XIX.-XX. századi pedagógia legalapvetőbb tévedése. Ezért nem tud Magyarország nyelveket. Nem beszélni tanítanak, hanem grammatikát, ragozásokat. Én félév alatt tanultam meg németül, amikor kint éltem Németországban és beszélni akartam. Ha nincs késztetés a kommunkációra, akkor nyelvet sem lehet jól tanulni. A zenéléssel és a tánccal is így van. Ezeket a fiúkat egy dolog izgatta - ezt a híres lőrincrévi táncostól, Karsai Zsigától tudom - hogy lehet a lányok közelébe jutni. S ennek az ő körükben egyetlen módja volt: minél jobban táncolni és énekelni, mert aki egy legényessel fel tudta hívni magára a figyelmet, azzal a lányok szívesen mentek táncolni. Tánc közben aztán sokkal jobban kiismerték egymást, és ez határozta meg a párválasztást. 121@http://www.rejtelmek.hu Tue, 22 Jan 2008 18:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/120 Kiss Eszter Veronika, Magyar Nemzet, 2008. január 21. Olyasmit tettem, amit korábban soha. A szünetben egyszerűen lesétáltam a ruhatárhoz, vettem a kabátomat, és hazamentem. Úgy éreztem, ezt itt és most nem bírom tovább. Persze, akár szórakozhattam volna azon, mennyire sokan felülnek a lelkes közönség soraiból ennek az átverésnek, részben a Zeneakadémiára való hivatkozásnak, részben a zenének, ami megszólalt. Engem azonban az esemény súlya miatt ez most inkább felháborított. Először is a "Tanszékfoglaló"-nak meghirdetett koncerten nagyítóval kellett keresni a népzenei tanszékhez kötődő előadókat, azokat, akiknek komoly munkájuk volt abban a nagyszerű és hatalmas, mérföldkőnek számító lépésben, hogy Bartók és Kodály nagy álma megvalósulhatott. Sebestyén Márta megbetegedett, így ő, "a népzenei tanszék anyja" - ahogy a bevezetőjében Batta András, a Zeneakadémia rektora nevezte - nem énekelhetett. Nélküle ment hát a színpadra a Sebő együttes. Sebő Ferenc jelentőségét az ügyben senki nem kérdőjelezheti meg, hiszen ő volt az első, aki ebből a közegből beült a Zeneakadémia padjaiba, és az, hogy elvégezte a népzenével éppen csak a periférián foglalkozó zenetudományi szakot, alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Ez a tény annyi előítéletet szüntetett meg, amennyit ezer meg ezer koncert sem tudna. És valljuk be őszíntén, Sebő kiváló pedagógus, miközben megnevetteti a közönséget, észrevétlenül arra tanít, mennyire átszövi a magyar kultúrát a népzene, legyen szó akár irodalomról, akár komolyzenéről. 120@http://www.rejtelmek.hu Mon, 21 Jan 2008 20:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/119 A tegnapi nagyon jól sikerült MűPa-koncert után kaptam meg egy következő fellépésünk plakátját. Egyúttal gyógyulást kívánunk Sebestyén Mártinak. 119@http://www.rejtelmek.hu Sat, 19 Jan 2008 16:24:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/118 Pár hete említettem, hogy lejárt a hetven év és József Attila versei kikerülnek a szerzői jogi védettség alól. Ennek megfelelően január elsején hajnali 1 óra 54 perckor visszakerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba a József Attila-összes. Úgyhogy én sem halogathattam már sokáig a dolgot: feltettem a Sebő • József Attila lemez verseit az oldalra. Bónusz: két új (régi) anyag is felkerült a [Lemezeink] rovatba: Az igazmondó juhász Benedek Elek meselemez és a Hazáért és szabadságért című Rákóczi dokumentumokat tartalmazó korong. Jó szórakozást! 118@http://www.rejtelmek.hu Wed, 02 Jan 2008 22:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/117 Ezzel a lovas angyalkával - mely Sebő Rózsa kedves ajándéka - kívánunk minden jót. Angyalka 117@http://www.rejtelmek.hu Mon, 24 Dec 2007 14:31:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/116 Az alábbi cikket a Lemezbörze magazintól kaptuk: Minden jel arra mutat, hogy a "(nekünk) Így kerek a világ - az elmúlt 60 év" című dal a 60 évesek himnusza lesz. A lírai szerzeményt először a tavalyi hatvanasok (Berki Tamás, Bródy János, Csabai Mátyás, Nagy Feró, Szidor László, Tolcsvay Béla és Varannai István) énekelték el. Azok az énekesek, illetve zenészek közül, akik idén ünneplik 60. születésnapjukat, nyolcan vonultak az Utopia Stúdióba. A mostani felvételt Závodi Janó gitárjátéka teszi színesebbé, a doboknál pedig Bardóczi Gyula ült. A 60-asokat köszönti: Szatmári Orsi és Tóth Gabi 116@http://www.rejtelmek.hu Sat, 15 Dec 2007 10:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/115 Gyakran találkozom mostanában olyan lemezekkel, amik érdekesek. Arra gondoltam, hogy egyikről-másikról beszámolnék itt úgy, mintha csak betévedt volna valaki hozzám a konyhába, és egy tea mellett meghallgatnánk. Csinálnék fényképeket a borítóról, és néhány részletet a zenéből is megmutatnék. Ha működik a dolog, akkor ez lesz a "CD az ablakban" sorozat. Akkor indulunk. Szájról szájra - Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági A lemez és a reklámfüzet Juhász Gábor - gitár, Nikola Parov - kaval, billentyűs hegedű, ír furulya, gadulka, duda, buzuki, Mester László - hegedű, brácsa, ütőgardon, Kovács Zoltán - bőgő, Dés András - ütőhangszerek FolkEurópa FECD035, 2007 A belső füzetA napokban a postaládámban találtam egy CD-t. No, ez mondjuk nem volt annyira meglepő, hiszen vártam már rá. Ugyanis nemrég felhívott Lelkes András, a Folkeurópa kiadó főnöke a hírrel, hogy a Szájról szájra lemezt kísérő reklámfüzetbe bekerült az egyik fényképem, amit Bognár Szilviáról készítettem. Megbeszéltük, hogy a fotóért cserébe küld egy tiszteletpéldányt, az jött most meg. 115@http://www.rejtelmek.hu Sat, 08 Dec 2007 09:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/114 Heti Válasz, Sümegi Noémi, 7. évfolyam 21. szám, 2007. 05. 24. Az országban is egyedülállóan izgalmas területen, a királyi palota és a polgári város határán, egy gyönyörű, de halott városrészben él Sebő Ferenc népzenész, előadóművész. – Csodálatos a városunk – mondja az alagút tetején lévő teraszról lepillantva Sebő Ferenc. - Na, én is már csak úgy mondom; csodálatos lenne, persze, ha rendbe hoznák – teszi hozzá, és szomorúan nézünk körül a graffitikkel elcsúfított kőkorláton, a szanaszét hagyott üvegeken, az omladozó várfalon. Sebő Ferenc véletlenül került a Vízivárosba, pedig nem akármilyen szenvedély köti a tőszomszédságában lévő budai várhoz. Nem elég, hogy elolvasott róla minden történeti írást, hogy fejből sorolja lerombolásainak és újjáépítéseinek dátumait, hogy képeskönyvként látja maga előtt a múlt rétegződéseit, hogy metszeteket és alaprajzokat bújt azért, hogy térben elforgatva háromdimenziós formában is megelevenedjék előtte ez a csodálatos épület: felnőtt fejjel nekiállt, és a régészeti leletek alapján Legóból is felépítette az akkori Európában meghatározó szerepet játszó Mátyás korabeli várat. Külföldi útjairól újabb és újabb építőkocka-készleteket hozott haza, és gyermekei megértő szurkolása mellett rakosgatta a sárga kis "téglácskákat", ívecskéket. Sebő Ferenc végzettsége szerint építész, izgatta, hogyan nézhetett ki a magyar államiság szimbóluma, s nem esett nehezére az épület szerkezetét sem elképzelnie. Az arányokat próbálgatva pedig rájött egy sor tudományos "rejtélyre" is, például, hogy melyik szárny hány emeletes lehetett, hol volt lépcső, átjáró, folyosó. 114@http://www.rejtelmek.hu Tue, 04 Dec 2007 14:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/113 Hetven éve halt meg József Attila. Még áprilisban írtam arról, hogy a szerzői jogi szabályok szerint hamarosan megszűnik a jogvédelem, szabad a pálya. Ebből több dolog is következik: 1. Makai Ádám más bevételi forrás után nézhet, 2. visszakerülhet a Magyar Elektronikus Könyvtárba a József Attila-összes, 3. ezentúl bárki kiadhatja, fel- és átdolgozhatja József Attila műveit, bármilyen formában, engedély nélkül. A jog ugyanakkor naptári évhez köti a jogvédelem megszünését, tehát még pár hetet várni kell (legalábbis ezt hallottam a tévében). Januárig van idő gondolkodni, mihez kezdünk a nagy szabadsággal, remélem, valami jó is kisül belőle. Ugyanitt Juhász Gyula (1883-1937) is várja a jelentkezőket. 113@http://www.rejtelmek.hu Mon, 03 Dec 2007 00:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/112 Most kaptam a plakátot, gyorsan közzé is teszem. Ami miatt különösen érdemes lesz eljönni az az, hogy a Gryllus kiadó első nagyszabású arany- és platinalemez-átadása is ott fog megtörténni. Mi is kapunk, két platinát is. A plakát 112@http://www.rejtelmek.hu Tue, 27 Nov 2007 10:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/111 A politika és a titokzatos költői gén Kácsor Zsolt, Népszabadság, 2007. november 19. Az idén ötnaposra bővített, szombaton véget ért Debreceni Irodalmi Napok programjai a rendezvénysorozattól megszokott igényességgel kényeztették el a cívisváros irodalombarát közönségét. Ezúttal - gondolván az idei Kodály-évre is - az irodalom és a zene kapcsolatát helyezték a középpontba, ami izgalmas szellemi kalandozást ígért, s ezt az ígéretet az irodalmi napok hagyományosan egyik legfontosabb programja, a tudományos tanácskozás némelyik előadása be is váltotta. A kísérő zenei rendezvények sem maradtak el: Rejtelmek címmel telt házas koncertet adott a Sebő együttes a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában. 111@http://www.rejtelmek.hu Mon, 19 Nov 2007 09:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/110 Nagyon jó kritikát találtam Éri Péter új rádióműsoráról. Idemásolom az érintett adást is, halgassák meg újra! Grecsó Krisztián: Betyárnóta, Élet és Irodalom, 2007. november 16. Zerkula János és Regina néni, Pál István, Potta Géza, Florin Iordan, Neti. Ez itten egy sztárlajstrom, akár hiszik, akár nem. Csak úgy ötletszerűen, fújhatnám még, egy szubkultúra ismert figurái, egy nonszensz liga, a mozgalmon kívül a kutya sem ismeri őket, bizonyosan van a hiphop világnak is tucatnyi emblematikus alakja, akiket éteri rajongás vesz körbe, csak mi még nem értesültünk róla. A mozdony füstje viszont már egészen korán megcsapott minket népzene ügyben, és szívünk-lelkünk ezeké az isteni zenészeké - a felsoroltak közül Neti Sanyi bácsi nem él már, sajnos. Zerkula Jánost és feleségét Regina nénit legszebben Bereczki Csaba remekművében, az Életek Éneke című dokumentumfilm-sorozatban láttuk, a gyimesközéploki prímás húzta, a felesége, Regina néni ütötte a gardont, mögöttük meg a gyimesi meredélyen szaladt lefelé botladozva egy borjú, lemaradva egy kamasz gyerek szaladt mogyorófavesszővel a kezében, és ütötte volna nagyon az állatot. Pál István az utolsó nógrádi dudás Tereskéről, úgy lett visszacsábítva, egyszer már felhagyott a muzsikálással, aztán visszavitték hozzá a régi dudáját, rendbeszedve, az öreg szíve meg meghasadt tőle, és azóta újra jön belőle a hang. Potta Géza a felvidék géniusza, a Születtem, mint prímás című albuma mérföldkő a magyar nép- és világzene történetében, az abaújszinai csodagyerek ötéves kora óta húzza, és alig tízszer ennyit kellett várnia, míg a magyar muzsikálás kultikus figurájává nőtte ki magát. Florin Iordan a palatkai banda prímása, ez idő tájt úgy néz ki, ő a legjobb román anyanyelvű magyar prímás. Neti Sanyi bácsi talán kilátszik a szubkultúra kerítéslécei mögül, Kalotaszeg legendás pírmására szívbemarkolóan emlékezett Bereczki Csaba. Cigányprímások karéja húzta az öreg sírjánál, minden más helyzetben kifordult volna a néző gyomra, de - ahogy Szalámi, az udvarhelyi cigányprímás mondta nekem, mielőtt negyedszerre is megvételre kínálta volna eredetinek mondott, bár kissé viseltes, "Sztradivari" hegedűjét - a muzsikának van igazsága. 110@http://www.rejtelmek.hu Mon, 19 Nov 2007 01:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/109 A Bartók-könyv megjenése kapcsán pezseg a média, elfogtunk egy adást, ahol Kovács Sándort és Sebő Ferencet kérdezik a kötetről. Idemásolok egy kedvcsináló részletet a beszélgetésből, lentebb pedig a hangfájl. Kovács Sándor: Ez is egy kérdés például, hogy jogunk volt-e, vagy van-e meghallgatni a fonográfokat kétes esetben. Na de hát akkor előfordulhat, hogy felülbírálom Bartók Bélát! Mert ha ő valamit nem hallott meg, és én történetesen a mai modernebb technikával már jobban meghallom, akkor jogom van odaírni? Rengeteget veszekedtünk. Sebő Ferenc: Ilyeneken szoktunk veszekedni, de végül is csak megoldódott minden, mert a Samunak igaza volt abban... Kovács Sándor: Hát ezért oldódott meg! Sebő Ferenc: Igen, hogyha újabb köröket nyitunk, annyi volt már úgyis, akkor ebből sose lesz könyv. 109@http://www.rejtelmek.hu Sat, 17 Nov 2007 11:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/108 A kritikai kiadás 2. kötetének és a Gyűjtemény (Bartók-rend) interneten is elérhető adatbázisának bemutatója Könyv- és internetes bemutató a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából MTA Zenetudományi Intézet Bartók-terem2007. november 15. 15.00-16.50 Program: Összeállítás Bartók csíki gyűjtésébőlelőadják: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói A kritikai kiadás 2. kötetebemutatják a kötet szerkesztői: Kovács Sándor és Sebő Ferenc Összeállítás Bartók felsőiregi gyűjtésébőlelőadják: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói Népzenei gyűjtemények, folklór adatok számítógépes nyilvántartása - Az adatbáziskezelő programelőadók: Pávai István és Mórocz András A Bartók-rend interneten is elérhető adatbázisabemutatják a szerkesztők: Pávai István és Richter Pál Összeállítás a Bartók-rend kalotaszegi gyűjtéseibőlelőadják: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói 108@http://www.rejtelmek.hu Wed, 14 Nov 2007 09:35:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/107 Népszabadság, Szemere Katalin, 2007. november 6. Az ember nem jár más osztálytalálkozójára. Ismeretlen nevek, szituációk, kívülállóknak érdektelen sztorik. Valami hasonlótól tartottam, mikor elindultam az 50 éves lenne az Egyetemi Színpad című gálára a Nemzeti Színházba. Az Egyetemi Színpad, amely a hatvanas és hetvenes években élte hőskorszakát, amelyet szellemi műhelyként, emlegetnek, nekem, harmincasnak egy legenda. A páholyból a humorista Sándor György és a szegedi színigazgató Székhelyi József integet a földszintre, mint a matinékon az unatkozó diákok. Jordán Tamás, a gála műsorvezetője, szervezője a színpadon elővetíti: ma este majd azt hazudjuk egymásnak, semmit sem változtál. Kezében ötven év albumba sűrítve. Az egykori egyetemi színpados Nánay István (ma kritikus) vaskos kötete, a Profán szentély a jubileumra jelent meg - a lélegeztető géppel életben tartott ELTE Egyetemi Színpad Alapítvány megbízásából. 107@http://www.rejtelmek.hu Tue, 06 Nov 2007 08:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/106 Meghalt Vargyas Lajos. Tudományos munkássága vitathatatlan értékű emlékművet alkot számára önmagában is. De emberségéről, a népzene ügye iránti szenvedélyes elkötelezettségéről azok a személyes emlékek tanúskodnak, melyeket hálás szívvel idézek fel. azokból az időkből, amikor fellépésünk (Halmos Bélával) enyhén szólva is szakmai és egyéb vitákat váltott ki és bizony rászorultunk arra a védelemre, baráti támogatásra, amit Tőle kaptunk. Ma már szinte nehéz elhinni, hogy akkoriban az elzárkózónak elképzelt TUDOMÁNY vett bennünket atyai pártfogásába Vargyas Lajos személyében. Az ország hangos volt a népdalról, majd a "Röpülj páva" elnevezésű TV műsorról folyó vitáktól. "Szabad-e népdalt kíséret nélkül énekelni? Nem szentségtörés-e cigányzenekar helyett gitárral kísérni?" Vargyas Lajos, az MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatója ekkor behívott minket Halmos Bélával a Csoportba, s valamennyi munkatárs előtt eljátszatta velünk a teljes repertoárt. "Most mondjátok el a véleményeteket, ne a sajtóban" mondta meglepődött kollégáinak, s attól kezdve határozott támogatást éreztünk magunk mögött, legalábbis nem számított már jópofaságnak bennünket szapulni. Azzal nyilván Lajos bácsi is tisztában volt, hogy népzenei ismereteink hiányosak. De ezt nem pusztító kritikával, hanem önfeláldozó tettekkel kívánta orvosolni. Tenger dolga mellett a szárnyai alá vett bennünket és külön népzene órát adott nekünk a saját szobájában. Népdal-stílusokról, történeti korszakok lenyomatairól, típusokról mesélt nekünk, újabb kapukat nyitogatva előttünk. Martin György és Vargyas Lajos személyén keresztül a Népzenekutató Csoport munkatársai nem csupán támogatták törekvéseinket, hanem őszinte és féltő kritikával felügyelték is. Drága Lajos bácsi! Nyugodjál békében! Vargyas Lajos búcsúztatása október 29-én, hétfőn 13 órakor lesz a Rákoskeresztúri Új Köztemető szóróparcellájában (Budapest, X. Kozma u. 8-10). 106@http://www.rejtelmek.hu Mon, 29 Oct 2007 01:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/105 Újabb régi adósságot törlesztek, hiányzott ugyanis a lemezek listájából a Trufa • Magyar népi humor. Ennek oka viszonylag egyszerű: nem volt meg nekünk. Van ilyen, Sebőtől valaki kölcsönkérte, aztán kész. Ismerős helyzet, nem? A nyári kőszegi színházi munkának volt több hozadéka, például vezettünk szovjet terepjárót (GAZ-69, köszönet Hujber Tibornak), megtanultunk inni (üdv Spindler és Mészáros színész kollégáknak), és összeismerkedtünk vagy 50 érdekes emberrel. Node a lényeg: kiderült, hogy az egyik érdekes ember, Epres Attila (a darabban Betrieger, a nyomdász) nagy Sebő-rajongó, és ilyen minőségében megvan neki a Trufa-lemez. És mivel rendes lányt vett el, egyből két példánnyal is rendelkezik. Úgyhogy aljas szándékaimat elrejtve összebarátkoztam Epivel, majd mintegy véletlenül megemlítettem neki, hogy szívesen csinálnék CD-t a Trufából (használtam mindenféle digitalizálás, bitmélység, mintavételi frekvencia szakszavakat, hátha hozzáértőnek tűnök). Bejött a dolog, Attila gyanútlanul ráállt, hogy kölcsönadja, bár szabadkozott, hogy már nem igazán jó minőségűek a korongok. Nos, szeptemberben meg is kaptam az egyiket, rohantam is haza, fel a lemezjátszóra, számítógép bekapcs... és omlottam is össze egyből, mert borzalmas volt. Ugrott, sercegett, torzult. Megpróbáltam valamit javítgatni rajta, de akkora keresztirányú árkok szabdalták a barázdákat, hogy a tavaszi belvíz simán elfért volna bennük. Felhívtam Attilát, szegény nagyon sajnálkozott, és mondta, hogy akkor odaadja a másikat, hátha a kettőből lehet egyet csinálni. El is hoztam, de az sem volt jobb minőségű. Ekkor véletlenül ránéztem a Vaterára (ami egy aukciós weboldal), és hihetetlen módon találtam is a lemezből 2 darabot. Nos, innentől kezdődik a sikertörténet: megvettem mind a kettőt, jó minőségűek. Az egyiket bejátszottam a számítógépbe, re-mastereltem (pattogás- és zajszűrés, kis hangszín, kis dinamika javítás), majd kiírtam CD-re. Lefényképeztem a borítót (jobb, mint a szkennelés), begépeltem a szöveget és megcsináltam a weboldalt hozzá. Végül tömörítettem a lemezről 4 Sebő-számot mp3-formátumba, fogyasszák szeretettel. Ha a Hungarotonnál valaki úgy gondolja, hogy ezzel kárt okozok, akkor azt javaslom, fogjuk fel ezt reklámnak és adjuk ki újra, immár CD-n. Minden kész van, mehet a gyárba. A négy Trufa-lemezt pedig szétosztom, kettő vissza Epres Attilának, egy Sebőnek, egy meg marad nekem. 105@http://www.rejtelmek.hu Sat, 27 Oct 2007 15:35:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/104 Sokat tépelődtem, hogy szükség van-e ránk az iWiW-en. De aztán annyian kérték, hogy nem tudok ellenállni, itt van: a Sebő-együttes adatlapja, tessék bejelölni! Valamint ma este Sebő-klub. 104@http://www.rejtelmek.hu Thu, 25 Oct 2007 09:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/103 Köszönjük a sok érdeklődést, akkor jöjjön a részletes program. Az erdélyi táncházak - A Sebő-együttes klubja 2007. október 25-én, este 7 órakor, a Benczúr-házban (1068 Budapest, Benczúr u. 27.) Az erdélyi táncház most volt 30 éves, szeptember végén ünnepelték Csíkszeredában. Erről a harminc évről tart egy kis előadást Pávai István népzenekutató. Aki maga is zenész, a Barozda együttessel ők indították el a revival táncházat Erdélyben. Ha az erdélyi és a budapesti táncházak indulását összehasonlítjuk, találunk egy érdekességet: Pávai és Simó József profi, a kolozsvári Zeneakadémia elvégzése után (1976) vágnak bele a táncházba, míg 1972-ben Sebő és Halmos amatőr, ők csak később egészítik ki gyakorlati tudásukat iskolai papírokkal. Pávai a rendszerváltás után jön át Magyarországra és fut be tudományos karriert: Néprajzi Múzeum, MTA Zenetudományi Intézet, Hagyományok Háza. [Kis színes: van egy emlékem Pávairól 1994-ből. Balatonalmádiban vagyunk a Zsarátnok együttessel, Sebőt kísérjük egy televíziós műsorban. Egy szállodai szobában próbálgatjuk Balassi Katonaénekét. Pávai is ott van, ül az ágy szélén, kezében brácsa és mondja nekem a helyes akkordokat. Ha egész pontos akarok lenni, akkor Pávai ott volt a mai Sebő-együttes születésénél, bár ezt még akkor nem is sejtettük.] Egy rövid könyvbemutató is lesz a klubban: végre megjelent a Sebő Ferenc szerkesztette Táncház sajtója című kötet. A könyv ugyan már nyáron elkészült, csak a DVD-melléklet miatt kellett várni ennyit. A kiadványba közel 80 cikket válogatott be Sebő, főként a hetvenes évekből. Néhány név a cikkek szerzői közül: Sárosi Bálint, Csoóri Sándor, Vitányi Iván, Martin György, Aczél György, Vargyas Lajos, Ortutay Gyula, Juhász Előd, Kulin Ferenc, Fábri Péter, Könczöl Csaba. Külön öröm, hogy néhány írás újraközlésben már nálunk a Ládafiában is megjelent. Ezek után persze zenélni is fogunk, főként népzenét. Vendégünk lesz Halmos Béla és Nagy Albert, úgyhogy egyszerre két Sebő-együttes fog játszani, világszám! 103@http://www.rejtelmek.hu Mon, 22 Oct 2007 17:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/102 Már majdnem három éve éve annak, hogy megkeresett minket a Benczúrházból Szilágyi Maya és Kórosi Jolán, hogy legyen újra Sebő-klub. Először csak csodálkoztunk, nem akartunk hinni a fülünknek, még ilyet, biztos ez? Mi sosem gondoltunk arra, hogy klubot csinálunk, annyi a nehézség, és annyi minden szól ellene. Mindig más műsort kell kitalálni, közönséget behozni, pénzt nem lehet vele keresni stb. Aztán meggyőztek minket, hogy csak csináljuk a műsorokat, ők adják a helyet, a pénzt, a reklámot, meg a szervezést, és milyen remek lesz. Így is lett, 2005 tavaszán beindult a Klub. Kezdetben igen nagy volt az érdeklődés, sok este teltházzal büszkélkedett. Az évad végén, a nyári kerti rendezvényünkre majd ötszázan jöttek el, odáig voltunk, hogy milyen remek zenekar vagyunk, meg milyen remek a Benczúrház. A második évad már nem volt ennyire felhőtlen, a látogatottság igen változó volt. Próbáltunk szakmaibb programokat is szervezni, ezek mérsékeltebb sikereket arattak. Csak azok az esték vonzottak nagyobb tömegeket, ahova komoly "húzónevet" hívtunk meg. A harmadik évad (2006-2007) egyértelmű válsággal küzdött. A nézőszám viszonylag stabil volt, 40-50 fő körüli. Ennek okait sokat keresgéltük, de nem mindig találtuk meg. Leginkább arra jutottunk, hogy a mai információ- és eseményáradatban a fennmaradásért (a közönségért) folyamatosan dolgozni kell, nem lehet babérokon ücsörögni. Egyébként a februári születésnapi klub teltházas volt, sőt, alig fértünk el. Idén augusztusban szintén csináltunk egy teltházas kerti estet, Lázár Ervin-műsorunkból, nagy sikerrel. Ott tudtuk meg, a koncert előtt, hogy nem biztos, hogy lesz többet Sebő-klub. Nem éri meg. Puff. Aztán szeptemberben közösen gondolkoztunk, alkudoztunk egy kicsit. Legyen kevesebb. Jó, legyen. Októberben kezdünk. Kedves egyetlen, szeretett közönségünk! A helyzet igen egyszerű: ha sokan eljönnek és megveszik a belépőt, akkor a Benczúrháznak megéri az estét megtartani, és akkor sokáig lehet még Sebő-klub. Ha nem jönnek el, nem lesz. 102@http://www.rejtelmek.hu Thu, 18 Oct 2007 08:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/101 A Költészet Vásárát Gryllus Dani honosítja Párizsból, immár négy éve. Tavaly a Művészetek Palotájában, előtte pedig a szentendrei Tömegközlekedési Múzeumban volt a rendezvény. Emlékszem, jópofa dolog volt villamosok között zenélni, hidegben, tavasszal. Idén új helyszínen, a Nemzeti Színházban lesz a vásár. Mi vasárnap délután öt órakor játszunk. És ma 50 éves a Szputnyik–1. 101@http://www.rejtelmek.hu Thu, 04 Oct 2007 01:57:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/100 A múlt héten a Hagyományok Házában a jeles évforduló kapcsán egy konferenciát tartottak, "A Budai Vigadó 107 éve a kultúra szolgálatában" címmel. Ezen neves történészek és polgármesterek mellett a Hagyományok Háza létrehozói és munkatársai is megszólalási lehetőséget kaptak, Az átadás és emléktábla-avatás után az Állami Népi Együttes is bemutatott egy részletet a Kincses Felvidék c. műsorából. Sajnos az ebéd körül felgyorsultak az események és emiatt Sebő Ferencnek dupla tempóval kellett ledarálnia beszédét, így aki nem tudta követni, vagy menet közben elvesztette a fonalat, netán ott sem volt, most elolvashatja teljes terjedelmében a szöveget. Csak itt, csak nálunk, a Ládafiában. 100@http://www.rejtelmek.hu Mon, 24 Sep 2007 11:59:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/99 Lassan hozzá kell szoknunk, hogy szinte naponta jelennek meg új, hasznos szolgáltatások a weben. Egyben az is az új világ jellemzője, hogy csupa BETA, azaz kísérleti, teszt-jelleggel futó alkalmazásokat kapunk, amelyek sosem váltanak át éles, valódi állapotba. Ennek oka a folyamatos fejlesztés és a platform, ami az internet. Itt ugyanis nem érvényesek a hagyományos szoftver-szabályok: új verzió-megvesz-használ-új verzió. A neten mindig a legújabb változatot használhatjuk, és a BETA-állapotot ellensúlyozandó, ingyen. A pénz pedig a reklámból jön. A legújabb ilyen (legalábbis számomra) a Google Web Alert. Ez az okosság arra képes, hogy tetszőlegesen megadott kifejezések előfordulását figyeli az interneten, és ha felbukkan egy új oldal a mi témánkban, akkor levelet küld. Nosza, azonnal csináltam is egy ilyen figyelést a Sebő-együttes nevére. Jöttek szépen az ismert találatok, de a mai levélben valami érdekes volt: egy holland lemezbolt feltette az eBay-re (ez a legnagyobb aukciós oldal) a Sebő-együttes 1975-ös lemezét, azt a bizonyos első barnát. 10 USA dollárért. Az igazi csemege azonban a lemez ajánlója: 1975 FOLK from Hungary. Kinda Hungarian answer to British FOLK scene around Fairport Convention. Traditionals and self penned songs which have PSYCHEDELIC touch. 1975 Hungarian pressing. Gatefold laminated sleeve. Sleeve is ex-, vinyl is ex-. Gyors fordítás: Népzene Magyarországról, egyfajta magyar válasz a Fairport Convention-féle brit folk-zenére. Tradicionális és saját dalok, pszichedelikus beütéssel. Magyar nyomás, laminált borító. A borító és a lemez is majdnem kiváló állpotban van. Most megyek, meghallgatom a lemezt, vajon melyik dal pszichedelikus, a Cönögemadár, vagy az Adjon az Isten? Igen, és itt a link az árverésre, még négy napig lehet licitálni! 99@http://www.rejtelmek.hu Mon, 17 Sep 2007 18:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/98 Készítettem néhány fényképet. A kiállítás szeptember 30-ig látható. Bakó Kata könyvtáros, Sebő Ferenc és Fonyó Istvánné főigazgató Sebő Ferenc, a büszke fotós A közönség birtokba veszi a képeket 98@http://www.rejtelmek.hu Fri, 14 Sep 2007 23:39:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/97 Nem győzöm eleget hangsúlyozni az RSS előnyeit (erről írtam már korábban). Az ember feliratkozik egy csomó RSS-csatornára, majd elégedetten hátradől, hogy nem marad le semmi fontosról. Aztán persze idővel rájön, főleg nyaralás alatt, hogy nem mindenért kár, amiről lemarad. Pár hónapja feliratkoztam a Magyar Elektronikus Könyvtár RSS-csatornájára is, érdekes látni, hogy mindennap 4-5 új könyv kerül fel. A könyvek többsége persze/sajnos számomra érdektelen, de volt pár alkalom, hogy beleolvastam egy-egy kötetbe és nem bántam meg (legutóbb például Csányi Vilmos: Van ott valaki? c. könyvét töltöttem le). Ma viszont kimondottan örömmel töltött el, hogy egy olyan könyv is felkerült, ami a témánkba vág. Csorba János írásait Sebő Ferenc szekesztette és rendezte sajtó alá, hogy hogyan, azt a könyv előszavában részletesen le is írja. Csorba János 1925. február 15-én született Széken, szegényparaszti családból. Iskolát keveset, csak két osztályt járt. Édesanyja - akitől a dalait is tanulta - kilenc gyereket hozott a világra, ő volt az utolsó előtti. Pásztorok mellett szolgált, majd ostoros szolga lett. Mikor jött a háború, elkerült a falujából Magyarországra. Keserves hányattatások után orosz fogságból került haza 1948-ban. Megnősült, két fia született. Amikor 1960-ban megszervezték Széken is a termelőszövetkezetet, már az első évben becsapták, ezért Szamosújvárra költözött családjával. Ott a szeszgyárban talált magának munkát. [...] Nem volt egyszerű feladat ezt az írásjelek és bármiféle tagolódás nélküli szöveget beolvasni a számítógépbe. Egyedül nem is boldogultam volna vele, János bácsival közösen böngésztük át a már elkészült átírást. Minden számomra érthetetlen fogalomnál, furcsa szónál megálltunk, ő más szavakkal körülírta, én pedig azt írtam le, amiben megegyeztünk. Ezeket a beszélgetéseket, valamint a dalszövegek lehetséges dallamait magnetofonnal rögzítettem. Az innen nyert ismereteket szögletes zárójel különbözteti meg a kézirat szövegétől. A különleges szavakból szótárt szerkesztettünk. [...] Csorba János nagyon sokat tett azért, hogy az őseitől örökölt hagyomány tovább öröklődjék. Nemcsak énekesként, adatközlőként, erdélyi házigazdaként, hanem krónikásként is. Üzenete alapvetően fontos számunkra. Olyan életet villant elénk, amelyben voltak boldog emberek is. Manapság, amikor az emberek nem tudnak betelni javakkal, s ettől egyáltalán nem boldogok, bizony érdemes felidézni, hogyan tudtak maguknak elődeink oly kevés anyagi eszközzel is érzelemgazdag, emberhez méltó környezetet teremteni, amely erőt adott, és reményt arra, hogy érdemes élni. Sebő Ferenc És itt a link a könyvhöz: katt! 97@http://www.rejtelmek.hu Thu, 13 Sep 2007 11:39:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/96 2007. szeptember 13. 16:30, BME OMIIK - Sóhajok hídja A kiállítást megnyitja Dr. Mezős Tamás, a KÖH elnöke, a BME Építészettörténeti Tanszékének tanára A kiállítás 2007. szeptember 30-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében (H-P 9-20). Címünk: 1111 Budapest, Budafoki út 4-6. - Könyvtárépület A meghívó 96@http://www.rejtelmek.hu Tue, 11 Sep 2007 11:19:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/95 Ha már ennyit reklámoztam, itt a csütörtöki adás hangfelvétele, jó zenék vannak benne. Táncház archívum, vendég: Halmos Béla és Joób Árpád, szerkesztő-műsorvezető: Dévai János, hossz: 29 perc, elhangzott: szeptember 6-án, este fél hatkor. 95@http://www.rejtelmek.hu Fri, 07 Sep 2007 01:42:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/94 Vannak a zenetörténetben nagy párosok. Például a SzörényiBródy. Vagy a népzenből ilyen a KodályVargyas (Vargyas Lajos szerkesztette a példatárat Kodály: A magyar népzene c. tanulmányához). Jobb esetben csak összekeverik a páros tagjait, rosszabb esetben azt hiszik, hogy a második név a keresztnév. Az elmúlt negyven évben sok ilyen történt a SebőHalmossal is, de még messze nincs vége, az idevágó Einstein-legendát tudnám idézni: "Csak két dolog biztos. A világegyetem és az emberi butaság. ... a világegyetemben nem vagyok olyan biztos." Úgyhogy itt egy friss gyöngyszem a Népszabadság tv magazinjából: Tehát akkor egy kis műsorajánló: csütörtökön, este fél hétkor a Bartókon beszélgetés lesz Halmos Bélával. Mellékszál: érdekes a rádió arculatváltása. Eltartott vagy fél percig, mire rájöttem, hogy az MR3-Bartóknak semmi köze az MP3-hoz. Tényleg, valaki végiggondolta a rádiónál, hogy mennyire életszerű az, hogy valaki így kezdi a mondandóját: "tegnap azt hallottam az emeregykossuthon..." Egyébként a pengető az emerkettőpetőfi logójában tetszik (az a lila plecsni egy ugyanis egy gitárpengető). Bár ha tényleg korszerűek akarnánk lenni, akkor egy nyomtatott áramkört vagy esetleg pár byte-ot használnánk, hiszen a mai popzenében az elektronika dominál, nem a kézimunka. 94@http://www.rejtelmek.hu Wed, 05 Sep 2007 10:15:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/93 Csináltam egy kis újítást a honlapra, tessék a képekre kattingatni, aztán a kurzorbillentyűkkel lépegetni! A Holstentor Magyar évad minden kirakatban Szűz Mária-templom, részlet Szűz Mária-templom, részlet Szűz Mária-templom, részlet A tipikus Lübeck Kaptunk egy igazi nagydobot Skanzen-vonat Skanzen Kilátás a Szent Péter-templom tornyából Lübeck fentről Toronyzenészek, szélben Grófi csűr, 800 személyre Gróféknál, uzsonnán Lübeck klasszik Esterházy dedikál A csapat Emkendorfban ebédel Csidu nyerésben Emkendorf, kastély, piknik 93@http://www.rejtelmek.hu Fri, 31 Aug 2007 11:39:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/92 Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Hiller István oktatási és kulturális miniszter a nemzeti ünnep, augusztus 20-a alkalmából a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetést adta [...] Dr. Halmos Bélának, a zenetudomány kandidátusának, előadóművésznek, népzenekutatónak, népzenetanárnak, építészmérnöknek, a Hagyományok Háza Táncházarchívuma vezetőjének [...] Továbbá gratulálunk Palya Beának (lovagkereszt) és Varró Dánielnek (arany érdemkereszt) is. 92@http://www.rejtelmek.hu Tue, 21 Aug 2007 01:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/91 22:15 "Sebő 60" - magyar koncertfilm, 52 perc Sebő Ferenc születésnapi koncertje. A hazai népzenei és táncházmozgalom elindítóját, apostolát, máig is művelőjét, Sebő Ferencet közel 5 órás koncerten ünnepelték művésztársai, barátai és a közönség. Közreműködik a régi és a mai Sebő együttes, Sebestyén Márta, Palya Bea, Bognár Szilvia és az Állami Népi Együttes szólistái. Utána pedig a Fotográfia, Zolnay Pál filmje, operatőr: Ragályi Elemér, zeneszerző: Sebő Ferenc. 91@http://www.rejtelmek.hu Mon, 20 Aug 2007 13:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/90 Ma a hatórás szentmise miatt egy kicsit korábban játszunk, a koncertünk 17 órakor kezdődik. 90@http://www.rejtelmek.hu Mon, 20 Aug 2007 10:04:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/89 Megvolt a hétvégi két koncert Emkendorfban. Ez egy kastély és a parkja, hírek szerint itt forgatták a Guldenburgok öröksége c. filmsorozatot. Itt is egy nagy csűrben játszottunk, 1000 embernek. A parkban közben piknikeztek, mi meg a koncert után kis táncházat csináltunk. Nagyon kedves, érdeklődő népek voltak, minden hangszert tüzetesen végigkérdeztek, megtapogattak. A tekerő volt a sztár, többen megjegyezték, hogy aha, das ist ein geige-maschine! Szombat este pedig Rendsburg-ban szálltunk meg, de a szálloda elég kicsi volt, nem volt internet-hozzáférés. Este sörözés mellett kapitaliztunk, a kőszegi leírásokból ismert módon. Annyi különbséggel, hogy szűz-kéz alapon Csidu (Csatai László, táncos kollégánk) nyert. De nagyon elvert minket. Ma meg gyors öltözés és autózás a táncház után Hamburgba, és egy eseménytelen utazás után (ismét Fokker) újra itthon. A legelső dolgok egyike pedig, hogy ezt a bekezdést írom, mindent a rajongókért :) Legközelebb fényképekkel jelentkezünk, addig is jó éjszakát, találkozunk holnap Esztergomban! 89@http://www.rejtelmek.hu Sun, 19 Aug 2007 23:05:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/88 Jol sikerult a felolvasoest a St. Petri templomban, Esterhazy csodalatos modon tudja ujja kore csavarni a kozonseg fejet - ez aztan a kepzavar. Harom darabot olvasott fel, elotte-utana-kozotte jatszottunk egy-egy dalt. A kedvencemet is elmondta, a Harmonia Caelestisbol a pincer-monologot, a bekakkal meg a nagyneni budapesti latogatasaval. Utana vacsoraztunk egy nagyon jo etteremben a Hüxstrassen (http://www.miera-luebeck.de/), elkepesztoen finom borokat adtak. Kicsit muzsikaltunk is, mert a vendeglatok nagyon szerettek volna "tipikus" magyar nepdalokat hallgatni. Feri erre szepen vegigmeselte a nepzenetortenelmet, kulonos tekintettel arra, hogy nincs olyan, hogy tipikus magyar nepdal, kulonbozo korszakok vannak, es a korszakoknak kulonbozo dalaik. Ezeket illusztraltuk zenevel, mindenki nagyon jol szorakozott. Aztan meg a szalloda ajtajaban Peter megkerdezte, hogy nem iszunk-e meg valamit? Ugyhogy bemutattuk a regi viccet a magyar ertelmiseg ket utjarol. Illetve mi az egyiken setaltunk, ugy fel negyig. Esterhazy a reggelinel teljesen levett a labamrol, arrol meselt, hogy nem erti a nemeteket, miert nem tudjak kimondani a neveinket, pedig a Sebo teljesen jol hangzik a nemeteknek, raadasul a Pergerrel is komoly gondjaik voltak, pedig - mondja - ennel nemetesebb nevet nehezen lehetne hozni nekik. Most mindjart indulunk a kovetkezo fellepesre es a kovetkezo szallasra(http://pelli-hof.de/. 88@http://www.rejtelmek.hu Sat, 18 Aug 2007 10:17:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/87 Nem is meseltem, hogy itt Lübeckben dul a magyar-laz. Minden masodik kirakatban kint van magyar zaszlo, es a fesztival plakatjai. A masodik fellepesunk egy kis faluban, Pronstorban volt, ugy 20 km-re Lübecktol. Egy grof birtokan volt a koncert, ide irom a nevet, mert nagyon kedves ember: Hans Caspar Graf zu Rantzau. Fogadott minket a hazaban, uzsonnaval kinalt. Külön meg kell emliteni Emil nevu fekete labrador kutyajat, akinek a labda a kedvence, lehet neki dobalni. Persze ez egy kicsit mas erzes, mint otthon, barmekkorat erolkodhet az ember, a kastelypark akkora, hogy meg a legkozelebbi faig sem sikerul eldobni a szetragott teniszlabdat. Es a fu olyan zold, hogy majd külön levadaszom az RGB-kodjat, mert szerintem ilyen nincs. A mai grofi allapotokhoz azert hozza tartozik, hogy a kastelya ma muzeum, es ok az intezo kis hazaban laknak. Ennek csupan pusztan praktikus okai vannak, a birtok ma mar nem jovedelmez annyit, mint a jobbagy-korszakban. A koncert az egyik gazdasagi epuletben volt, valoszinuleg magtar lehetett. Mindenesetre oriasi, legalabb 60 meter hosszu csarnokot kell elkepzelni. 40 sor volt berakva, soronkent 20 szekkel, es hatul meg maradt is hely boven. (Ha valaki megmondja, hogy a szallodai Windows2000-ret hogyan kell ravenni, hogy felismerje a telefonom [SonyEricsson k750i], akkor lesz fenykep is a helyszinrol.) Telt haz volt, allohelyekkel, ugyhogy voltak vagy 900-an. Nagy siker, raadas, viragcsokor, minden. Tobb magyar is odajott gratulalni, olyanok, akik meg az "atkosban" "disszidaltak". Erdekes volt latni, hogy akiket tenyleg erdekel a nepzene, azok meg mindig akcentus nelkul beszelik a magyar nyelvet. A fogadason pedig orommel ertesultunk, hogy itt eszakon bort isznak a nemetek, nem sort. Ugyhogy mostanaban borozunk. Modjaval. Ma este pedig a Lübecki St. Petri templomban lesz Esterhazy Peternek egy konyvbemutatoja, megkertek minket, hogy egy-ket dallal lepjük meg a közönseget. Ott leszünk. 87@http://www.rejtelmek.hu Fri, 17 Aug 2007 10:56:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/86 Az elozo hozzaszolast kicsit modositom, vegul is egy Fokker F70-essel repültünk, ugy latszik, tobb ember jött össze. Lübeckben a Radisson Senator hotelben lakunk, 5 csillag van, de magyar karakterek nincsenek. Ja, igen. Ket fiatal jott ki ertunk a repterre, 2 nagy Audi kombival. Gratulalok a nemet autogyartoknak, de sikerült a csomagtartokat oly modon elrontani, hogy egy nyomorult gitartok sem fer bele rendesen. Sem a hossz, sem a magassag nem stimmel. A Trabantban ilyen godnom nem volt. A fiatalok nem szivbajosak, siman teptek 200-zal. Esoben. Mert az ido esos-felhos, de erdekes modon neha megcsavar valaki egy kapcsolot, es akkor napsütes es kek eg lesz. Aztan vissza. Delutan megneztuk a Szuz Maria templomot, ahol Buxtehude volt a karnagy, akihez meg Bach is eljott. Hiaba, a CD-korszakban mar egyszerubb a kollegakat meghallgatni. Az elso fellepesünk Molfsee-ben volt (Kiel külvarosa), egy skanzenben, egy nagy csurben. Ide mar kisbusszal hoztak minket. Majd egyszer irok egy külön cikket a skanzenekrol is, tavaly Stockholmban is jo dolgokat lattam. Szoval, telthaz, vagy 500 ember jott el, akik szemlatomast nagyon elveztek, a nemet dalokat enekeltek, bele is tapsoltak. De a legjobb: a dob. A repülore ugye nem nagyon lehet az egesz hangszerparkunkat felvinni, ugyhogy meg szoktuk kerni a helyieket, hogy legalabb dobot bereljenek nekünk. Most is igy volt, nagyon rendesek voltak, meg fenykepet is küldtek a mult heten a dobrol. itt viszont nagyot neztünk, mert a dob finoman szolva is oriasi volt, annyira, hogy Geza at sem erte. A fenykepen ugyanis csak az aranyok latszottak, a valodi meret nem. Nem veletlenül vannak a regeszeti kepeket meret-skalak, vonalzok. A masik legjobb: a koncert utan hoztak "bakelit" Sebo-lemezt is dedikaltatni, a 78-as tanchaz lemezt. Most meg egy kis varosnezes, aztan indulas Pronstorf-ba. 86@http://www.rejtelmek.hu Thu, 16 Aug 2007 11:12:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/85 Holnap reggel indulunk Hamburgba, egy ilyen ici-pici repcsivel: Az Ungarischer Akzent (Németországi Magyar Kulturális Évad) keretében megyünk jó hírét kelteni a hazai művészeteknek, azon belül is a táncháznak. Igyekezni fogunk, Csatai "Csidu" László és Csatai Luca jönnek velünk táncolni és táncokat tanítani. Lübeckben fogunk lakni, és a környékbeli kis városokban, falvakban lépünk majd fel. A szállodában biztos lesz internet, igyekszem majd beszámolni a részletekről. 85@http://www.rejtelmek.hu Tue, 14 Aug 2007 21:37:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/84 Magyar Hírlap 2007. július 25., szerző: Bóta Gábor Túl nagy ziccer, hogy A méla Tempefőiben a címszereplő elkesergi azt a szállóigévé vált mondatot, hogy "az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban". A Kőszegi Várszínház bemutatójának főhőse, Fekete Ernő többször is közhírré teszi ezt, különböző hangsúlyokkal, akár felénk is fordulva, nyomatékosítja az eszmei mondanivalót, mint szolgálati közleményt. És ez most tényleg lidércesen aktuális. Csokonai Vitéz Mihály fiatalkori bohóságában egy ifjú költő kiadatja a verseit, de nem tudja kifizetni a nyomdászt, aki börtönnel fenyegeti. A szerencsétlen művész pedig lót-fut fűhöz-fához, azonban senki sem hajlandó kihúzni a csávából, a kutya sem akar szponzorrá válni. A jelenkori, ismétlődő hét szűk esztendőkben újra és újra valami hasonlót élnek át a művészek, a színháziak meg mostanában különösen ezt érzik, ezért nem csoda, hogy elővették az amúgy ritkán játszott darabot. És bizony, A méla Tempefői a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a budapesti vendégjátékon meglehetősen unalmasan indul, a színészek lényegében felmondják a Hamvai Kornél által némiképp korszerűsített szöveget. Igazi nevetés hosszú ideig nem hallatszik a nézőtéren. De addig is megcsodálhatjuk a Cselényi Nóra tervezte jelmezeket. Az akusztikus élményt pedig a Sebő Együttes fokozza, tagjai már a produkció előtt is játszottak, közben pedig nem csak aláfestő zenét szolgáltatnak, hanem időnként a kíséretükkel a szereplők dalra is fakadnak. 84@http://www.rejtelmek.hu Mon, 06 Aug 2007 14:13:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/83 A héten az évi rendes szabadság terhére egy kis felvidéki kirándulást is megejtettünk családilag. Ez a kép itt a Körmöcbányai Városi Múzeumban készült, és három darab körmöci aranyat ábrázol 1792-ből. Vagyis ezek voltak Csokonai idejében forgalomban, ilyenekből kellett volna Tempefőinek harmincat lefizetnie szegény Betriegernek. Természetesen a kiállítás többi részét is ajánlom, a ház pincéje egy komplett kis bánya, sisakkal, csillével. A pénzeket bemutató szinten az ókortól kezdve megvan minden egészen a mai napig. Még millió bilpengő és '46-os forint is van. Jó volt látni azokat a korai pengő-címleteket (eredeti arcképekkel), amelyeket a korábbi, Capitaly-s posztban említettem. A múzeum a főtéren van, ha az alsó-kaputól indulunk, jobbra a negyedik ház. 83@http://www.rejtelmek.hu Sun, 05 Aug 2007 20:14:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/82 Magyar Narancs, 2007. augusztus 2., szerző: Csáki Judit Akik kitalálták, hogy Kőszegen és a Városmajori Parkszínpadon Csokonai Vitéz Mihály A méla Tempefői című szatírikus vígjátékát kellene bemutatni, azt hitték, hogy a darab egyértelmű üzenete mérsékelt intonációban is diadalmaskodni fog. Ezért aztán Jordán Tamás rendezése laza és színészcentrikus, ahogyan azt egy nagyjából-egészében tisztes nyári produkcióban, vagyis hakniban megszoktuk. Legnagyobb ötlete, hogy az előadás előtt és alatt fellépteti a Sebő együttest - én speciel régen láttam-hallottam őket, ezért ez az ötlet jólesett. 82@http://www.rejtelmek.hu Sun, 05 Aug 2007 20:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/81 Olvasom Vágvölgyi B. Andrást az ÉS-ben: A televíziókritikai tárgyhét éppen július közepére esett, mikor is két dolgot tudhat előre a felkészült, élettapasztalattal vert televíziókritikus: ad 1.: meleg lesz; ad 2.: fel fog tűnni különböző televízióállomások reggeli műsoraiban Márta István zeneszerző, színidirektor, fesztiválalapító és kultúramenedzser, és elmondja, hogy megint nem jött össze a pénz Kapolcsra, és ez számos, rajta kívül álló ember felelőssége, úgyhogy magukra vessenek. Ezek természettörvények, olyanok, mint hogy a Nap ide-oda jár az égen [...] Erről eszembe jutott, hogy idén sem hívtak meg Kapolcsra minket. Sőt, tulajdonképpen fél-kerek évforduló van, pontosan 5 éve nem hívtak meg minket a Márta Pistáék. A pontosság kedvéért persze el kell mondanom, hogy a csatolt rendezvényeken azért szerepeltünk (2003: Öcs, 2004-2005: Taliándörögd). Ezek "gebines" fesztiválok voltak, azaz a Fonó és a Hungarofest szervezte őket, nem a Művészetek Völgye. A közönség nem tehet róla, de valahogy mindig szerencsétlenül jöttek ki a dolgok: volt, hogy kevesen fértek be, mint az öcsi Közösségi Ház udvarára, vagy sokan lemaradtak róla, mint 2005-ben, amikor a fesztivál elején szerepeltünk. Legalábbis a reklamáló e-mail-ek ezeket említették. Mert azokat mi kapjuk. No, de elég a nyavalygásból, ha valakinek hiányzunk, indítson népi kezdeményezést. Addig is ajánlom az arra járóknak Ivo Papasov klarinétos koncertjét, holnap este az öcsi Kőfejtőben. Igazi bulgár zene, 3000 hang/másodperc sebességgel. Papasovról szép gyűjtemény van a YouTube-on. Ha pedig valaki Sebőre vágyik a Völgyben, augusztus elsején Taliándörögdön a Duna Moziban vetítik Sztanó Hédi filmjét, a Kézjegy: Sebő Ferenc címűt. Ja, igen, ha valaki véletlenül ott volt szombaton (július 28-án) Taliándörögdön a katolikus templomban, a Meseóvodában, az árulja el, hogy a Szécsi Margit - Sebő Ferenc: Eszem a gesztenyét című mesejáték melyik verziója hangzott el: Ruttkai Éva vagy Szécsi Margit adta elő? Köszi. 81@http://www.rejtelmek.hu Mon, 30 Jul 2007 07:06:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/80 Kultura.hu 2007. július 25., szerző: Papp Tímea Dobjuk már össze azt a harminc aranyat, aztán menjünk! - gondolja gyakran, mi több: túl gyakran az ember, miközben feszengve nézi Tempefői szerencsétlenkedését. Úgy tűnik, a darabot csak periodice lehetett volna eljátszani. Ha Kelemen László színtársulata 1793-ban igényt tart rá. Talán a méltatlan elutasítás okozta több mint két évszázados lelkifurdalás miatt érzik időről időre rendezőink úgy, hogy színpadra állítják Csokonai drámáját. És még a régi Sebő-(és Merlin Kommandó-)sláger, a Tartózkodó kérelem sem segít. Értékelnünk kell a munkát, a becsülettel elvégzett értelmezést, az alkotók közösen gondolkodását. Mert rendező, díszlet- és jelmeztervező, színész, zenész tisztességgel megtette, ami a dolga volt. Csak az a fránya alapanyag... Ami helyenként túlírt, helyenként meg vázlatnak is vékonyka. Burjánzik a 18. század végének magyar nyelve, az ideák meg a szentenciák csak úgy sorjáznak. A korabeli konfliktust viszont nem érezzük át, nemhogy pattanásig feszülő indulatokat találnánk a darabban. 80@http://www.rejtelmek.hu Wed, 25 Jul 2007 10:55:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/79 Igen kegyes volt végül hozzánk Zeusz, semmi villám, semmi vihar, csak két-három csepp eső hullott a második felvonásban. És az előadás is jól sikerült, pedig új színpad volt, új technika stb. Én most tartok egy felsorolást, hogy kik is dolgoztak a produkción az elmúlt két-három hónapban, nem biztos, hogy mindenki az eszembe jut, de majd folyamatosan pótlom a listát. Tehát köszönet nekik: Szilasi Attila ügyelő, Kósi Gábor kellékes, Bálint Gábor fény-hang, a kőszegi vár személyzete: Pócza Zoltán, Gelencsér Ildikó, Bakos Zoltán, Scheer Noémi, a díszlet: Horesnyi Balázs és Sebő Rózsa, jelmezek: Cselényi Nóra, Szőke Júlia öltöztető, Horváth Mária sminkes-fodrász, Flament Krisztina súgó, Herpai Rita rendezőasszisztens és gondoskodó, Lőkös Ildikó dramaturg. Továbbá szeretettel gondolunk az Epres-, Bezerédi-, Szilasi-, Kósi-, Jordán-, Sebő-, Spindler-, Lőkös-, Herpai-gyerekekre, akik nagymértékben gondoskodtak kulturált szórakoztatásunkról. És álljon itt egy rövid lista az általunk meglátogatott és ajánlott vendéglátóipari egységekről: Pizza da Rocco, Bécsikapu, Portré, Strucc, Kék huszár, Határmenti Vigadó (Bozsok), Margaréta (Horvátzsidány), Csikó csárda (Cák). Köszönjük, jól telt ez a július. 79@http://www.rejtelmek.hu Wed, 25 Jul 2007 01:04:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/78 Nem akarok rémeket láttatni, de a ma délután érkező hidegfront úgy tűnik, pont eltrafálja az előadást. Szóval sapka-sál legyen mindenkinél. A szabályok minden szabadtéri színpadon általában hasonlóak: ha rossz az idő, akkor várunk (ez változó, maximum 1-2 órát), hátha elmúlik. Akkor is várunk, ha már elkezdtük az előadást, és a rossz idő félbeszakítja az első felvonást. Ha az első felvonás rendben lement, és csak utána csap be a mennykő, akkor az előadást megtartottnak kell tekinteni. Ez esetben a következő cikkben elmesélem a darab végét. :) Ha annyira rossz az idő, hogy hiába várunk, mégsem lehet elkezdeni, akkor esőnap. Holnapra jó időt mondanak. 78@http://www.rejtelmek.hu Tue, 24 Jul 2007 13:16:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/77 Szép volt, jó volt, de ma este utoljára kergeti Kőszegen Betrieger 30 körmöci aranyát Tempefői kolléga. Az előadás után majd' mindenki kocsiba pattan, és megy haza. Az M1-esen autózók kérjük vigyázzanak a színészekre, zenészekre, köszönjük. Aki esetleg lemaradt volna, kap még egy esélyt: kedden Budapesten a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz még egy előadás. Jegyek itt kaphatóak: katt. 77@http://www.rejtelmek.hu Sun, 22 Jul 2007 15:19:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/76 Vas Népe, 2007. július 21., szerző: Ölbei Lívia A Sebő-koncertnek vége, a muzsikusok levetik a zsabós fekete inget, aztán ők is elindulnak a kopogó macskaköveken. Az együttes vezetőjét úgy üdvözli a kőszegi pizzéria tulajdonosa, mintha ezer éve ismernék egymást. Bár, ki tudja: lehet, hogy pont ezer éve ismerik. Sebő Ferenccel a kerthelyiségben - szellőzködő, lágy melegben beszélgetünk. - Olyan a hangulat, mintha hazajöttek volna, vagy legalábbis régi barátok közé. - Pedig csak a várszínházi próbákra érkeztünk a városba - de tényleg otthonosan érezzük magunkat, szeretünk itt lenni. - Annyira izgultam, hogy ne maradjon ki a Harmatocska. Általában a koncertek végén énekli? - Igen, jó helyen van ott, valahogy szépen lecsendesíti a hangulatot. Az a búcsú. 76@http://www.rejtelmek.hu Sat, 21 Jul 2007 18:01:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/75 nyugat.hu, 2007. július 14., szerző: Pais-H. Az égiek megkegyelmeztek Méla Tempefőinek: Kőszegen is kiderült, és a várban kellemes, csapadékmentes este köszöntött ránk. Jó kis premier volt, amiért a legnagyobb dicséret a rendezőn, Jordán Tamáson túl a színészeket illeti meg. Képesek voltak Csokonai archaikusan kacifántos mondatainak természetességet kölcsönözni. Főként a címszereplő, Fekete Ernő szolgált rá a vállveregetésre, amiért kimódoltság nélkül lehelt életet a 18. századi poéta figurájába. Bolondságnak tűnhetett a Kőszegi Várszínház 25. jubileumi évadára épp egy Csokonaival előrukkolni, hiszen veretes honfi-poétánk nagyon nincs divatban. Keserédes "nemzeti nemes játéka" pedig csupán egy töredék, amelynek textusából az olvasottabb néző is általában ennyit ismer: "Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon". A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költőzsenije a középiskolás korosztály nehezen emészthető tananyaga. A szabadtéri nyári színházak pedig többnyire könnyű és könnyen emészthető nézőcsalogató darabocskákat állítanak színpadra, nem efféle sírva vigadást. Csokonait, ezt nyomatékosítanunk kell, meglehetősen vakmerő választásnak tartjuk, de istenuccse, bejött. 75@http://www.rejtelmek.hu Fri, 20 Jul 2007 17:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/74 A Nyugat előbb említett számában Hatvany Lajos közread egy visszaemlékezést Csokonairól, Domby Márton tollából, aki kortársa volt Csokonainak. Ugyanaz a nyelvezet, mint a Tempefői, nekem tetszik. Két részlet a szövegből: E' vólt éppen a' baja, hogy mértéket semmibe tartani nem tudott. Vagy egész, vagy semmi se, azt tartván, hogy fél munka, fél embert illet, vagy is inkább annak annak érzésében a' miben vólt, ugy elmerülvén, arra ugy rá adván magát, hogy a' mérték eszébe se jutott. Éppen azért mondtam oda fellyebb, hogy az Életben is egész vólt, az az, az élettel való élésben. Ha hozzá fogott az éjtszakázáshoz, a' munkához, eszébe nem jutott, hogy le kellene feküdni mig a' feljövő nap szemébe nem sütött; ha pipázáshoz kezdett, mig dohányában tartott, ha mulatságba eredtt, mig tsak vólt mulató, ha képzelődésbe, mig tsak abból erőszakkal ki nem verődött. Ezért ijedt meg néha a' maga eleven képzelődésitől, mint a' hir mondja, azért nem értette, ha szólottak is hozzá, a' mint T. Kovács Ur irja, mikor melancholizálni kezdett. Igen ide tartozik egy furtsa története, mellyel őtet sokszor nevették. T. i. falun lévén egyszer egy jó barátjánál, vatsora előtt kevéssel gazdájával eggyütt lementek a' pintzébe ketten borért. Azomba mélázások közben addig berhelik a' külömben is rosz tsapot, hogy azt a' hordóból egészen kiverhelték vagy bele törték. Ekkor nem lévén más csapjok, a' gazda Csokonayt a' szomszédba szalasztja tsapért, maga pedig ujjával vagy tenyerével bedugja a' csap jukát. Csokonay elszalad a szomszédba csapért; de ott mulatság lévén 's mulatóktól megragadtatván, elfelejtkezett a' csapról, 's a' csap lyukát tenyerével kutzorogva tartó gazdájáról, mig egyszer nagy sokára azt nem kérdik tőlle: Ugyan hogy esett illyen későn ez a különös szerentsénk? Ekkor jutott miért küldte őtet oda, az ő csap jukánál már a' görnyedezésbenn, a' kiabálásbann, és boszankodásbann egészen eltikkadtt gazdája. 74@http://www.rejtelmek.hu Fri, 20 Jul 2007 12:47:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/73 Találtam egy Móricz-novellát. 1911-ben írta (a Nyugatban jelent meg), saját megjegyzése szerint hangulatcsinálónak Csokonai: Karnyóné bemutatójához. Az írásban felhasználja a Karnyóné és a Tempefői szövegeit is. Például hogy Fegyverneki gróf miért nem ad 30 aranyat Tempefőinek - de most a másik oldalt látjuk, és a gróf sztorizik, múlt időben. Vagy hogy Rozália szerelmes volt a Tempefőibe. De a legjobb a novella vége: Csokonai távolabb ment a kert fái közé. A tisztelője, a szerény Muzsafi, mint az árnyék húzódott utána. - Boldog lehet, mester! Azért mégis mély nyomokat hagyott a lelkekben. Csokonai kissé hallgatott. Aztán felsóhajtott. - Nyomokat hagytam a porban! Jön az első szél, mindet elsepri! De ha irgalmasabbak lettek volna az istenek - lennék a vízcsepp, amely szétporlasztja a kősziklát!... Mi ez abból, amit tenni szeretnék!... Magyar föld, magyar átok!... A mai napnak vége, eltűnt, elfeledték... S ezzel a nappal el vagyok temetve én magam is... Hová lesz az az erő, ami itt feszít belülről!... Hová ez a világ, ami itt van körülöttem, amit olyan könnyen tudnék komédiában megörökösíteni!... Talán sose írok többet effélét, és ki játszaná újra! Én magam se láttam soha, semmiféle színielőadást a main kívül... Talán száz esztendő múlva lesz olyan boldog kor, mikor kíváncsiak lesznek s megpróbálják mit is, hogy is experimentáltunk... Ah, vestigia lena... Könnyű lábnyomok a porban... Ez a Karnyóné!...: Itt járt valaki!... Valaki járt itt! Csokonai után (kicsit több, mint) száz esztendővel írja ezeket Móricz Zsigmond. És újabb majdnem száz évvel később Kőszegen ismét Tempefői. 73@http://www.rejtelmek.hu Fri, 20 Jul 2007 12:37:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/72 A darab végén, a fináléban - miután a színészek kiosztották az alábbi szórólapot - Tempefői (Fekete Ernő) egyszercsak megállítja a zenét, és így szól: Tisztelt publikum, Sebő Ferenc uram a köznép és a maga múlattatására szerzette ezt a lelket hevítő, magnific dallamot. Nagy örömünkre szolgálna azon elszánásuk, hogy a kiosztott egzemplárok segítségével mivelünk együtt énekelnének. Tessék gyakorolni! 72@http://www.rejtelmek.hu Thu, 19 Jul 2007 10:53:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/71 Vas Népe, 2007. július 19., szerző: Ölbei Lívia (A Vas Népe fényképalbumához katt ide) Kőszeg (öl) - A várszínházi önálló koncertről se hiányozhat Csokonai Vitéz Mihály, ha egyszer A méla Tempefői-előadás zeneszerzője Sebő Ferenc, a színfalak mögött pedig végig ott ül és játszik a teljes zenekar. Ma este már újra ezt teszi. De kedden lejöttek - sőt, leszálltak - a muzsikusok a színpadról. Épp csak egy alacsony pódiumra van szükségük a koncerthez a macskaköves várudvaron - bár háttérnek persze így is ott marad a bájos-lenge díszlet. A várudvar bejáratánál asztalon CD-halmok. A Merlin-kommandó, a Rongyszőnyeg, a Sebő-József Attila (Hangzó Helikon). Biztos, ami biztos: rögtön ide egy József Attilát. (Mer mi az, hogy még nincs meg. Tényleg.) Tenyérbe simuló szép kis verseskötet. Keménytáblás. A címlapon a háttérben a zenekar (Sebő Ferencnek még hosszú haja van), az előtérben József Attila: petőfisen kihajtott inggallérja fölött félszeg-dacos, kisfiús a mosolya. A Tiszta szívvel József Attilája. Vers a könyvben, énekelt vers a könyvborító belső zsebébe diszkréten belecsúsztatott lemezen. De előbb le kell tépni a nejlonborítót. Erős könyvszag terjeng. Erre (és a többi könyv, lemez megjelentetésére) mindenképpen jó volt a 2005-ös József Attila-centenárium. Hát persze hogy rajta van a Rejtelmek - és rajta van a Harmatocska is. Minden megvan. Nyugalom. A lemez még pihenhet - ez itt egy élő koncert lesz. 71@http://www.rejtelmek.hu Thu, 19 Jul 2007 09:26:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/70 Nagyon jó kis közönség gyűlt össze kedd este a kőszegi vár udvarán. Szolid, másfél órás koncertet adtunk, volt benne minden: szerb és német népdalok, József Attila, Csokonai, Horatius, Weöres Sándor. A hangulat miatt beöltöztünk a darabban használt ruhánkba, fekete nadrág-ing-zsabó. Mondtuk is, hogy mi vagyunk a Zsabó-együttes :) Először azt gondoltuk, hogy ez remek poén lesz, később kiderült, hogy mégse, mert a meleg nemhogy csökkent volna az idő előrehaladtával, hanem a reflektoroknak köszönhetően még nőtt is. Úgyhogy valószínűleg ez volt az utolsó jelmezes koncertünk. Mindenesetre Cselényi Nóra, a darab jelmeztervezője nagyon örült, hogy csak úgy önszorgalomból használtuk a ruháit. A többi kép erre van: katt ide. A Capitaly-t megint a Feri nyerte. Azt hiszem, legközelebb bankos lesz. Most pedig mindjárt indulunk Dunaszigetre, a mai koncertünkre. 70@http://www.rejtelmek.hu Wed, 18 Jul 2007 12:34:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/69 Tegnap este semmi dolgunk sem volt, ez merőben szokatlan az elmúlt hetek eseményei után. Gondoltunk egy merészet, és testületileg beültünk kedvenc kőszegi éttermünkbe, a Pizza da Rocco-ba (x), és elővettük Feri speciális Capitaly-ját. A játék azért speciális, mert a háború előtti játék pontos, kézzel készített mása. A szerencsekártyákat például Sebő Klári, Feri húga rajzolta. De a legérdekesebbek a pénzek. Eredeti pengő címletek számítógéppel manipulált és kicsinyített másolatai. A címleteken a zenekar tagjai és a táncházmozgalom nagyjai találhatóak. A címletek sorban: 5 pengő - Perger László 10 pengő - Sebő Ferenc 20 pengő - Barvich Iván 50 pengő - Orczi Géza 100 pengő - Karsai Zsigmond 200 pengő - Weöres Sándor 500 pengő - Bársony Mihály 1000 pengő - Sebestyén Márta 2000 pengő - Halmos Béla 5000 pengő - Martin György Így aztán új értelmet nyert mondatokkal lehet dobálózni: "adj egy Bélást, adok érte két Mártit!" Ja igen, Feri nyert. És még egy fontos szabályt megtanultunk a kaptializmus természetéről: a legtöbb pénze mindig a banknak van. 69@http://www.rejtelmek.hu Tue, 17 Jul 2007 14:58:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/68 Vas Népe, 2007. július 16., szerző: Ölbei Lívia Kőszeg (öl) - Július 17-én (kedden) este fél 9-kor kezdődik a Sebő együttes koncertje a Kőszegi Várszínházban, a Jurisics-vár belső udvarán. A méla Tempefői azzal ér véget a várszínházban, hogy a boldog kompánia nyomtatott egzemplárokat osztogat a közönségnek, miközben teli torokból énekli is a csengő-bongó Csokonai-verset, hogy A hatalmas szerelemnek / Megemésztő tüze bánt. / Te lehetsz írja sebemnek / Gyönyörű kis tulipánt. // Szemeid szép ragyogása / Eleven hajnali tűz, / Ajakid harmatozása / Sok ezer gondot elűz. (Etc., etc.) A Tartózkodó kérelem végre meghallgatásra talált. Az elején a Sebő együttes négy muzsikusa fogadja a színpad előterében a közönséget, aztán talpig feketében végig jelen vannak az előadásban; amikor nem látszanak, akkor is halljuk őket. Egyébként is könnyen támad az embernek az az érzése, hogy Sebő Ferenc és a Sebő-együttes öröktől fogva létezik - és mindig létezni is fog. Ki az, aki sose dúdolta még - mint valami feneketlen, mégis nagyon ismerős mélységből fölbuzgó népdalt - a József Attila-verset, hogy Rejtelmek ha zengenek... Vagy a bűvös-bájos Harmatocskát, mint valami szent és profán esti imádságot: Hát dolgoztam hiven, / zümmögve, mint a rét, / milyen könnyű a menny, a műhely már sötét. 68@http://www.rejtelmek.hu Mon, 16 Jul 2007 14:21:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/67 Jelentem, úgy tűnik, bejött a darab. A jegyek elővételben elfogynak, az előadások telt házzal mennek, a nézők veszik a finom poénokat is, a kritika jókat ír, a szereplők élvezik a játékot, mit kívánhatunk még? Mivel a darabban mi is játszunk, az előadásról nem igazán tudok fényképeket készíteni. Annál inkább a felvonások közti szünet eseményeiről! Egyik hajdú sminkel Botos Éva Sipos Vera passziánsz-függőségét oldja 67@http://www.rejtelmek.hu Sun, 15 Jul 2007 10:22:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/66 avagy az is bolond aki teátristává lesz Kőszegnek várában EPRES A. az első rendelkező próbán: Szögezzük le. Nem buktunk meg! EPRES A.: A hajdú miért nem Tempefői kezét fogja?FEKETE E.: Mert benne van a példány. JORDÁN T.: A második felvonás elején a Tibi énekel egy kedves kis Sebőt. F*sza lesz! SEBŐ F.: Vera, te itt úgy énekelsz, mintha az angyalok kara kísérne, nem ezek a ronda palik. BEZERÉDI Z.: Béla! Gyere a Verához!SPINDLER B.: Én? Én nem csinálom lánnyal! JORDÁN T.: Itt nem kollektív, egész nézőteret betöltő unatkozás lesz, hanem kis, elszigetelt unatkozások. Na, ennek kéne elejét venni! JORDÁN T. Koroknai Tamáshoz a hangfelvételen: A Sebőék feljátsszák a dalokat és ha nem hamis, akkor jó! JORDÁN T.: Ha nem jutunk semmire a darabbal, akkor lesz egy Sebő koncert és ti néha énekeltek. 66@http://www.rejtelmek.hu Sat, 14 Jul 2007 11:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/65 1773. november 17-én Debrecenben született. Apja, Csokonai József felcser, borbély-sebész, református lelkészek sarja, nagy protestáns és cívis öntudattal, amit naplója is tükröz. Anyja, Diószegi Sára egy szűcsmester lánya. 1780-tól a református kollégium tanulója. Itt írja első verseit iskolai gyakorlatnak, melyekre tanára, Háló Kovács József fölfigyel. Valóságos csodagyerek. 1788-ban beiratkozik a kollégium főiskolai tagozatára. 1792-ben már Földi János mentora révén levelezik Kazinczyval, aki bíztatja és üdvözli "a második Horváth Ádámot". Hatott rá a magyaros iskola, Dugonics András népiessége, de a felvilágosodás is vonzotta: Rousseau, Voltaire, Gessner és Pope; a verselő és nyelvtehetség olasz költőket kezd fordítani. Nem véletlenül Cimbalom a gúnyneve: latin, olasz, görög, francia, német nyelvtudását később angol, héber, arab és perzsa nyelvismerettel bővíti. 65@http://www.rejtelmek.hu Fri, 13 Jul 2007 11:38:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/64 A darab nyelvezete régies, sok akkoriban használt kifejezés kikopott a használatból. Bár ezek közül sokaknak értelmét meg lehet fejteni a szövegkörnyezetből, de talán mégis érdemes egy szószedetet készíteni az előadás maradéktalan élvezete végett. Íme. 64@http://www.rejtelmek.hu Fri, 13 Jul 2007 11:16:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/63 63@http://www.rejtelmek.hu Wed, 11 Jul 2007 10:25:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/62 Szombattól lent vagyunk Kőszegen - úgy értem, a zenekar, mert a társulat már a hónap eleje óta a Várszínházban dolgozik. Eddig csak megállásos, megbeszélgetős, elsőrész-másodikrész próbák voltak, de vasárnap este lement az első teljes próba is. A két felvonás első nekifutásra 1 óra 10 és 45 percesre sikerült. Még nem számoltam össze, de kb. 15-20-szor szólalunk meg. A zene igen sokféle: van közte háttér-zene, verekedés-effekt, tánc és természetesen egy csomó énekes szám is. Ami érdekes, hogy Sebő Feri zenészként szerepel csak, ugyanis mindent a színészek énekelnek. Nem is rosszul. Sőt, velünk együtt zenélnek is: Sipos Vera (harsona) és Fekete Ernő (fuvola) hangszeres tudását is megmutatja a felvonások elején. Néhány kép a mai napról: Marton Róbert és Fekete Ernő kiesnek a pixisből A darab plakátja a városban A vár belseje, ahogy a hang látja, amint kilép a harsonából Sipos Vera és Barvich Iván hangol Megbeszélés a próba után (Herpai Rita rendezőasszisztens, Jordán Tamás rendező és Flament Kriszta súgó) A megbeszélésen (Sebő Ferenc, Botos Éva, Barvich Iván, Spindler Béla, Epres Attila és Lőkös Ildikó dramaturg) És a végére két cikk a darabról a Vas Népe újságból: Csókolózni szabad? (július 04., Ölbei Lívia) Tehetséges indulat (július 07.) 62@http://www.rejtelmek.hu Mon, 09 Jul 2007 01:03:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/61 Mit találtam: http://donci.blog.hu/! Dönci bácsi könyvét pár éve már bemutattuk az oldalon, de ez most igazi meglepetésnek ígérkezik. Ha jól látom, folytatásokban jelenik meg az egész könyv, fényképekkel együtt. Azért is örülök ennek a megjelenésnek, mert havonta egy-két levelet szoktam kapni, amiben azt kérdezik, hogy hol lehet kapni az "A halálra ítélt zászlóalj"-at, és nagyon bosszantott, hogy mindig csak azt tudtam válaszolni, hogy sehol, elfogyott. 61@http://www.rejtelmek.hu Mon, 02 Jul 2007 17:56:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/60 Folynak a darab próbái a Nemzeti Színházban, hol a Panoráma-, hol a Balett-teremben. Szerdán felvettük a színház hangstúdiójában a mankó-zenét, hogy a színészek tudjanak mire gyakorolni, ha mi nem vagyunk. Csütörtökön már a jelenetek próbáit csináltuk, végig bent ültünk és amikor kellett gyorsan zenéltünk egyet. Aztán újabb jelenés, újabb színészek, csak mi maradtunk. Nem baj, legalább mi fogjuk először egyben látni a darabot :) A képen Jordán Tamás és Bodrogi Gyula (még nem tudja, hogy nemsokára a Nemzet Színésze lesz), a háttérben a zenekarból Feri és Iván. 60@http://www.rejtelmek.hu Fri, 29 Jun 2007 00:07:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/59 Múlt szombaton volt a Múzeumok éjszakája, és mi ebből az alkalomból a Műszaki Egyetem könyvtárában (OMIKK) játszottunk. De nem is ez az érdekes, hanem hogy előttünk volt egy előadás a Gömböcről, amit a feltalálók, Domokos Gábor és Várkonyi Péter tartottak. Mindketten a BME oktatói. Ez a Gömböc tulajdonképpen egy test, ami kicsit olyan, mint a keljfeljancsi, azaz bárhogyan tesszük le az asztalra, mindig ugyanabba a helyzetbe forog vissza. Annyi különbség van csupán, hogy amíg a keljfeljancsiban egy ólomnehezék segíti a visszatérést, addig a Gömböc homogén, azaz egyfajta anyagból készült. Most ez a tudományos újdonság a világban, hogy magyar kutatók bebizonyították, hogy létezik egy ilyen test. Szaknyelven ezt egyébként úgy mondják, hogy egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van. Azt olvastam, hogy a kockával lehet jól elmagyarázni, hogy mi is az az egyensúlyi helyzet, szóval a kockának hat stabil és nyolc instabil egyensúlyi helyzete van. Miszerint hat lapja és nyolc csúcsa. Azt is hallottuk az előadáson, hogy a természet is kitermelte a Gömböchöz hasonló formáit: bizonyos teknősök növesztettek ilyen páncélt maguknak. Nekik ez azért jó, mert így mindig "talpra esnek". Hogy nekünk mire lesz jó, azt még nem tudjuk, majd az ipar kitalálja. A sikerhez és a jó humorú előadáshoz mindenesetre gratulálunk. 59@http://www.rejtelmek.hu Thu, 28 Jun 2007 23:21:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/58 Szemfülesebb olvasóink már észrevehették, hogy a koncertlistában szépen sorakoznak A méla Tempefői időpontjai. Akkor most lehull a lepel. Az úgy történt, hogy Jordán Tamás felkérte Sebő Ferencet és az együttest a darab zenéjének megírására és előadására. A darabot a Kőszegi Várszínház kezelésében adjuk elő, gyakorlatilag a Nemzeti Színház egy része leköltözik arra az időre. A hírnek pedig az ad aktualitást, hogy a héten elkezdődtek a komolyabb próbák is. Tegnap megmutattuk a zenéket a főbb énekes szereplőknek: Sipos Verának (Rozália) és Fekete Ernőnek (Tempefői), akik profik, nem nagyon jöttek zavarba az időmértékes és bolgár ritmusok hallatán, pedig nekik énekelniük kell. Ráadásul Feri talált egy pár Csokonai-verset, amelyhez a szerző megadta a dallamot is, ezek bekerültek a darabba, természetesen az eredeti zenével. Érdekesek ezek a XVIII. század végi zenék: van köztük barokk óra-játék, szabályos menüett és korai verbunkos is. Hát igen, Csokonai korában a népzene még a "mainstream" része volt. Még az is aranyos, hogy a versek jórésze Lillához szól, de a darabban ugye Rozália szerepel, így természetesen a szövegek is alkalmazkodnak: "Esküszöm szép Rozi, hidd el" vagy "Most jázminos lugasban, e nyári hűvös estvén, Rozálimmal űlök együtt, Rozálim velem danolgat". Bemutató: július 13., Kőszeg. Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon is lesz egy előadás, július 24-én. 58@http://www.rejtelmek.hu Thu, 21 Jun 2007 09:44:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/57 Még a múlt héten olvastam a Quart-on, hogy Marton László Távolodó és Kiss Ferenc összeállított egy nagy világzenei válogatást. A borítón egy kis Kodak-reklám és néhány kép a művészek különböző korszakaiból: Vujicsics a nyolcvanas, Vízöntő a hetvenes és Muzsikás a kilencvenes évekből. Kötözködő zárójel: a Kodak Portra filmek színes negatívok, nem fekete-fehérek, zárójel bezár. Gyorsan végig is futottam a dalok listáját, aztán nevettem egyet: azonnal magunkat kerestem, vajon rajta vagyunk-e? Milyen hiú is az ember! No, de megnyugodhatunk, rajta vagyunk, 3 számmal is. Mindjárt a legelső, a Széki táncok, az "elsőbarna" lemezről. Aztán a Harmatocska, a 2005-ös József Attila-lemezről, Bognár Szilviával. És egy Zsarátnok-szám is felkerült a válogatásra, a Rekoh ti cone kazah, Sebestyén Mártával. Ez úgy kötődik hozzánk, hogy Iván, Géza és én a zenekar megszűnéséig a Zsarátnok-együttes tagjai voltunk, Nikola Parov vezetésével, a kilencvenes évek közepén igazoltunk át Sebőhöz. Egyfelől örülünk, ez a válogatás már hiányzott a szakmának, rengeteg jó zene, meg hát a megtiszteltetés stb. Másfelől kicsit csalódott az ember, hiszen nem kérdezték meg, akarja-e, így akarja-e. De lehet, hogy túlzott elvárás, hogy egy ilyen összefoglaló kiadvány megjelenése előtt szóljon valaki, hogy hé, öreg, rajta leszel! Ráadásul jogilag semmiképp nem releváns a zenész, a kiadókkal kell megegyezni. Tehát még csak félnük sem kellett volna, hogy a zsémbes muzsikus nem egyezik bele. Csak az a fránya gesztus, az hiányzik. Úgyhogy inkább azt érdemes megfigyelni, milyen a külső szemlélő értékítélete, mennyire mást tart fontosnak a zenekar életéből megmutatni, mint maga a zenekar. Szóval, nagyon várjuk a kiadványt (tényleg, tiszteletpéldányt kapunk?), addig is egy kis reklám: a Quartnál olcsóbban lehet megrendelni, június 24-ig, továbbiak itt. 57@http://www.rejtelmek.hu Fri, 15 Jun 2007 09:40:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/56 A kilencvenes évek elején valakinek támadt egy ötlete a Magyar Televízióban, hogy filmet kellene csinálni Pannóniáról. Akkoriban még egyszerűbb volt az élet, a főnökök gyorsan rábólintottak és megbízták Sebő Ferencet - aki akkor épp friss szerkesztője volt a tévének -, hogy hozzon össze valamit. Sebőt már az építészkar alatt is érdekelte a római kor (gondoljunk csak az aquincumi nemzetközi diák- és ásótáborra, 1969), és elment Fitz Jenőhöz segítségért. Fitz professzor úr a gorsiumi ásatások vezetője, 1958 óta. Ki is találtak egy forgatókönyvet egy kiszolgált római katonáról, aki Pannóniában kap földet és jön letelepedni öreg napjaira. Természetesen rengeteg kalandja lesz, a hosszú út során eljut minden fontosabb helyre a Limes mentén. Az volt a terv, hogy számítógép segítségével megmutatják 3D-ben az eredeti látványt, mintegy felépítve a romokat. Azóta persze ez mindennapos a filmekben, de akkor elég merész elgondolásnak számított. A munka alapozásaként Sebő végigfényképezte a római határvidék (a limes) fontosabb helyeit, daruskocsiról és helikopterről is. Aztán hogy-hogy nem, a pénz hirtelen másra kellett, és az egész produkcióból nem maradt más, mint ezek a fényképek. Egy-két helyen találkozhatunk a fotókkal (például a gorsiumi múzeum kiadványain), általában név megjelölése nélkül. A technika megszállottainak kis érdekesség, hogy Sebő 1973-ban, Japánban vette fényképezőgépét, az Asahi Pentax cég Spotmatic F jelű tükörreflexes, teljesen manuális vázát. A mai napig ezt használja, három objektívet cserélget rajta: 28, 50 és 200 mm-es fixeket. És minden turnén megkapom tőle, hogy mit akarok a Nikonommal, nincs is benne film. :) Majd legközelebb megtréfálom, mert nemrég szereztem egy F80-as, filmes Nikont is... A fényképek pedig erre találhatóak: katt ide! 56@http://www.rejtelmek.hu Sat, 09 Jun 2007 08:11:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/55 Bartók Béla ezt írja a "Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje" című tanulmány 15-ös számú lábjegyzetében: Időközben - kéziratom nyomdába adása után - a Magyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy ebben a félévben és lehetőség szerint a következő esztendőkben is a magyar népdalok egyetemes kiadására bizonyos összeget félretesz. Ha más hivatalos fórumok is megemberelik magukat, akkor talán reméljük, hogy néhány éven belül megszületik a kiadvány. 1934. január 15. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ez Bartók életében nem valósult meg. Persze ne legyünk igazságtalanok, a dallamok egy része megjelent a Magyar Népzene Tárában (tíz kötet, 1951 és 1997 között), de az Egyetemes Gyűjteményben több dallam van, mint az összes többi Bartók-gyűjteményben együttvéve. Bartók nagyságára jellemző, hogy a folyamatos gyűjtések kapcsán rájött, hogy a népdalrendszerén (A magyar népdal, 1924.) változtatni kell. Volt ereje nekiállni, pénzt szerezni, újra végighallgatni, újra lejegyezni és újra rendszerezni a sokezer dallamot. 1934-től ezen dolgozott egészen 1940 őszéig, emigrálásáig. Végül 1991-ben Kovács Sándor és Sebő Ferenc rendezte sajtó alá a gyűjtemény első részét, amely az A. I. osztály 1-416-os számú dallamait tartalmazza. Ennek a hírnek pedig az az aktualitása, hogy tegnap megjelent a második kötet, benne az A. I. osztály dallamaival, 417-906-ig. Paszternák Alfréd, Vizi E. Szilveszter, Kornai János, Sebő Ferenc A boldog szerkesztő A fotókat a Gerbeaud dísztermében készítettem a sajtótájékoztatón, ahol Sebő Ferenc elmondta, hogy a teljes Egyetemes Gyűjteményt annak idején Kovács Sándorral 8-9 kötetre tervezték. Csak csendben teszem hozzá, hogy ha az eddigi kiadási tempót vesszük, akkor megnyugodhatunk, lesz mit csinálni a népzene kutatóinak a XXI. században is. Ajánlott olvasmány még Orbán Ottó írása furfangos Sebőről. 55@http://www.rejtelmek.hu Sat, 02 Jun 2007 21:41:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/54 Elsőnek egy kép a Sebő-féle fotókiállításról, a helikopteres sorozatból. Gorsium a magasból. A Magyar Akadémia a via Giulián. A Santa Maria Maggiore egyik mozaikja. Trastevere, vicolo Moroni. Este a Piazza Navonán. Róma jó hely. Nincs óriásplakát, nem füstölnek az éttermekben (utcán sem annyian), minden étel finom. A város este szemetes, de reggelre mindig kitakarítják. Mindenhol csendőrök, rendőrök vigyáznak a turistára, és tényleg elkapják a próbálkozó tolvajokat. És sehol nem akartak átvágni, lehúzni; mindenhol, étteremben, bárban, piacon, boltban tisztességesen számoltak, jól adtak vissza. Most ugyan egy darabig nem akarok bazaltkockát látni, de biztosan megyünk máskor is. 54@http://www.rejtelmek.hu Tue, 29 May 2007 17:16:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/53 Koszonjuk a kozonsegnek, hogy a nagy meleg ellenere eljottek es vegighallgattak a koncertet, es hogy ilyen jol "vettek a lapot", reagaltak a dalokra. Es persze koszonjuk Noranak (a kepen kicsit kilatszik Feri mogul) a forditast, nem lehetett zavarba hozni, pedig Feri igazan megprobalta. Egy zenei kifejezes okozott csak neki gondott: a ketnegyed-haromnegyed, de ezt a kozonsegbol bemondta valaki (vegyes, olasz-magyar tarsasag gyult ossze). 53@http://www.rejtelmek.hu Fri, 25 May 2007 08:47:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/52 Meg van egy kis idom a koncert elott, gyorsan mondom, mi volt ma: - Feri delelott a fotokiallitasat rendezgette. Ugyanis mellekprogramkent az Akademia termeiben kiallitas nyilt Sebo Ferenc Pannonia epiteszeti emlekeit bemutato fenykepeibol. A kepeken tobbek kozott Aquincum, Gorsium romjai lathatoak. A kepeket interneten kuldtuk at, itt keszitettek el a nyomatokat, nagyon szepek lettek. - Delutan probaltunk egy nagyot, hogy minden flottul menjen. Kaptunk egy berelt dobot, Geza kicsit atszerelte, hogy a palca jol csattanjon, szerintem el kellene kuldeni a valtoztatasokat a Sonor cegnek, a dob gyartojanak. - Es mindjart kezdodik a koncert, gyerunk oltozni. 52@http://www.rejtelmek.hu Thu, 24 May 2007 18:50:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/51 Jelentem, nagyon meleg van, viszont minden templom jeghideg. Pantheon, Santa Maria sopra Minerva, San'Ignazio, gyonyoruek. 51@http://www.rejtelmek.hu Wed, 23 May 2007 20:38:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/50 Sajnos nem talalom az ekezeteket ezen az olasz nyelvu windozon. Terveink szerint kedves latogatoink ezen az oldalon figyelemmel kiserhetik olasz utunkat. Kis szines: most megyunk filmet vasarolni Feri fenykepezojebe, idojarasjelentes: 30 fok van, tuzo napsutes. 50@http://www.rejtelmek.hu Wed, 23 May 2007 11:24:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/49 Az alábbi hozzászólást Vathy Zsuzsa, Lázár Ervin felesége fűzte az előző poszthoz, 2007. május 18.-án. Szerintem itt a helye a főoldalon, köszönjük. Az utolsó pillanatban, mondhatnám, véletlenül kerültem a Sebő Feri hatvanadik születésnapjára rendezett koncertre, a MüPa hangverseny termébe. Nagyszerű volt. A filmbevágások, a barátok történetei, a zene... És mindjárt eszembe jutott: tavaly április végén, a Fészek-ben, hasonló estet hallhattunk Lázár Ervin 70. születésnapján, Sebőék közreműködésével. Ekkor - érintett lévén - mindjárt el is sírtam magam, és miközben az együttes József Attila versét játszotta, énekelte, Rejtelmek, ha zengenek, megfogamzott bennem a gondolat: ha a 71., már nem létező születésnapon egy Lázár Ervin emlékestet rendeznének, rendeznénk! Nagyon kevés volt az idő, nagyon közel volt, hihetetlennek tűnt, hogy sikerül. Sikerült. Közben több külföldi út, szereplés, amikor Feri Prágában volt, Perger Laci válogatta és fotózta a képeket, amikor mind a ketten Varsóba mentek, útközben megbeszélték, megtervezték a forgatókönyvet, és amikor Berlinből haza jöttek, utolsó pillanatban a szereplőkkel tartottak egy "bejárást". Hogy az est milyen volt? Erről nem tudnék elfogulatlanul beszélni. Azt éreztem csak biztosan, hogy a szeretet hatja át Kézdy György Masokó köztársaság-előadását, ugyanúgy, mint Sebőék énekelt, játszott Dömdödömjét. Bizony, Dömdödöm, Rejtelmek, ha zengenek! 49@http://www.rejtelmek.hu Mon, 21 May 2007 15:31:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/48 Írta: Kósa Lilián Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy nagy mesemondó, aki akarva-akaratlanul, tudatosan vagy tudat alatt, céltáblának használta a gyermeki naivitást. A vurstliban a céllövölde előtt ácsingózó kiskópék nem mint 'félreirányított' légpuskacsövekkel bíbelődő, bepanírozott statiszták, hanem mint egyenes eszközökkel megcélzott, nyers közönség kaptak főszerepet Lázár Ervin mesélő világában. A Művészetek Palotája szervezésében Kézdy György valamint Sebő Ferenc és együttese emlékezett a "gyönyörűen kusza" kikerülhetetlen 'író-bácsi-úrra'. 48@http://www.rejtelmek.hu Mon, 14 May 2007 13:57:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/47 És igen jól sikerült, köszönhetően a Zornica-együttesnek, akik magyarországi bolgárok és remekül énekelnek és táncolnak. Köszönjük. 47@http://www.rejtelmek.hu Fri, 11 May 2007 13:09:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/46 Még adós vagyok az április 30-i koncert beszámolójával, de addig is: ma lenne Lázár Ervin 71 éves. A képeken a gyerekek: Sebő László, Lázár Zsigmond és Lázár Fruzsina. 46@http://www.rejtelmek.hu Sat, 05 May 2007 21:21:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/45 A múltkori videó mellett újabbakat is találtam: József Attila: Altató 45@http://www.rejtelmek.hu Fri, 27 Apr 2007 09:04:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/44 Idén Németországban Ungarischer Akzent címmel magyar kulturális évadot szervez a Oktatási és Kulturális Minisztérium. Ennek keretében a nyári Schleswig-Holstein Zenei Fesztivál idei díszvendége Magyarország lesz, és nagy örömünkre a Sebő-együttes meghívást kapott erre a fesztiválra. Ma lesz Berlinben az évadnak egy bemutatója, egy sajtótájékoztató és koncert keretében. Úgyhogy most repülünk Berlinbe, hogy megmutassuk a világnak a magyar táncházat. A koncert a Ministerium für Bundes- und Europaangelegenheiten des Landes S.-H.-ban lesz, cím: In den Ministergärten 8. Ha valaki épp arrajár, ugorjon be. 44@http://www.rejtelmek.hu Wed, 25 Apr 2007 05:22:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/43 Elhangzott 2007. április 15-én a Kossuth Rádióban. Az alábbi szöveg Juhász Zsolt interjúja nyomán készült Egy beszélgetéshez éppen elég apropó lenne, hogy Sebő Ferenc nem régen lett 60 éves, de vele kapcsolatban arról sem feledkezhetünk el, hogy 35 éves a táncház mozgalom, és öt évvel ezelőtt alapította meg a Hagyományok Házát. 43@http://www.rejtelmek.hu Thu, 19 Apr 2007 22:42:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/42 Május 5-én lenne hetvenegy éves a múlt év decemberében eltávozott Lázár Ervin elbeszélő és meseíró. A Hétfejű Tündér, a Szegény Dzsoni és Árnika, a Berzsián és Dideki és más múlhatatlan mesék szerzőjét születésnapja alkalmából – egyben életéről és életművéről megemlékezve – köszönti az Erdei dalnokverseny című multimediális összeállítás. A Lázár Ervin filmes interjúinak legemlékezetesebb pillanatait felidéző; a családi fényképalbumot lapozgató műsort Sebő Ferenc vezeti. Kézdi György az író novelláiból olvas fel; a KFKI Kamarabalett bemutat egy részletet Sárközi Gyula és Lázár Zsófia Bogármese című táncjátékából; betekinthetünk Réber László és Faltisz Alexandra illusztrációiba. A Sebő-együttes pedig zenés mesejátékot ad elő Erdei dalnokverseny címmel. Ebben olyan "Lázár-klasszikusok" szerepelnek, mint A Négyszögletű Kerek Erdőből a Dömdö-dömdödömdödöm, A Hétfejű Tündérből A nyúl mint tolmács és A hazudós egér. Felnőtteknek szóló műsor lesz ez, amelyre feltétlenül el kell hozni a gyerekeket is. Jegyárak: 1500 Ft, 2900 Ft, 3400 Ft 42@http://www.rejtelmek.hu Wed, 18 Apr 2007 22:49:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/41 Minden különösebb felhajtás nélkül telt el József Attila 102. születésnapja. Tegnap este Jordán Tamással a Pinceszínházban tartottunk egy koncertet, a kép még a hangbeálláson készült. Nagyon helyes, lelkes kis közönség gyűlt össze, aki nem volt, tényleg sajnálhatja. Jordán annyira jó, mindig a hatása alá kerülök, meghatódom, elérzékenyülök, felzaklat, pedig már igen sokszor ültem ott mellette (szerencsére). Ráadásul sosem egyformán csinálja, mindig új, más. Huh. Mindenesetre vasárnap délután a Nemzeti Színház oldalában, az Amfiteátrumban ismét vele játszunk, tessék eljönni. Addig is, Sebő-addiktoknak ma este Sebő-klub a Benczúrházban, kis József Attila-év. 41@http://www.rejtelmek.hu Thu, 12 Apr 2007 06:30:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/40 A napokban olvastam valahol, hogy tulajdonképpen "kis" József Attila-év van, idén van halálának 70. évfordulója. Ez két szempontból is örvendetes: egyrészt decemberben lejár a szerzői jogi védettség, és végre visszakerülhet a Magyar Elektronikus Könyvtárba a József Attila-összes, másrészt örvendetesen megszaporodtak az áprilisi fellépéseink. A MEK-ből két éve távolíttatta el Makai Ádám József Attila verseit. Last minute, mondják erre az utazási irodák. Lett is nagy felháborodás, pedig minden jogszerű volt. Röviden: az EU jogharmonizáció miatt az irodalmi művek kikerültek a közös jogkezelés alól, így nem az Artisjus fizet utánuk, hanem közvetlenül a felhasználó, esetünkben az OSZK, akinek persze erre nincs pénze. Az akkori viták azért voltak érdekesek, mert tulajdonképpen arról szóltak, hogy az internet hogyan változtatja meg a szerzői jog intézményét. Molnár Ferenc örököse, Horvát Ádám például halad a korral, ő azt mondta, hogy a MEK közkönyvtár, és emiatt nem kér jogdíjat. Radnóti özvegye viszont azt nyilatkozta, hogy "Az internet nem való semmilyen művészet, így a költészet közvetítésére sem". A jogtulajdonosok a legtöbbször a tiltás mellett foglalnak állást azóta is. Szerintem azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy a tiltásokkal célt téveszthetünk: ha egy mai fiatal nem találja meg a neten a keresett szöveget, nem biztos, hogy elmegy a könyvtárba. És akkor egy reménybeli olvasóval megint kevesebb lesz. Mellesleg az a szép az internetben, hogy ha egy szöveg egyszer felkerült, akkor azt onnan "levenni" nem lehet, hiszen másolatok készülnek róla, ha másutt nem, hát a google-ban. Ha valakit érdekel a József Attila-összes, elég rákeresni, több helyen is fent van. Mi viszont csak élőben játszunk, ma éppen Tatabányán, a Közművelődés Házában, a VIII. Országos József Attila vers-, énekelt vers és prózamondó verseny döntőjének ünnepélyes megnyitóján, este hat órakor. Na, ezt töltse le valaki! :) 40@http://www.rejtelmek.hu Thu, 05 Apr 2007 09:15:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/39 Tegnap kaptam a Művészetek Palotájától egy promóciós kiadványt, a sorszáma szerint MUPACD-001, tehát akkor ez az első. Az írás apropója pedig az, hogy mi is rajta vagyunk, a Sebő 60-as koncert kapcsán beválogatták a Harmatocskát, Bognár Szilvia énekével. Olyan nemzetközi sztárok szerepelnek az albumon mint Goran Bregović, vagy George Dalaras. A magyarok közül pedig Palya Bea, a Kerekes Band, Berecz András, és a Muzsikás. 39@http://www.rejtelmek.hu Wed, 04 Apr 2007 10:33:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/38 Nagyon jó volt a koncert, remélem mindenki jól érezte magát. Sajnos a koncertről magáról nincs fényképem, érthető okokból. De a koncert után azért kattingattam, íme néhány kép a nap hőseiről: Eredics Áron (Söndörgő) a csodatamburával Porteleki László (Muzsikás), Eredics Gábor (Vujicsics) és Sebő Ferenc Sebestyén Márta és a Biszerov nővérek Sebestyén Márta Sebestyén Márta és Eredics Gábor. A háttérben Tolcsvay László és felesége, Péreli Zsuzsa Andy Irvine 38@http://www.rejtelmek.hu Thu, 29 Mar 2007 01:00:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/37 Újabb nagyszabású koncert a Művészetek Palotájában a Tavaszi Fesztivál keretében: Sebestyén Márta és vendégei. Képeink a mai próbán készültek. A Vujicsics-Söndörgő konzorcium. Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Halmos Béla, Szávai József és a Tanac táncegyüttes tagjai. 37@http://www.rejtelmek.hu Tue, 27 Mar 2007 20:34:00 +0200 http://www.rejtelmek.hu/rss/36 A műsor érdekessége, hogy az elhangzó zenék kevéssé ismertek: egy régi rádiós felvétel, egy lőrincrévi pontozó, egy a Táncos Magyarok, egy pedig a Pannon Freskó táncjáték zenéjéből való. Elhangzott március 17-én a Kossuth Rádióban, este fél hatkor, hossz: 27 perc. Szerkesztő-műsorvezető: Dévai János. 36@http://www.rejtelmek.hu Fri, 23 Mar 2007 13:29:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/35 13-án, kedd reggel többé-kevésbé korán összeszedtük magunkat (egész pontosan Tibor, a sofőrünk szedett össze minket), majd irány észak, de sehol egy tengerész. Sajnos nem csináltam képet a busz csomagtartójáról, de ha összeszámoljuk a hangszereket, akkor világos lesz, hogy miért nem repülővel mentünk. Lássuk: komplett tamburazenekar, prím, basszprím, brács, cselló. Két gitár, egy tekerőlant. Két bolgár tambura, egy buzuki. Kisdob, nagydob. Valamint egy halom fúvós aprófa: tárogató, pánsíp, kavalok, furulyák. Nem az a kimondott kézipoggyász mennyiség... 35@http://www.rejtelmek.hu Mon, 19 Mar 2007 13:33:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/34 Az alábbiakat most kaptam e-mail-en. Ellopták a pestszentlőrinci Kossuth térről Szécsi Margit költő bronz mellszobrát, Kő Pál alkotását.A tolvajok a pár méterre lévő Kondor Béla mellszobrot is megpróbálták lefeszíteni, de fölhagytak vele.A rendőrségi feljelentés röviddel az észlelés után, március 10-én megtörtént.Kérem, tegyék közzé a lehetséges fórumokon a hírt és a képet, hogy a szobor nyomára akadhassanak. Értesíthetők az alábbiak:Budapesti Rendőrség 18. kerületi kapitánysága: 292-9200; 292-9212;Bodor Palkó Pál, a 18. kerületi önkormányzat közművelődési referense: hivatali telefon: 296-1466; rodoplap@bp18.hu Tisztelettel:Nagy AndrásSzécsi Margit költő fia 34@http://www.rejtelmek.hu Mon, 12 Mar 2007 09:10:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/33 Március 14-én és 15-én Varsóban játszunk, a Bemowo-i kerületi önkormányzat hívott meg minket, hogy a március 15-i megemlékezések keretében lépjünk fel. Itt azért álljunk meg egy pillanatra, és gondolkozzunk el ezen. Egy másik ország fővárosának egyik kerülete ünnepséget rendez a magyar szabadságharc és forradalom emlékére. Ha valaki tud hasonló hazai példát, szóljon (mint mondjuk Szulejmán és Zrínyi Szigetváron). Lengyelország az a hely Európában, ahol a magyarokat szeretik. Erre érdemes lenne odafigyelni. Mivel Kodály-év van (40 éve halt meg Kodály Zoltán), azt kérték a varsóiak, hogy egy népzenei műsort állítsunk össze. Mindez úgy kapcsolódik a márciusi Sebő-klubhoz, hogy ezt az új műsort mutatjuk be, mintegy főpróbaként. Cím: VI. Benczúr u. 27., március 8, este 7 óra. Minden nőt és minden Zoltánt szeretettel várunk. 33@http://www.rejtelmek.hu Tue, 06 Mar 2007 09:44:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/32 Az MTV február 11-én az Örökmozgó című műsorában köszöntötte a 60 éves Sebő Ferencet. A felvétel a Petőfi Csarnokban készült, 2003-ban, a "30 éves a táncház" című koncertünkön. Egy portréfilm részletével köszöntjük az énekelt versek nagymesterét, a táncház mozgalom születésénél bábáskodót, a zeneszerzőt és zenetudóst. (szerkesztő: Rosta Katalin, rendező Szomjas György, operatőr Dénes Zoltán, Varjasi Tibor) Kattintson ide a videó megtekintéséhez! 32@http://www.rejtelmek.hu Fri, 02 Mar 2007 23:56:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/31 Újabban a Magyar Rádió hangtára csak az utolsó két hét műsorát engedi letölteni. Csak egy rövid közlemény tájékoztat, hogy "Továbbfejlesztett szolgáltatásunk elindításáig a letöltési lehetőséget korlátoztuk." Ez az állapot nagyjából fél éve tart. Most abba nem mennék bele, hogy hogyan kell egy továbbfejlesztett szolgáltatást elindítani, de szerintem nem így. Mindenesetre az alábbi interjút még időben letöltöttem és megvágtam. Mindössze azért kerestem fel ma a Hangtárat, hogy megtudjam, milyen műsor ment aznap, mikor kezdődött stb., ügyeljünk a részletekre. Nos, ők is ügyelnek a részletekre, már az aznapi részletes műsorújság sincs fent. Gondolom ez is államtitok, hetven évre titkosítva. Ahogy Lord Meldrum mondta: "Mindez a mi adónkból!" A felvételen Palya Bea, Halmos Béla és Sebő Ferenc nyilatkozik. 31@http://www.rejtelmek.hu Sun, 25 Feb 2007 11:20:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/30 A sajtókivonatok mellé még kaptam a Művészetek Palotájától egy kis adag fényképet is. És akkor itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem a koncert rendezőinek, szervezőinek a munkáját. Név szerint köszönet illeti a MűPa részéről Kondor Melindát és Torma Szabolcsot, a Concert & Media részéről pedig Vedres Hajnit, a többieknek pedig adjátok át, legyetek szívesek! 30@http://www.rejtelmek.hu Fri, 23 Feb 2007 01:22:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/29 Péntek este ismét öregek táncháza, ezúttal a farsang jegyében. Halmos Bélával és Nagy Alberttel várunk szeretettel mindenkit. 29@http://www.rejtelmek.hu Thu, 22 Feb 2007 10:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/28 Köszönet Rózsának, hogy felhívta rá a figyelmemet! 28@http://www.rejtelmek.hu Wed, 21 Feb 2007 21:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/27 Megkaptam a sajtófigyelés eredményét a Művészetek Palotájától. Felteszek még pár cikket, de aztán abbahagyom, megígérem. Az alábbi kritika Sashegyi Zsófia munkája, megjelent a Magyar Nemzet 2007. február 7-i számában, a 15. oldalon. Érdemes elolvasni, szerintem ez az egyik legjobb beszámoló. Fél életének műveivel ünnepelt hétfőn Sebő Ferenc. A születésnapost egykori zenésztársai, ifjú kollégák és a Magyar Állami Népi Együttes táncosai köszöntötték, teljes képet adva az előadó munkásságáról. Az est, Sebő nélkülözhetetlen egyéniségének hála éjfélre telt házas diadalmenetté nőtte ki magát. 27@http://www.rejtelmek.hu Tue, 20 Feb 2007 14:17:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/26 Mióta az együttessel Indiában jártunk, ha nem is lettem India-mániás, de mindenesetre egy kicsit jobban érdekelnek az ottani dolgok. Így kerültem el tavaly nyáron a Néprajzi Múzeum "India arcai" napjára is. Már akkor jelezték a szervezők, hogy a sorozatban lesz egy Bulgária-nap is, valamikor 2007 elején. Nos, ez a nap holnap lesz, és mi is felkérést kaptunk, hogy Nagy László bolgár fordításaiból adjunk egy kis koncertet. A Néprajzi Múzeum programajánlója. A program meghívója. Mi az első részben játszunk, ami 11 órakor kezdődik. Utána delután kettőkor a Síppal, dobbal, didzseriduval... című kiállítást Sebő Ferenc rendhagyó tárlatvezetésével tekinthetik meg a kedves látogatók. Tehát szeretettel várunk mindenkit: Néprajzi Múzeum, Kossuth Lajos tér 12., február 17. 26@http://www.rejtelmek.hu Fri, 16 Feb 2007 10:04:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/25 Most olvasom az mtv honlapján, hogy meghalt Erdőss Pál. 2002-ben készítettük a Hajdanában, danában... című 24 részes filmsorozatot a tévében, ő volt a rendezőnk. Csomó helyen forgattunk: Budán a várban, Visegrádon, a palotában. Emlékezetes volt novemberben a várfalon egy szál fellépőben pléjbekkelni, dideregve... Úgy emlékszem, hogy nem nagyon szólt bele semmibe, hagyta, hogy Feri irányítsa a dolgokat. Néha persze a rend kedvéért rászólt a hangmérnökre, vagy elvágta az operatőr túlzó kísérletező kedvét (de nem elégszer: a vágó, Kabdebó Kati később igen sokat kínlódott a rengeteg használhatatlan "művészi" snitt miatt). Az persze látszik a sorozaton, hogy milyen kis költségvetés állt Erdőss rendelkezésére, például Feri a saját nappalijából konferálta a műsort. Mostanában a DunaTV 2-es csatornáján vetítik, szombatonként. A következő, 14. részt 25@http://www.rejtelmek.hu Wed, 14 Feb 2007 22:34:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/24 Egyre többen mondják ezt a hatvan éves dolgot, lassan kezdek megbarátkozni vele. A héten is van lehetőség ünnepelni, szerdán a Fészek-klubban lesz egy est velem. Ha minden igaz, Sebestyén Márti fog faggatni engem. Ott lesz az együttes is, hangszert is hoznak, úgyhogy nem maradunk zene nélkül. Szobrászok és festők is jöhetnek, a többit vállaljuk. Cím: VII. Kertész u. 36., február 14., este 7 óra. 24@http://www.rejtelmek.hu Mon, 12 Feb 2007 22:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/23 Úgy látszik, megkezdtük az internet elfoglalását, Sebő már a YouTube-on is! 23@http://www.rejtelmek.hu Sat, 10 Feb 2007 18:07:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/22 Most találtam meg a Népszava cikkét, Podhorányi Zsolt tollából. Megjelent február 4-én, vasárnap. Hatvanadik születésnapját ünnepli hétfőn Sebő Ferenc a Művészetek Palotájában egy nagyszabású koncerttel. Cikkünk arra az eleve teljesíthetetlen feladatra vállalkozik, hogy számba vegyük némiképp az eltelt az időt. Vagy legalább beszélgessünk a népzenéről - amit nem is így kell nevezni… 22@http://www.rejtelmek.hu Fri, 09 Feb 2007 16:11:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/21 S. Takács András kritikája a MűPa-koncertről, megjelent a Népszabadság Online-on. Anyám kérésére hétkor találkoztunk az előcsarnokban, le ne csússzuk a félnyolcas kezdést. Ő csinosan érkezik, mint mindig, ha színházba vagy hangversenyre megyünk, én aznapi ruhámban. Ő Sebő korosztálya, én Rúzsa Magdié. A koncerten vendégeskedő Sebestyén Márta meséli is: úgy hallgatta és énekelte gyerekként Sebő feldolgozásait, ahogyan "a mai fiatalok" a megasztáros dalokat. 21@http://www.rejtelmek.hu Fri, 09 Feb 2007 00:30:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/20 Köszönöm a sok hozzászólást és a jókívánságokat. A fiúkkal mostanában sokszor emlegettük úgy a MűPa-koncertet, hogy ez lesz a "polgári szertartás", de az igazi buli a Benczúr-házban lesz. Ezért sok szeretettel várunk mindenkit csütörtök este a Sebő-klubba. A szokásostól eltérően most nincs külön meghívott vendég, és a programról is csak annyit lehet tudni, hogy kötetlen lesz. Ami biztos, hogy a hétfőn látott zenészek majdnem mind ott lesznek, és természetesen zenélnek is majd. A belépő mellé mindenkinek egy pohár borral kedveskedünk, a Vylyan Pincészet hoz nekünk egy kis kostolót. 20@http://www.rejtelmek.hu Wed, 07 Feb 2007 17:15:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/19 A zenekar nagyon szépen köszöni. Köszöni a Művészetek Palotájának a szervezést, a fényt, a hangot. Köszöni a közönségnek, hogy több mint 1500-an eljöttek, és a végén állva tapsoltak. Köszöni a vendégeknek, hogy velünk ünnepeltek. És köszöni Sebő Ferencnek a zenét. 19@http://www.rejtelmek.hu Tue, 06 Feb 2007 02:08:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/18 A 70-es években indult néptánc-mozgalom atyja és motorja, a Sebő együttes vezetője, az egyik legjobb magyar versfeldolgozáslemez készítője, az építész végzettségű Sebő Ferenc 60. születésnapját ünnepli - a Művészetek Palotájában játszik öreg és fiatal zenésztársaival február 5-én. Most a Hagyományok Házában dolgozik, ott szakmai igazgató, népzenei témájú könyvek és lemezek kiadását felügyeli. Nagy hatású zenekutató, de alkotó is - ritka az, hogy valaki mind a két területen ilyen energiával van jelen. A Quart szerkesztőségének egy tagja ráadásul neki köszönheti a zenei pályán való elindulását. Nagyinterjúnkat két részben közöljük. Az interjú első része Az interjú második része Tövisházi Ambrus kritikája a MűPa-koncertről 18@http://www.rejtelmek.hu Mon, 05 Feb 2007 11:14:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/17 Gágyor Péter köszöntője, megjelent a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportálon. Az együgyűségtől, pedig, menekülni kell. És ez nem könnyű feladat. Az együgyűség konok. Minden szorításból, résből kibújik és még kínosabb lesz az ismételt jelenléte. Mert ravasz az együgyűség. Egyedül könnyebb (tán) megbirkózni vele. Az ember, tanul, munkálkodik, nota bene: alkot, gondolkodik, olvas, vitázik, utána néz a dolgoknak. Az élet tétovázás, merő összehasonlítás. A kreatív ember ritkán együgyű, bármikor kinevetheti saját, suta tévelygéseit. Bármikor? Csak lazítanunk kell. És máris meg van a baj. 17@http://www.rejtelmek.hu Sun, 04 Feb 2007 12:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/16 Túl vagyunk a színpad bejárásán, összeismerkedtünk a műszakkal, hang-fény-színpadtechnika stb. Mindenki nagyon kedves, készséges, látszik, hogy profik. Hamar végeztünk, a kérdéseinkre jó válaszokat kaptunk és ők is jókat kérdeztek. Egyedül még azon tanakodunk, hogy a mi legyen a vászonnal. A műsorban több helyen lesz vetítés (állóképek és filmrészletek), de amikor zenélünk, akkor nem. Ha a vászon a helyén marad és üres az idő nagy részében, hát, az nem túl szép. Ha állóképeket vetítünk rá, az elvonja a figyelmet a zenéről. Ha felhúzzák, az zajos és eltart pár percig. Viszont ott van mögötte az orgona, ami nagyon szép... A képen Kökény Richárd, a táncosok vezetője és Sebő Ferenc. 16@http://www.rejtelmek.hu Fri, 02 Feb 2007 11:25:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/15 Megkezdődtek a próbák a február 5-i születésnapi koncertre. A képen jó hangulatban a nagy öregek: Lantos Iván, Nagy Albert, Sebő Ferenc, Halmos Béla. 15@http://www.rejtelmek.hu Wed, 31 Jan 2007 18:05:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/14 Kedves olvasók, a hétvégén életre kelt az eddig csendben fejlesztett újdonság: hozzá lehet szólni a hírekhez, cikkekhez. Kifejezetten bátorítok is mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, hiszen a több szem többet lát elv itt is igaz, a közös tudás nagyobb, mint az egyéni. Illemszabályok a szokásosak, a józan ész és az íratlan netikettet határain belül minden szabad. Nem illik személyeskedni, csúnyán beszélni, és más nevében hozzászólni. Regisztráció és előzetes moderáció nincs, de természetesen fenntartjuk a jogot a hozzászólások törlésére, hiszen ez a mi oldalunk, felelősek vagyunk érte. Mindenesetre bízunk önökben, bennetek. 14@http://www.rejtelmek.hu Mon, 29 Jan 2007 08:50:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/13 Amióta az új weboldal működik, gyakran nézem a szerver naplófájljait, többnyire azért, hogy lássam, mit nem találnak a felhasználók és a keresőrobotok. Próbálom megszüntetni a legtöbb klasszikus 404-es hibát (not found). Arra lettem figyelmes, hogy rengetegen akarják letölteni a favicon.ico nevű fájlt. Elkezdtem kutakodni, hogy mi is lehet ez a fájl, a gugli gyorsan segített: favicon.hu. Rendben, akkor csináljunk egy ilyet. Rögtön adva volt a kérdés, mi is legyen a Sebő-együttes weboldalának ikonja? A választ is hamar megtaláltam, a Síppal-dobbal 1974/3-as számában. Fiataloknak: ez a kiadvány volt saját meghatározása szerint a Sebő-együttes klubjának tájékoztatója (ilyet akkoriban nagy divat volt csinálni, az Illés-együttes klubjának újságját például Fonográfnak hívták). Nos, ennek a számnak a borítóján egy piros, három részes, filctollas nagy folt szerepel. Szerintem egy virág, de más ötleteket is szívesen fogadunk. A füzet végén, az utolsó oldal alján egy mondat: A címlapon lévő grafika Ardai Ildikó munkája, mely a kiadvány megjelenésétől kezdve a Sebő-együttes reklám-emblémája lesz. Akkor talán ez jó is lesz. Mostantól a Sebő-együttes weboldalának a reklám-emblémája is ez a grafika. 13@http://www.rejtelmek.hu Sat, 27 Jan 2007 11:20:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/12 Van egy igen hasznos szolgáltatása a mupa.hu-nak, a jegytérkép oldal. Itt megnézhetjük, hogy különböző helyekről hogyan látszik a színpad. Egy kedves volt tanítványom hívta fel a figyelmemet, hogy a Fesztiválszínház jegytérképében található fotókon éppen mi játszunk. Ha jól láttam, a képek a tavaly nyári Hangzó Helikon Fesztivál hangbeállásán készültek (köszi Éva, köszi mupa). Egyúttal megtaláltam a SEBŐ 60 koncert videó-beharangozóját, Dénes Zoltán operatőr barátunk munkája: letölthető tőlünk is. 12@http://www.rejtelmek.hu Fri, 26 Jan 2007 13:51:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/11 Tegnap láttam néhány plakátot az utcán, nincs mese, már csak előre lehet menekülni. Jegyeket a Művészetek Palotájában és Concert & Média jegyirodáiban lehet kapni. Ezeken kívül természetesen on-line jegyrendelési lehetőség is létezik. 11@http://www.rejtelmek.hu Tue, 23 Jan 2007 12:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/10 Marton László Távolodó (Magyar Narancs) írt egy kritikát aSebő • József Attila lemezünkről a közelgő hatvanadik születésnap és koncert kapcsán, köszönjük. Lemez után, koncert előttSarkított Sebő: József Attila A hetvenes évek elején Sebőn kívül többek is játszottak József Attilát; én például a Kaláka, a Syrius vagy Dévényi Ádám feldolgozásait éppúgy bírtam, de most hajlok a sarkításra: ha József Attila, akkor a Sebő… 10@http://www.rejtelmek.hu Sat, 20 Jan 2007 11:18:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/9 Ebben a rovatban igazi "régiségek" fognak helyet kapni, olyan történetek, adalékok, amelyek esetenként túl rövidek egy cikkhez vagy pláne könyvhöz. Elsőként egy olyan Weöres Sándor kézirat-gyűjteményt mutatok meg, ami ugyan már fent van a honlapon egy ideje, de mégis megérdemel egy kis figyelmet ebben a szerzői jogtól átitatott világban. Ugyanis Werörestől sohasem kértem írásos nyilatkozatot arról, hogy hozzájárul a versei megzenésítéséhez. Eszembe se jutott ilyesmi, erre akkoriban egyszerűen nem volt szükség. Aztán fordult a világ, és nagyon jól jött volna egy engedély, és én csak ezt a dedikációt tudtam felmutatni. De azt hiszem, ez minden pecsétes papírnál többet ér. További Weöres-kéziratok: [1] [2] [3] [4] [5] 9@http://www.rejtelmek.hu Thu, 18 Jan 2007 08:05:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/8 Jut eszembe, azt ígértem, hogy minden koncertről írok egy pár sort, előzetesként. Ma küldtem vissza a szerződést ugyanis. Ennek kapcsán sikerült egy fél órát eltöltenem a postán, pedig csak egy csekk és pár levél feladása volt a feladat. Persze két sort kell végigállni, a levélfeladós hölgy nem ért a csekkekhez... Egy apró észrevétel: a levélre matricát ragasztanak, rajta a fizetendő összeggel. Ezt egy gép nyomtatja. Egy matrica nyomtatásához úgy 6 gombot kellett megnyomnia a hölgynek a billentyűzeten, szanaszét. A négy levél feladása másfél percig tartott, mértem... 21. század. No, de a koncert. A Magyar Kultúra Napja alkalmából kaptunk meghívást Fehérvárra. Az Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház nevét egyszer már hallottam korábban, valamelyik ismerős zenekar játszott ott. De nem emiatt jegyeztem meg őket. 8@http://www.rejtelmek.hu Wed, 17 Jan 2007 20:03:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/7 Aki régebb óta használja az internetet, biztos ismeri azt az érzést, hogy egy cikkhez, egy információhoz csak akkor jutott hozzá, amire az már elavult. Milyen jó is lett volna, ha erről időben értesültem volna! – sóhajtunk fel ilyenkor. Erre ad megoldást az RSS. 7@http://www.rejtelmek.hu Mon, 15 Jan 2007 08:40:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/6 Az alábbi írás a Művészetek Palotája által kiadott Müpa magazinban jelent meg Sebő Ferenc közelgő 60. születésnapja elé. "Se szűk, se bő" - mond furfangos Sebő, második kiadás, azaz egy időtálló köszöntő elillanó változata, ahogy a lány látja Örömmel mondtam igent arra a kérésre, hogy születésnapján köszöntsem Sebő Ferencet. Azaz, ahogy ő mint fogalom az én fejemben él: Sebőferit. Így egyben. Részben helyettesként kerültem ide, hiszen ha édesapám, Orbán Ottó még élne, minden bizonnyal ő írná ezt a köszöntőt - ennél valószínüleg komolyabbat, viccesebbet, ironikusabbat, nagyon is időtállót, a maga jól felismerhető stílusában. 6@http://www.rejtelmek.hu Fri, 12 Jan 2007 16:26:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/5 Tóth Krisztina faggatott minket a Sebő 60 koncertről. A műsor megtekinthető a Duna TV honlapján. Ez a fájl az aznapi teljes reggeli műsort tartalmazza, a velünk készült riport 1 óra 48 perc körül kezdődik. 5@http://www.rejtelmek.hu Fri, 12 Jan 2007 07:53:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/4 Szép temetés volt. Sokan voltunk és nagyon jó időt kaptunk, napsütés, felhők, egy szavunk sem lehet a tavaszra. A sok beszéd közül kiemelkedett a fiatal pap, aki a Bibliából idézett: "Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok" (Dán 12,3). Sárszentlőrincről is jöttek búcsúzni (ma ide tartozik Rácegrespuszta), és egy kéttenyérnyi zsákban hoztak egy kis földet a nagy szederfa alól Ervinnek. Ami különösen érdekes volt, hogy ismert jobb- és baloldali emberek egyaránt eljöttek. Kár, hogy csak ilyen alkalmakkor tudnak egyetérteni... 4@http://www.rejtelmek.hu Wed, 10 Jan 2007 21:43:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/3 Amikor még ősszel felhívtam Csukás Pistát, hogy van-e kedve eljönni a Sebő-klubba, azonnal igent mondott. Elfoglaltságai miatt úgy alakult, hogy januárra tolódott ez a vendégség. A hét elején felhívtuk, hogy a részleteket is megbeszéjük, mire rémülten mondta, hogy mégsem ér rá, mert aznap lesz Lázár Ervin temetése, és ő mondja a beszédet. Aztán pénteken kiderült, hogy a temetés 10-én lesz, úgyhogy mégis Csukás István lesz a Sebő-klub vendége. Szomorú mesenap lesz. 3@http://www.rejtelmek.hu Sun, 07 Jan 2007 15:23:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/2 Január 10-én, szerdán délután háromkor lesz Lázár Ervin temetése a Farkasréti temetőben. Pont egy éve volt a vendégünk a klubban, beszélgettünk, mesét olvasott nekünk. 2@http://www.rejtelmek.hu Fri, 05 Jan 2007 10:00:00 +0100 http://www.rejtelmek.hu/rss/1 Január ötödikén kaptam az sms-t, hogy december 30-án, édesapja születésnapján megszületett Kovács Zoltán és Bognár Szilvia lánya. Janka 47 cm-rel és 2650 grammal jött a világra, és teljesen jól van. A mai kornak megfelelően a születés után nem sokkal elkészültek az első fényképek róla. Szilvivel az elmúlt években sokat dolgoztunk együtt, nagyon megszerettük, úgyhogy most vele örülünk. Érthető módon egy darabig ritkábban látjuk majd a színpadon, de a február 5-i SEBŐ 60 koncertre vállalta a fellépést, amit ezúton is köszönünk. És hogy milyen is a zenész-élet, Szilvi december 22-én még színpadon énekelt. 1@http://www.rejtelmek.hu Sat, 30 Dec 2006 03:00:00 +0100