 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
|
|
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
 |
|
|
| |
|
WEÖRES SÁNDOR
Rongyszőnyeg
34
|
Virágzó bozót-sor, álmodj,
ma álmodj kis Annikáról,
feledd most a cinke fészkét
a szellőt mely áldva ringat.
Ki téged becézve ápolt,
ma suttogj felőle szépet,
virág-lepte ágaiddal
cirógasd nyomát a földön.
Sugárzó egekbe vágyott,
de szívét nálad feledte,
s a fénykéve úgy világolt
haján mint a tó ölében.
Virágzó bozót-sor, édes,
ma álmodj felőle, álmodj,
feledd most a lágy esőket
s az új nyár heves futását.
Ki téged becézve ápolt,
szivárványon ül dalolva,
ezüst hárfa zsong kezében,
de szívét nálad feledte.
|
|
|
|
|
|
| |
    |
|
|
