|
Pannon Freskó 2009
Gondolatok Pannon Freskó hallgatása közben
A klasszikus Ókor hagyományai szerint a Négy Évszak ábrázolása amellett, hogy az égi és a földi szférára
utalt, az örök Idő periodikusságának, a keletkezésnek és elmúlásnak a gondolatát fejezte ki. A négy évszak váltakozását
az élet négy szakaszával (csecsemőkor, ifjúkor, érett kor, öregség) állították párhuzamba. Így ezekhez
az ábrázolásokhoz a periodikus megújulás, az évről évre körforgásszerűen történő újjászületés gondolatköre
is társítható.
Sebő Ferenc zenéje is ezt a kozmikus körforgást, periodikus megújulást fejezi ki a tavaszi ujjongástól kezdve
az izzó nyári Naptáncon és Tűzugráson át addig, míg ligetünk el nem kezd hervadni, és bár még a bort dicsérjük,
de a madarak már elvonulnak, majd a Nap elsötétül és haláltánccal köszöntjük a periodikus elmúlást, amelyet
viszont az újjászületés és tavaszi ujjongás követ, amelyre az izzó nyári Naptánc és Tűzugrás jön, míg ligetünk el
nem kezd
, és bár még,
de már, majd a
, amelyet viszont
A zene ihletője egy igazi pannon freskó volt, amely 19941996 között került elő KomáromSzőny területén,
a római kori Pannonia provincia Brigetio nevű városában, és ma a komáromi Klapka György Múzeumban
látható. Egykor egy előkelő városi ház lakomatermének mennyezetét díszíthette, utalva a gazda gazdagságára,
aki minden évszakban roskadásig megrakhatta vendégei asztalát finomságokkal, az adott évszakra jellemző
terményekkel.
dr. Borhy László
régészprofesszor
A Kárpát-medence jó ezredéve kialakult magyar állama
a római provinciáról, Pannóniáról nevezte el magát.
Hagyományaink a messze európai múltban gyökereznek,
minél többet tudunk róla, ez annál nyilvánvalóbb.
A történet eleje még a mítoszok ködébe vész.
Európét, a keleti királyleányt (földrészünk névadóját)
a főisten, Zeusz rabolta el bika képében s vitte Krétára.
De a Trójából menekülő Aeneász királyfi Római Birodalma
már kiemelkedik az ismeretlenség ködéből.
A népvándorlás hullámai s a kereszténység évszázadai
után a sok politikai változás ellenére is egységes kultúra
alakult ki ezen a földrészen, melyet a mi magyar
hagyományaink is hitelesen közvetítenek.
Műsorunk ezen az őseinktől örökölt nyelven
mondja el emberi érzelmek, szerelem és halál fenséges
harcait, a Tavasz (születés), a Nyár (beteljesülés), az
Ősz (elmúlás) és a Tél (haláltánc) karakteres színeiben.
Mint egy ásatás freskótöredékeit, úgy illesztjük össze
az évezredek örökölt formáit, kincseit mai tudásunk,
tánc- és zeneismeretünk, valamint klasszikus magyar
költők énekelt szövegei segítségével.
A történelmi múltból ismert mozdulatok elevenednek
meg élő hagyományainktól inspirálva.
Közismert dallamok különféle etnikai karaktert felvéve,
mai világunk dinamikus hangzását bátran vállalva
villantják fel összetartozásukat s bizonyítják
az európai (s benne a magyar) kultúra-éltető, világot
formáló hatását. A kialakuló kép egyszerre új
és ismerős, átélhető és megélhető.
Sebő Ferenc
zeneszerző
PROLÓG
TAVASZ
2. |
Tavaszi Ujjongás |
|
|
3. |
Szép görög Ilona |
|
|
4. |
Férfitusák |
|
|
5. |
Pünkösd |
|
|
NYÁR
6. |
Naptánc |
|
|
7. |
Tűzugrás |
|
|
ŐSZ
8. |
A bor dícsérete |
|
|
9. |
Hervad már ligetünk
|
|
|
10. |
Ó, nagy kerek kék ég
|
|
|
11. |
Madarak vonulása |
|
|
12. |
Porondos víz martján |
|
|
TÉL
13. |
Regős ének |
|
|
14. |
Sötét nap |
|
|
15. |
Haláltánc |
|
|
Zeneszerző:
Sebő Ferenc
Zene:
Sebő-együttes (Barvich Iván, Orczi Géza, Perger László, Sebő Ferenc)
Közreműködők:
Bognár Szilvia, Palya Bea, Sebestyén Márta (ének), Agócs Gergely (fujara), Balogh András (kürt), Csávás Attila (szaxofon, klarinét), Gera Attila (szaxofon, duda), Gyenge Lajos (dob), Koppányi Zsolt (tuba), Kovács Ferenc (trombita), valamint
a Magyar Állami Népi Együttes táncosai (ének) és zenekara Pál István (hegedű) vezetésével
A hangfelvétel a Hagyományok Háza Ethnic Stúdiójában készült, 2005-ben.
Producer: Perger László
Zenei munkatárs: Molnár Gábor
Hangmérnök: Konoróth János
Az eredeti freskó fotóinak közléséért a komáromi Klapka György Múzeumnak és az ELTE Régészeti Tanszékének
tartozunk köszönettel.
Grafikai rekonstrukció: Kőnig Frigyes
Borító és füzetterv: Porkoláb Zsófia
(P) 2009 Hagyományok Háza, HH CD 018 |
|