főoldal főoldal  
megjelent lemezeink a ládafia az együttes koncertek
   
 

Barvich Iván

A moldvai dobolásról
A dob többet tud mint mi, csak hagyni kell érvényesülni!

megjelent a folkMAGazin 2008/3-as számában

Napjaink egyik neves népzenegyűjtőjével beszélgetve tűnt fel nekem először az a kifejezés, hogy „haragszom XY-ékra a dobolás miatt”! Akkor éppen arról folyt a szó, hogy a moldvai csángók zenéjében mennyire volt szokásban a hegedű-koboz, majd furulya-koboz hangszerpáros mellé bármilyen dobot használni. Ezzel kapcsolatban a néprajzi hivatkozások száma nagyon csekély, sajnos még kevesebbet tudunk róla, mint a régi stílusú kobzozásról.

Hogy mi és hogyan volt régen, nehéz kideríteni – a nemlegességet sem könnyű – de dobkíséret nélkül az elmúlt 15-20 évben alig volt moldvai táncház. Ez a helyzet a mai idők fejleménye, kialakulásában nagy részük van a Budapesten élő tehetséges csángó zenészeknek, akikhez szívesen csatlakoztak itteni kollégáik is. Erőt sugárzó dinamikus játékukkal olyan zenei élményt és hangulatot teremtenek minden alkalommal, melyről már senki nem akar lemondani és amit dob nélkül nem is lehetne létrehozni. Rajongásom mellett nagyon is érdekel a dobolás nélküli zenei állapot. A kutatóknak persze feladata ennek a változásnak is a feltérképezése és dokumentálása – haraggal, vagy anélkül – de egyébként úgy tűnik: befejezett ténnyel állunk szemben, mely már be is épült az intézményi keretek közé. A moldvai dobolást évek óta tanítják a népzenei iskolákban.

Arra gondolok, hogy ez olyan néprajzi jelenség lehet, mint amilyet már másutt is tapasztalhattunk. Például egy korábban hagyományait őrző faluban a régi kultúra háttérbe szorulásának utolsó szakaszában is akadtak még olyan táncosok, akik jóval virtuózabbak voltak az elődeiknél, miközben a többség már alig tudott három figurát. Tehát még ilyen szakaszban is történhet változás, ami nem romlás, hanem fejlődés. Esetünkben az a különbség, hogy a fejlődés a hangszerelés terén és már Budapesten megy végbe. Úgy érzem, hogy a zene így is megtartotta hagyományos jellegét, de a hangosítással és a dobbal jóval korszerűbbé vált.

Az így született zene ugyanolyan ÉRVÉNYES, mint azok a nyugati popzenék, melyet a párválasztó korba érkezett emberek számára írnak, hogy tomboljanak, azaz táncoljanak rá. A nemes értelemben vett vigalom zenéje lett, ami hatalmas eredmény. Ez lehet a fő oka a moldvai zene országos divatjának.

A kultúra emberi termék, mondhatnám azt is: olyat csinálunk, amilyet akarunk. Ahhoz viszont, hogy akarhassunk, jó ha tudjuk, hol állunk és ismerjük eszközeinket és módszereinket, hogy tisztában legyünkazok korlátaival, de lehetőségeivel is (a hangsúly az utóbbira teszem).

Ilyesmin gondolkodni út közben sem késő.

visszakövetkező
  FooldalImpresszumSzervezőknekE-mail
E-mail