 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
|
|
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
 |
|
|
| |
|
2005. október 6-11.
A Sebő-együttes Indiában
csütörtök-péntek – szombat – vasárnap – hétfő – műholdképek – sajtó – egyebek
Utazás 1/5 |
Délelőtt egy kis rövid bemelegítő repülés BUD-FRA,
majd a vámmentes alkoholos fertőtlenítőszerek (belsőleg!) beszerzése
után vidámabban tekintettünk a hétórás elefántfogság elé. Merthogy
747-es Jumbóval vitt minket a Lufthansa Delhibe.
Turista osztályon utaztunk, a 47-48-as sorban. Egy sorban 10 ülőhely
van – jó nagy göbzi… Egyébként annyira nem kellemetlen
a bezártság, lehet sétálni, adnak enni-inni (többször is), van mozi,
rádió. Csak az kínos, amikor a monitoron kiírják, hogy a hátralévő
távolság még 3500 – mérföld. |
| Delhiben a gépből kilépve kellemes 26 fok fogadott
minket Indiában. A páratartalom az egekben. Aztán kiderült, hogy ez egy
száraz, hűvös légkondicionált repülőtér. Kint valójában 30 fok volt. Éjjel
fél egykor.
A reptéren várt minket Lázár Imre, a Delhi
Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ (továbbiakban az Intézet)
igazgatója, akinek diplomata-igazolványa segítségével hamar megszereztük
az útlevelünkbe a határőrség pecsétjét.
Gyors fuvar a szállásunkra, a nagykövetség egyik szolgálati lakását bocsátották
rendelkezésünkre.
Péntek délelőtt ismerkedés az Intézettel, egy gyors interjú, majd Németh
Iván nagykövet úrhoz voltunk hivatalosak ebédre, a rezidenciára (zöldbableves,
majd indiai bemutató: tandúri csirke, dál, többféle csatni, csapáti, paráthá
és a végén ismét hazai ízek: mákos bejgli). |
Ismerkedés 1/6 |
Koncert és kiállítás 1/2 |
Az első koncertünk a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális
Központban volt (továbbiakban az Intézet). Nagydobot nem vittünk magunkkal
– épp elég feladat volt a becsekkoláskor a többi hangszert megmagyarázni
–, a vendéglátóink azonban szereztek egyet, nem is kicsit!
Az Intézetben a József Attila év kapcsán egy remek fotódokumentációs kiállítást
rendeztek, a megnyitóhoz kapcsolódott a koncertünk.
Az egyik képen Sebő épp egy tv-interjút ad. Itt kell megjegyeznem, hogy
ottlétünk alatt egy csomó újságíróval találkoztunk, mindegyik nagyon felkészült
volt és igen jó kérdéseket tett fel. Üdítő élmény volt. |
|
|
|
|
| |
    |
|
|
