WEÖRES SÁNDOR
Rongyszőnyeg
145
Harkály mennykupolán s csontban a szeg kopog.
Elzsibbadt zenekar hallgat a föld alatt,
tücskök húrjain alszik,
kőben megfeszül és remeg.
Vasváz-termetü nők állnak a tág mezőn,
villám-vér csorog át szél-tejü mellükön,
megdermedt Cleopatrák
pólyálják az üres leget.
Füstös város ölén terjed az ispotály,
ott jár Asklepios varju-ruhás fia,
míg hallunk kalapálást:
csillag-térben az ácsokat.
