|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sebő Együttes 1975
A lemez megvásárolható az iTunes áruházban.
A Sebőegyüttes 1970ben alakult, kezdetben két (SebőHalmos), majd négy
taggal. Vezetője és zeneszerzője Sebő Ferenc.
Az együttes repertoárján régi stílusú kelet-európai parasztzene (magyar és szomszéd népek zenéjéből) és
énekelt versek szerepelnek (József Attila, Weöres Sándor, Nagy László, Szécsi Margit, stb). A népzene
helyenként még élő régi rétegét egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia Kodály alapította
Népzenekutató Csoportjának segítségével másrészt saját gyűjtő munkánk eredményeképpen
tanultuk meg, ahol erre lehetőség volt, idős zenészektől, egy az egyben. Így ismertük
meg a középkor végi, újkor eleji keleteurópai zenekultúra e hagyomány által megőrzött
játékmodorát és gazdag dallamanyagát, amely egyszerre tűnt modernnek
és réginek, s amely ugyanakkor kulcsot adott a kezünkbe az oly kevés számú régi írásos
zeneanyag megszólaltatásához, sőt esetenként azok kiegészítéséhez is.
Mindehhez természetesen jónéhány, szinte feledésbe merült, vagy kizárólag csak
parasztok kezén előforduló hangszert kellett megszerezni, vagy
rekonstruálni. Így került be hangszereink közé a tekerőlant,
vagy más néven nyenyere, a koboz, az ütőgardon,
a töröksíp, a Mezőségen ma is használatos háromhúrú
brácsa, a doromb, a duda és a citera.
Ugyanezekkel a hangszerekkel szólaltatjuk meg modern költök
verseit is, felidézve és egyúttal folytatva azt a régi hagyományt,
amely a verseket még énekelve adta elő, a középkori énekmondók,
lantosok műfaját, amely századokon át virágzott a magasrendű
egyházi műzene és a népzene közt.
Dolgoztunk színházban, amatőr táncegyüttesben, rádióban, televízióban, filmen,
muzsikáltunk klubokban, pincékben, utcákon, lakodalmakban és táncházakban.
Az általunk alapított Táncházakban azokat a modernnek tűnő régi táncokat
tanítottuk meg táncos barátaink segítségével, melyeket azok hasonló módszerrel kutattak
fel és sajátítottak el, mint mi a hozzátartozó zenéket. S mivel ezek a dinamikus, szép páros
táncok, s a hozzájuk kapcsolódó zene, énekek rendkívül alkalmasak arra, hogy fiatal
emberek tartalmasan szórakozzanak, a Táncházak, melyek a meglevő szórakozási
formák mellett is hiányt elégítenek ki, nagy népszerűségre tettek szert Budapesten és vidéken
egyaránt.
Ez élő bizonyítéka annak, hogy népzene és néptánc nem csupán múzeumba valók,
hanem használható eszközök is, amelyeknek köze van
mindnyájunk mai életéhez.
Sebő együttes
SEBŐ FERENC (1947) Klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában
kezdte. 1970ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem
Építészmérnöki karán, s ezután három évig tervező
mérnökként dolgozott. 1969ben mutatkozott be
az Egyetemi Színpadon, mint zeneszerző és
énekes. 1971től 1973ig a 25. Színház zeneszerzője és
előadója. A film (Jancsó: Még kér a nép, Zolnay:
Fotográfia), rádió és televíziószereplések mellett a
Vegyipari Dolgózók Szakszervezete Bartók Béla
amatőr táncegyüttes zenei vezetője. A népzenekutatás
tudományos munkájába is bekapcsolódott, jelenleg
a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozik.
HALMOS BÉLA (1946) A gyulai zeneiskolában kezdett zenét tanulni. A Budapesti
Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett
diplomát 1970-ben. A Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban
ismerkedett meg Sebő Ferenccel, s évfolyamtársakként nevéztek be a TV Röpülj Páva
népdalversenyére. Bekapcsolódott a 25. Színház
munkájába is, majd a VDSZ Bartók Béla táncegyüttes zenekarának
vezetője lett. A közös fellépések mellett a
hangszeres népzene lejegyzésével foglalkozik.
KOLTAY GERGELY (1952) A Bartók Béla Konzervatórium elvégzése után jelenleg a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola fuvola tanszakának hallgatója.
1965 és 71 között az I. István Gimnázium Ifjúsági
Zenekarának fuvolása. Ez idő alatt a Nemzeti
Színházban zenészként dolgozik. 197174 között a
25. Színház tagja. Itt ismerkedett meg Sebőékkel.
A népi fúvós hangszerek megszólaltatója. A Sebő
együttesnek 1972 óta tagja.
ÉRI PÉTER (1953) A néptánccal már gyermekkorában szoros
kapcsolatba került, a VDSZ Bartók Béla
Táncegyüttes alapító tagja. Nem csupán mesterétől, Tímár
Sándortól, hanem idős falusi táncosoktól is sokat
tanult. Később megtanult bőgőzni, s ekkor kapcsolódott be
a Sebő együttes munkájába, hol muzsikálással,
hol tánccal. Jelenleg az Eötvös Loránd
Tudományegyetem hallgatója, angolrománnéprajz szakon.
A. oldal
MAGYAR NÉPZENE
1. |
Szerelem, szerelem |
Lírai dal |
Dél-Dunántúl |
|
Hol jártál
az éjjel cönögemadár? |
Ugrós |
Dél-Dunántúl |
2. |
János bácsi,
dudáljon kend |
Duda-nóta (friss csárdás) |
Palóc-vidék |
|
Arass rózsám,
arass
|
Lírai dal |
Palóc-vidék |
|
A barátok,
a barátok facipőbe járnak |
Kanásztánc |
Alföld |
3. |
Doromb zene |
Kanásztánc |
Dél-Dunántúl |
4. |
Gyimesi táncok |
Lassú magyaros
Sebes magyaros
Kettős jártatója és sírülője |
Gyimes |
5. |
Olcsó már a
pásztor |
Pásztordal |
|
|
A jó lovas
katonának |
Verbunkos |
|
6. |
Széki táncok |
Lassú |
Mezőség |
|
|
Négyes magyar Csárdás |
|
7. |
Meg kell a búzának érni |
Lassú páros tánc |
Mezőség |
B. oldal SEBŐ FERENC zenéje
1. |
Nagy László versei: |
Adjon az Isten |
2. |
|
Az ördög hárfái |
|
|
Köd-konda támadt |
3. |
|
Himnusz minden időben |
4. |
Weöres Sándor verse: |
Barangolók |
5. |
Szécsi Margit versei: |
Úgy néztem |
6. |
|
Születésnapra |
7. |
József Attila versei: |
Rejtelmek |
8. |
|
Örökkön
|
9. |
|
A hetedik |
SEBŐ FERENC (ének, koboz, tekerő, doromb, gardon, bőgő, brácsa)
HALMOS BÉLA (ének, hegedű, bőgő, gitár, dob)
KOLTAY GERGELY (ének, töröksíp, fuvola)
ÉRI PÉTER (ének, bőgő, dob)
Zenei rendező: Székely András
Hangmérnök: Csintalan László
Fotó: Huschit János
Grafika: Flohr János
(P) MHV 1975, SLPX 17482
|
|
|
|
|
|
|
|